A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 21. száma.





Dr. Beneda Attila
család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

V. Németh Zsolt
környezetügyért,agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Dr. Hoffmann Tamás
Újbuda polgármestere

Dr. Kárpáti György
a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Bárhol szolgáljanak is a világban, a magyar katonákat mindenütt megbecsülik

Kiemelkedő karrierlehetőség

A katonai toborzásban és a megtartásban is fontos, hogy a katonák mennyire hivatásszerűen végzik a munkájukat, mennyire elhivatottak a katonai szolgálat iránt – mondta Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke a Magyar Hadtudományi Társaság konferenciáján. Tömböl Lászlót, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökét arról faggattuk, hogy mennyire megbecsültek ma a hivatásos katonák Magyarországon, és milyen új feladatokkal kell szembenéznie a honvédségnek.

Mielőtt rátérnénk november 4-ei konferenciájukra, kérem, röviden mutassa be olvasóinknak Magyar Hadtudományi Társaság céljait, tevékenységét.
 

– A Magyar Hadtudományi Társaságot (MHTT) a hadtudomány művelésében élenjáró és iránta érdeklődő személyek 1990-ben alapították azzal a céllal, hogy összefogja e tudományterület magyar szakembereinek tevékenységét. Az MHTT missziója a magyar hadtudomány fejlődésének elősegítése, tagjainak érdekképviselete. A Társaság céljainak elérése érdekében kongresszusokat, konferenciákat szervez, szakosztályainak, tagjainak vitaüléseket, klubdélutánokat tart. Bemutatókat, kiállításokat, valamint szakirodalmi tájékoztatókat szervez, lehetőségeihez mérten ezen hazai és nemzetközi fórumokon megjelenik. Részt vesz a hadtudományi kutatási, fejlesztési és oktatási feladatok kidolgozásában, felkérés alapján véleményezi, segíti ezek megoldását. Kiemelt céljaként Társaságunk segítséget nyújt fiatal szakemberek tudományos előmeneteléhez, számukra publikálási lehetőséget és fórumot biztosít, szakosztályai útján kapcsolatot tart a hadiiparral, segíti a tudományos eredmények gyakorlatba történő átültetését. Részt vesz a magyar hadiipar történetének feldolgozásában, segíti annak nyilvánossá tételét, hozzájárul hagyományai és technikai emlékeinek ápolásához, a társaság tagjai számára publikálási lehetőséget biztosít, erejéhez mérten hozzájárul tudományos kiadványok megjelenéséhez. Felkérés esetén állami és társadalmi szervezetek részére szakvéleményt készít, szakmai továbbképzést, bel- és külföldi tanulmányutakat szervez.
 
Csak katonák, vagy történészek, tehát civilek is lehetnek tagjaik?
 

– A Társaság nyitott, integráló jellegű szervezet, mintegy hatszáz tagunk 21 szakosztályban, két klubban és két területi tagozatban tevékenykedik. Tagságunk lefedi a szélesen értelmezett védelmi szférát, tagjaink között nemcsak katonák vannak, de rendőrök, katasztrófavédelmi szakemberek, a titkosszolgálatok képviselői, kutatók, tanárok, oktatók és újságírók is.
 
A tudományos továbbképzést milyen formában biztosítják a tagok számára?
 

– Társaságunk nem szervez továbbképzéseket. Az MHTT célja a haderővel, haditechnikával, hadtörténelemmel stb. tudományos igénnyel foglalkozó szakemberek összefogása és számukra megfelelő fórum biztosítása az ismereteik bővítésére, kutatásaik segítésére, szakmai eredményeik terjesztésére, publikálására.
 
Direkt az 1956-os szabadságharc leverésének évfordulóján rendezték legutóbbi konferenciájukat, vagy ez csak véletlen egybeesés?
 

– Nem. Mivel novemberben ünnepeljük a Magyar Tudomány Napját, egy ahhoz közeli – minden előadónk és résztvevők többsége számára is megfelelő – dátumot kerestünk.
 
Foglalkoznak az ’56-s forradalom eseményeivel is?
 

– Konferenciánkat Humánerőforrások és a technikai, technológiai fejlődés kihívásai, a honvédségben címmel, a fenti témakörökre koncentrálva szerveztük, annak kezdetén a résztvevők néma főhajtással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira. Emellett a társaság folyóiratában, a Hadtudományban külön anyagot szenteltünk az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi vonatkozásainak.
 
A Magyar Hadtudományi Társaság konferenciáján előadást tartott Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke. Milyen kapcsolatot ápol utódjával, s vannak-e kettőjük között a honvédelem területén nézeteltérések?
 

– Kapcsolatunk korrekt. A Honvéd Vezérkar főnöke nem csak előadást tartott a konferenciánkon, annak fővédnöki tisztét is elvállalta.
 
A konferencián Benkő Tibor megjegyezte, hogy mindig is a honvédség finanszírozása jelentette az egyik legnagyobb kihívást. Egyetért a vezérkari főnök szavaival?
 

– Igen. Én is lényegesnek tartom a toborzás, a hadkiegészítés, valamint az új tartalékos rendszer felépítését.
 
