A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 16. száma.





V. Németh Zsolt
környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Kontrát Károly
a Belügyminisztérium miniszterhelyettese

Lezsák Sándor
az Országgyűlés alelnöke

Irinyi-Barta Tünde
okleveles táplálkozástudományi szakember


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A vorkutai szovjet lágerek rabja

Kárpátalja hitvalló görög katolikus papja

A szovjet időszakban évtizedeken át üldözött kárpátaljai magyar görög katolikus pap, Ortutay Elemér életéről és a kárpátaljai görög katolikus egyházban betöltött szerepéről tartottak emlékkonferenciát születésének 100. évfordulója alkalmából október közepén Beregszászon. Marosi István parókust, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola görög katolikus főiskolai lelkészét arra kértük, hogy mutassa be Ortutay Elemér életútját, és „katakomba”-tevékenységét.

Dicsőség Jézus Krisztusnak! Parókus úr, mi lehet az oka, hogy míg Boldog Romzsa Tódorról sokat lehet hallani, olvasni, addig Ortutay Elemérről jóval kevesebbet?
 

– Romzsa Tódorról azért is tudunk többet, mert a katolikus egyház boldoggá avatta. 1947-ben vértanúhalált halt, majd a rendszerváltás, illetve a görög katolikus egyház legalizációja után kezdődött el boldoggá avatási pere, amelyben természetszerűen nyilvánosságot kapott az életútja. Ahhoz, hogy valakit boldoggá avasson az egyház, vagyis kifejezze, hogy egy erényt hősies fokon gyakorolt, vizsgálatokra és életútja tanulmányozására van szükség. A vértanúhalállal kapcsolatos kánoni vizsgálatok és adatgyűjtések a figyelem középpontjába helyezték Tódor püspök személyét. Az ő vértanúságának kinyilvánítása, s annak emlékezete az emberek szemében és lelkében is a példaértékű emberek közé emelte a püspököt. Ortutay Elemér teljesen más jellegű egyéniség volt, aki inkább a hitvalló pap kategóriájába helyezhető. 81 évesen természetes halállal hunyt el, így nem került annyira az egyházi és civil figyelem középpontjába. Elemér atya az Ortutay család utolsó kárpátaljai képviselője, s pont a születési évfordulója jelenti azt a pillanatot, hogy hősiessége, nemzettudata, egyházias gondolkodása a követendő példák sorába emelje őt!
 
Annyit tudok, hogy Ortutay Elemér papi családba született; édesapja is görög katolikus lelkész, főesperes volt. Majd fiát Ungváron szentelték pappá, még a II. világháború befejezése előtt. Utána hogyan alakult az élete?
 

– Elemér atyát 1941-ben szentelték pappá, de még mielőtt az ő további életét bemutatnám, szólnom kell édesapjáról, Ortutay Jenőről, aki nagyon komoly szerepet töltött be, mind az egyházi, mind a társadalmi életben. Görög katolikus kanonok, szentszéki tanácsos, 1928-tól 1938-ig Beregszász választott polgármestere – a cseh éra ideje alatt. Kárpátalja visszacsatolását követően a térség országgyűlési képviselője volt a magyar parlamentben. Nemzetileg elkötelezett politikus volt, aki mindent megtett Kárpátalja magyarságáért. Tehát Ortutay Elemér ilyen papcsaládba született bele. Elemér atya 1936-ban a Beregszászi Gimnáziumban érettségizett, majd egy éven át az ungvári teológián tanult, s utána az akkori Csehszlovákiában központi teológiának számító Olmützi Egyetemre került. 1938-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre helyezték át, s a 4. és 5. évet Budapesten fejezte be, utána pappá szentelték. 1941-ben teológiai doktorrá avatták. Közben megházasodott; felesége a budapesti születésű Vitéz Gabriella lett, akivel Beregszászon, az akkori Úri Kaszinóban (ma Arany Páva étterem) ismerkedtek meg. Pappá szentelése után Ungvárra került, eleinte a Drugeth Gimnáziumban – ez volt a fiúgimnázium –, majd az Árpád-házi Szent Erzsébet Leánygimnáziumban tanított hittant és latint. Miután Rózsa Tódor püspököt meggyilkolták, ő vette át a püspök úr óráit a teológián. Filozófiát és latint tanított. Tehát mind a gimnáziumi, mind a felsőfokú teológiai oktatásban részt vett, egészen 1949-ig, mikor letartóztatták. Eddig tartott élete első papi, nyilvános működése.
 
