A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Magyar hősiesség és egyetemes szabadságüzenet 1956-ban

Dr. Diószegi György Antal

„E nagy napon szabadságvágy ébredt fel népünkben, hitt a magyar igazsága győztes erejében.”

1956 forradalmi és szabadságharcos napjai megmutatták a magyarság rendíthetetlen szabadságvágyát. A XX. század cinikus politikai és gazdasági izmusait megtestesítő államrendek az egyének és a közösségek szabadságjogait, és magát az emberi életet oly mértékben és oly számossággal pusztították gyalázatos módon, ami sok évtized múltán is felfoghatatlan a maga valóságában. Ennek jegyében kiemelkedő világtörténelmi jelentőségű nappá lett, amikor Magyarország újjászületett 1956. október 23-án!
1956. október 23. a magyar forradalom tiszta szándéka napjaként a világ lelkiismeretét fölébresztő nappá lett! Az emberiség közös műveltségi kincseiért cselekedni, az értékek megmentéséért tevékenykedni a testvériség jegyében emberséges feladat. Az egyetemes és a helyi kultúra a közösségi lélek és cselekvés csodája, melynek szellemi üzenete a legfőbb örökség az emberiség közös történetében, mely teljesen természetes módon a maga helyi értékén a legmeghatározóbb. Fontos hangsúlyoznom, hogy a történelem a megismerés, az átélés és a megemlékezés művészete, mely nemzedékeken és korszakokon átívelő létében sorsközösségi üzenetté válik a jövő nemzedékek számára.
1956-ban a magyarság legjobb erői, diákok és munkások olyan útra léptek, melynek egyetlen igazi célja volt: a független Magyarország megteremtése, mert minden történelmi folyamat azt igazolja, hogy a szabadság az, ami békét teremt ember és ember, ember és állam között.
Az „1956. október 23.” címet viselő vers alábbi sorai is ennek az alapvetésnek a jegyében születtek meg.

„E nagy napon szabadságvágy ébredt fel népünkben,
hitt a magyar igazsága győztes erejében.”

 
Ez a nap volt az, melynek történései napjainkig az egyetemes emberi szabadságvágy szakrális helyszíneivé tették a Műegyetem, a Petőfi-szobor és a Bem-szobor tereit. A Sztálin-szobor ledöntése és a szabad rádió létrejötte világhírré lett!  Csakúgy, mint a középen lyukas magyar zászló, ami nemzeti jelképpé nemesedett már a megszületése pillanatában. Éjfél körül már megérkeztek Budapestre a szovjet csapatok, akikkel felvették a harcot a magyar szabadsághősök.
Október 24-én a szovjet tankok körbefogták Budapestet, és folytatódtak a fegyveres harcok. Ezen a napon létrejöttek a Munkástanácsok (elsőként az újpesti Egyesült Izzóban és a diósgyőri DIMÁVAG gépgyárban).
Október 25-én a magyar Országház előtti tér békés tüntetői és velük barátkozó szovjet harckocsik katonái közé a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről golyózápor zúdult: ebben az ártatlan embereket ért tömegmészárlásban 61 ember veszítette életét, 300 pedig megsebesült. Ezen a napon megalakult az „Igazság”, ami az első független magyar napilap volt: a magyar szabad sajtó megteremtésének ünnepnapja ez!
Október 26-án országszerte forradalmi bizottságok, nemzeti és forradalmi tanácsok jöttek létre. Ezen a napon született meg Donáth Ferenc és Losonczy Géza minősítése, mely szerint a magyarországi történések jellege nemzeti és demokratikus.
Október 27-én az új Nagy Imre-kormány azonnali tűzszünetet követelt. Ezen a napon tárgyalások kezdődtek a felkelők és a fegyveres erők parancsnokai között.
Október 28-án győzött a forradalom: megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása a fővárosból és az ÁVH feloszlatása. Ezen a napon az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeült a magyar ügy kérdésében. E nap a Kossuth-címer megszületésének napja. Március 15. nemzeti ünnep lett. Létrejött a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságon megkezdődött a Nemzetőrség szervezése.
Október 29-én megalakultak a forradalmi katonatanácsok. A függetlenség jegyében szerveződő Magyarországra ezen a napon érkezett a hír, hogy a moszkvai amerikai nagykövet kijelentette, hogy az USA kormánya nem tekinti szövetségesének az új Magyarországot.
Október 30-án megtörtént Magyarországon az egypártrendszer megszüntetése; és megkezdődött a szabad választások előkészítése. A Nemzetőrség létrejöttével megteremtődött az egységes magyar karhatalom. Megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottmány a honvédség, a rendőrség és a felkelők képviselőiből. Győrben létrejött a Dunántúli Nemzeti Tanács Szigethy Attila elnökletével. E nap késő este a rétsági páncélosok kiszabadították fogságából Mindszenty József hercegprímást. A szovjet kormány nyilatkozatban tette közhírré, hogy készek tárgyalni a szovjet haderő Magyarországról való kivonása kérdéskörében.
Október 31-én megkezdődött a szovjet csapatok kivonulása. Nagy Imre szerint október 23. napja „Nemzeti ünnep” lett! A Nemzetőrség parancsnoka lett Király Béla a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Kilián-laktanyában hozott döntése értelmében. Nagy Imre megkezdte a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépés érdekében. Moszkvában a szovjethatalom döntése nyomán már este megkezdődött az újabb szovjet csapatok Magyarországra vezénylése.

Olvassa el a teljes tanulmányt az októberi Havi Magyar Fórumban!