A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Beszennyezték a forradalom tisztaságát

Közép-Európa és 1956 – Írók a forradalomban

Bíró Zoltán: elsősorban Csurka István, Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Nagy Gáspár, művei, közéleti megnyilvánulásai, Lezsák Sándor lakiteleki szervező munkái keltettek újabb és újabb vihart és váltották ki a kádári hatalom dühét.

A Közép-Európa és 1956 – Írók a forradalomban című rendezvényt a Magyar Országgyűlés, a Magyar Írószövetség és a Lakiteleki Népfőiskola szervezte az Országház Felsőházi termében október 29-én. Köszöntőjében Lezsák Sándor az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a 60. évforduló ünnepi történései sokunk számára reményt adnak arra, hogy nemzetünk tudatában méltó helyen és tartalommal éljen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Ezért is jelentette meg az Antológia Kiadó a RETÖRKI Könyvek sorozatában az Írók az Írószövetség történetéről (1982–83) c. kötetet.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy 1945 után a „magyar írástudók” közreműködése is szükséges volt a hazai kommunista rendszer megszilárdításához, ahogy az írástudói hűség kellett az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzeti tudatosságához és eszmei örökségének megóvásához is. „Hatvan év távlatából nyilvánvaló, hogy a magyarországi kommunista zsarnokság, amivel ’56-ban a szabadságharcosok szembeszálltak, nem csak a nagyhatalmi megállapodások és a szovjet katonai erőfölényen alapuló kommunista hatalom következménye volt, ahhoz hozzájárult az azt kiszolgáló értelmiség magatartása. A történelemben sokszor előfordul, hogy az adott helyzet választásra kényszerít mindenkit, ilyen volt, amikor nem az írástudók és nem a politikusok, hanem a magyar társadalom ereje, elfojtott és elemi erővel kitörő szabadságvágya állította egymással nyíltan szembe a bűnt és az erényt, és ebben a helyzetben a politikusoknak és írástudóknak egyaránt dönteniük kellett arról, hogy melyik oldalra állnak. 1956 forradalmában ezért tükröződik élesen az írástudói hűség és az árulás is. Kegyelmi állapotnak mondható a bűn és az erény szembeállása 1956-ban, és 21. századi valóságunkban újra megtapasztalhatjuk ezt” – fogalmazott a házelnök, majd Weöres Sándort idézte: „a bűn nem akkor legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát és megfertőzi a felismerő érzéket.”

Teljes cikk, Bábel Balázs, Schimdt Mária, Bíró Zoltán, Salamon Konrád a Magyar Fórumban!