Mivel vádolták Elemér atyát, hogy 25 évig kellett raboskodnia?
 

– A görög katolikus papság elleni perek mind koncepciósak voltak. Édesapja főleg politikai és nemzeti szerepvállalásáért az első koncepciós perek áldozata lett. 1945-ben a szovjet hatóságok 10 év kényszermunkára ítélték, a lágerben halt meg. Elemér atya ellen gyakorlatilag nem találtak vádat, végül olyan fondorlatos módon ítélték el, hogy aláírattak vele egy papírt, hogy minden nap misézett. Természetes, hogy egy katolikus pap minden nap celebrál szentmisét. Majd az ügyész bejelentette, hogy Ortutay Elemér bűnös, mert március 15-én – a fasiszta Magyarország nemzeti ünnepén –, január 30-án – Hitlert azon a napon választották meg kancellárnak – és december 6-án – Horthy névnapján, ami a görög katolikus egyházban Szent Miklós napja – is végzett szentmisét, tehát támogatta a fasiszta rendszert. Ez volt ellene a vád. 25 évre javító munkatáborra, 5 év polgári jogfosztásra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.
 
Hol raboskodott? 

– Több olyan láger volt, ahová a görög katolikus papokat és politikai elítélteket – összesen 129-et – szállítottak. Elemér atya Vorkután raboskodott. Először szénbányában dolgozott, s mivel egészségügyi állapota megromlott, ezért építkezéseken kellett dolgoznia. Édesapja nem messze tőle Ábezben raboskodott, ahol 1950-ben halálra éheztették.
 
Csak magyar görög katolikus papok ellen voltak koncepciós perek, vagy más nemzetiségűeket is elítéltek?
 

– A második világháború előtti időszakban a nemzetiségi kérdés nem a jelenlegi kategóriák között vetődött fel. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye híveinek integrációja, amely a 17-18. századtól kezdve folyamatosan zajlott, a Magyar Királyságban érvényesült. Bár a 19. század második felében is megvoltak már a szláv nemzeti ébredés jelei, azonban a nemzetiségi kérdés modern felvetése az első világháború után kezdődött meg. A görög katolikus papság üldözése, s a papság ellenállása, nem nemzetiségi kategóriában vetődött fel, hanem a hit emberek mentalitására gyakorolt hatásának összefüggésében. Ennek természetesen megvoltak a politikai, nemzeti vetületei is. Ugyanis a római pápa és a Szentszék iránti elkötelezettség magában hordott egyfajta európai irányultságot, amely Kárpátalja Moszkvához való lojalitásának a kiépülését veszélyeztette.
Kárpátalja lakosságának 69%-a a II. világháború után görög katolikus volt. Ezért törekedett az ateista-kommunista hatalom a görög katolikus egyház betiltására, vezetőinek és papjainak megsemmisítésére, hogy megszűnjön a nem pravoszláv és nem oroszhű felekezet. Természetesen mi magyar emberről beszélünk, aki emlékirataiban, nyilatkozatiban kihangsúlyozza, hogy magyarként élte az életét, és a legalizáció után is megvallotta magyarságát, de őt, mint görög katolikus papot ítélték el.
 
Szabadulása után engedték papként szolgálni?
 

– 1956. augusztus 20-án szabadult, szeptember 1-jén hazaérkezett, és elhelyezkedett az ungvári kerámiagyárban. 1949-ben rendeletileg betiltották a görög katolikus egyházat, és csak az úgynevezett katakombaegyház működött, amely állami törvények szerint illegális. Az egyházi struktúra megmaradt, de illegalitásban és titokban működtek papjaink. Akik 1953 után visszatértek a lágerekből, próbálták egyházukat újjászervezni, de ez igazából katakombaegyház volt. Először Chira Sándor kárpátaljai magyar görög katolikus püspök irányította a Munkácsi egyházmegyét Karagandából és az időnként megengedett hazautazásai alkalmával. Az ő elhunyta után Szabó Konstantin lett a püspök, majd elhunyta után Szemedi János lett ordinárius, akinek Halavács János és Margitics János volt a segédpüspöke. Titokban, családoknál, síroknál végezték a szent liturgiát, s oda jöttek össze kisebb közösségek.
 