Mennyire megbecsültek ma a hivatásos katonák Magyarországon?
 

– Elkészült az életpálya-modell, annak végrehajtása még az elején tart. Az, aki ezt a felelősségteljes hivatást választja, már a belépéskor tisztában lehet vele, mit kell megtennie neki, az egyénnek, mik azok a dolgok, amelyekről le kell mondania, és mindezért milyen lehetőségeket, előmenetelt kínál számára a szervezet. Én úgy gondolom, hogy a katona mint egyén, elsősorban a szervezettségen, a rábízott haditechnika fejlettségén, az egyéni felszerelésén, fegyverzetén és a ruházatán keresztül méri le, mennyire becsülik meg. Természetesen mindig lesz szebb, újabb, jobb és még jobb mindenből, de arra kell törekedni, hogy a lehetőségek szerint mindig a legjobbat adjuk.
 
Elnök úr szerint milyen új feladatokkal kell szembenéznie a honvédségnek, és ezek mekkora kihívást jelentenek?
 

– Az MH alaprendeltetése változatlan. A Magyar Honvédségnek az elmúlt évtizedekben számos új kihívással kellett szembenéznie, s ezen kihívások megoldásának legfőbb kulcsa maga az ember, a katona. Napjaink ilyen kihívása a tömeges migrációs helyzet kezelése, ami komoly feladat elé állítja a teljes védelmi szektort.
 
Csökkenő „szürkeállományról” beszélt a konferencián. Kifejtené ezt bővebben?
 

– A Magyar Honvédség a rendszerváltás óta több átszervezéssel, nagyarányú létszámleépítésekkel szembesült, ami magában hordozza az értékválságot és egyfajta bezárkózást is. A rendszerváltás óta eltelt időszak sokszor ellentmondásos folyamatai miatt nagy veszteségek is keletkeztek. A generációváltások szakadásokkal történtek. Kultúraváltás mellett kultúravesztés is történt, megtörtek tradicionális működési jellemzők. Ugyanakkor mindazok a negatív hatások – például gazdasági válság, demográfia helyzet, munkaerő elvándorlása – amelyek a társadalmat érik, érintik a honvédséget is. Az úgynevezett hiányszakmák művelőit a hadseregnek semmivel sem könnyebb megtartania napjainkban, mint bármely más foglalkoztatónak.
 
A külföldi NATO-missziókban szolgálókat kellően megbecsülik?
 

– Ma már nagyon sok jól képzett, immár NATO kompatibilis tagja van a honvédségnek. Aki szereti és tiszteli a hivatását, annak kiemelkedő karrierlehetőséget nyújt minden missziós szolgálat. Azokat a készségeket, képességeket, amelyeket hosszas kiképzés során, rengeteg gyakorlás árán megszerez a katona, illetve felszerelését, fegyverzetének alkalmazhatóságát a legjobban a missziókban tudja kipróbálni és összevetni más országok katonáiéval. Bárhol szolgáljanak is a világban, a magyar katonákat mindenütt elismerik, megbecsülik.

A hazatértek tapasztalataikat átadják az illetékes honvédelmi szerveknek?
 
– A Magyar Hadtudományi Társaság elsősorban a megszerzett külföldi tapasztalatok tudományos rendszerezésében, az eredmények közzétételében tudja segíteni a missziókból hazatérteket.
 
Miért lényeges, hogy a honvédelmi kérdésekben újrainduljon a szakmai és társadalmi párbeszéd? És mindez kinek a feladata?
 

– A társadalom fejlődésével természetszerűleg változnak a haza védelmének mikéntjeiről, a fegyveres szolgálat szükségességéről vallott nézetek is. Ahogy az a konferencián is megfogalmazódott: „Vajon összevethető-e a vitézi bátorság a drónokat irányítók bátorságával?” Az elmúlt 25 év összetett hatásai közepette ránk szakadtak olyan – a legtöbb NATO tagországban sem ismert – feladatok, helyzetek, mint a békemissziók és olyan új szervezési elv, mint a kiterjesztett önkéntesség. Volt-e mód felkészülni akár vezetés, parancsnoklás kérdésében ezekre? Volt-e mód az önkéntes haderő kultúrájának megteremtésére? Kijelenthetjük, hogy a korábban említett okokból is következően, komoly erőfeszítéseink ellenére sem léptünk eleget előre. Többszörösen újraírtuk jövőképünket, stratégiáinkat, ezek során csak elnagyoltan foglalkoztunk egy hadsereg legfontosabb kötőszövetével, az értékekkel. Elsősorban a Szolgálati szabályzatban jelennek meg a tradicionális fogalmak, de mi ezeknek a 21. századi tartalma, amely egyaránt vezeti a közkatona kezét és a tábornok feladatszabását? Beépül-e megfelelően a képzés, felkészítés rendszerébe olyan módon, hogy belső azonosulást érjen el? A Magyar Hadtudományi Társaság a maga szintjén igyekszik ezekre a kihívásokra a lehető legjobb válaszokat megadni, vagy támogatni ezen válaszok megtalálását.
 
Medveczky Attila