Ezekbe a közösségekbe nem építettek be besúgókat? 

– Nem zárható ki, de nincsenek olyan irányú kutatási eredmények, amelyek ezt alátámasztanák. Ezek a kis közösségek elzártan működtek. Például a magyarul beszélő papság még a magyar értelmiségtől is valamelyest szeparálva volt. Az viszont tény, hogy folyamatosan megfigyelték őket. Elemér atya visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy még Gorbacsov idején is házkutatásokat tartottak nála. Sőt Szemedi Jánosnak folyamatosan kellett találkoznia a belügy egyik emberével, aki jelentett róla feletteseinek. Néha csak a sportról vagy semleges témákról beszélgettek, de akkor is rendszeresen találkoznia kellett ezzel az illetővel.
 
Mégis miért tartottak Ortutay atyánál házkutatásokat?
 

– Tudták, hogy járnak hozzá tanítványok – őt is megfigyelték –, hiszen az illegalitásban 18 papjelöltet képzett az ő „egyszemélyes teológiáján”, s mire nyilvános lett egyházunk, akkor ők mind felkészültek a papságra és pappá is lettek szentelve.
 
1989-től visszaállították jogaiba a görög katolikus egyházat. Ezután újra papként tevékenykedett?
 

– A Szovjetunió ukrajnai részén 1987-től indult meg az a nyitás, melynek eredménye lett, hogy a folyamat eredményeként legalizálták a görög katolikus egyházat. Az egész egyház rehabilitációja viszont nem történt meg, csak az egyes elítélteké. 1989-ben Kárpátalján egyházunk újra bejegyeztethette önmagát, tehát jogi személlyé vált a szovjet törvények értemében. Kárpátalján ez az év az egyház újjáéledése, míg Galíciában 1987. 1989-ben a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyében már nyilvánosan lehetett liturgiákat végezni. Elemér atya így újra legálisan misézhetett, taníthatott.
 
Sőt még tanulmányokat is írt.
 

– Főleg cikkei jelentek meg kárpátaljai és anyaországi újságokban; a Kárpáti Igaz Szó, a Pánsíp, a Kárpátalja, az Új Ember, az Igen és a Görög Katolikus Szemle hasábjain. 1993-ban megjelentette visszaemlékezéseit Holnap is felkel a Nap címmel az Intermix kiadónál. Októberi konferenciák Ortutay Elemér szellemiségét próbálta feléleszteni, hogy minél többen megismerjék, és ne kerülhessen a feledés homályába eszményi lelkülete. Kutatásaink során nagyok sok általa írt cikket, emlékiratot, levelezést találtunk, és a közeljövő feladata, hogy egyrészt a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát, és az ő írásait, levelezéseit tartalmazó kötetet megjelentessünk.
 
Ortutay Elemér élettörténetéből erőt meríthetnek a kárpátaljai szeminaristák, a jövő nemzedéke?
 

– Elemér bácsi (ahogy általában a tanítványai nevezték) etalon volt. Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora nevezte így őt a köszöntőjében. Egyfajta mértékadó egyéniségnek tekinthető. A fő célunk az volt, hogy gondolkodásmódját és példaértékű lelkületét a figyelem középpontjába helyezzük. A katolikus egyházhoz való hűsége, a görög katolikus egyházhoz való végtelen elkötelezettsége hitvalló papjainkat is jelképezi, benne őket is tiszteljük. Olyan famíliából származott, ahol visszamenőleg 250 évig folyamatosan volt, akit pappá szenteltek. Ennek a papcsaládnak a „megkoronázása” Ortutay Elemér személyisége. Olyan magyarságtudatot képviselt, melyek Kárpátaljához és a magyar nemzethez köthetők, és ez eléggé erőteljesen megjelenik írásaiban, de a kárpátaljai nemzetiségek békés együttélését is hangoztatta, szorgalmazta. Lelkiségére jellemző, hogy élethelyzeteit mindig keresztény szellemiségben, egyházának érdekeit előtérben tartva élte meg. Emlékiratában leírja: „Majd tíz-húsz-harminc év múlva tegyetek tanúbizonyságot, hogy szülőföldünkön, Kárpátalján voltak és éltek férfiak, akiknek fontosabb volt becsületük, mint hitvány életük, és ezért hitüket, nemzetüket, meggyőződésüket áruba nem bocsátották.”
 
Medveczky Attila