A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 21. száma.





Dr. Beneda Attila
család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

V. Németh Zsolt
környezetügyért,agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Dr. Hoffmann Tamás
Újbuda polgármestere

Dr. Kárpáti György
a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Büszkeségeink által napról-napra erősödik nemzeti önazonosságunk

A hungarikum törvény alapja a társadalmi bázis

A „hungarikum” a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely a magyarságra jellemző, kiemelésre méltó értékeket jelöli. Ezen értékek közül három mutatkozott be a Kölcsey Kör 45. alkalommal megrendezett konferenciáján a Polgárok Házában. A résztvevők közelebbről is megismerhették a Magyar Védőnői Szolgálatot, a palackozott fröccsöt és a Kürt adatmentést, mint szellemi terméket.

A Kölcsey Kör november 15-ei programját Horváth Zsolt hajdani országgyűlési képviselő, a Hungarikum Bizottság koordinátora nyitotta meg, aki elmondta, hogy a hungarikum törvény alapja a társadalmi bázis, az alulról szerveződő kezdeményezés, és minden érték mögött egy közösség van. Közölte, hogy szeretne minél több közösséget meggyőzni arról, hogy legyen a hungarikum mozgalom részese, és gyűjtse össze saját értékeit. Ezután bemutatta a hungarikumok gyűjteményét megyei és tematikus módon.
Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke felidézte, hogy szeptemberben Kecskeméten, a nagytemplom előtt gyülekeztek Szent Kalkuttai Teréz tiszteletére mondott szentmisére, mikor a közszolgálati televízió riporternője a hungarikumokról kérdezte. Arra volt kíváncsi, melyik számára a legkedvesebb hungarikum. Alelnök úr szinte gondolkodás nélkül válaszolta: a védőnői szolgálat. Hiszen ez egy „olyan, világszerte szinte egyedülálló szerveződés, amely az egészséges gyermekekért, családokért dolgozik” – hangsúlyozta Lezsák Sándor, majd folytatta: „szükségesek az ilyen értékek, minőségek, amelyek az embert nem csak büszkeséggel töltik el, mikor egy csúcsteljesítményt érzékel, mert ez az érték folyamatosan dolgozik.” Elmesélte, hogy nemrég házelnök úrral a Kürt adatmentésről beszélgettek, ami számára a másik kedvelt területe, mert egy csoda. Először nem is sejtették, miről van szó, s mikor megismerték, akkor döbbentek rá, mekkora érték birtokában vannak. Szellemi csúcsteljesítményről van szó, aminek tulajdonosa mindig azt hangoztatja, hogy nem az övé az egyedüli érdem, ez egy csapatmunka. Lezsák Sándor bevallotta, hogy kissé elfogult Vasuta Gáborral, akit a ’80-as évek végétől ismer. Rendkívüli megoldásnak nevezte Vasuta ötletét, amely szerint palackozni kell a tradicionális magyar találmányt, a fröccsöt, ami benne él a magyar köztudatban. A feladat, hogy ennek a nedűnek széles piacot kell találni. A ’80-as években jelent meg Mezei András Ilyen gazdagok vagyunk? könyve, melyben több értékről olvashattunk. Lezsák kihangsúlyozta: „nincs tehetséges gyermek, nincs tehetségtelen nemzet, csak oda nem figyelő pedagógusok és politikusok vannak, s ők képtelenek olyan helyzetet teremteni, hogy az értékeket felmutassák”.
A Kürt adatmentés értékteremtő erejének lényege az, hogy az elveszett, megsemmisült szellemi alkotások, kutatási eredmények és pótolhatatlan információk helyreállítására alkalmas technológiával rendelkezik. Kürti Sándor, a KÜRT Zrt. elnöke, tulajdonosa a jelenlévőknek elmondta: az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én történt tragédia nyomán lettek világszerte ismertek és elismertek, hiszen akkor ingyenes adatmentést ajánlották fel az érintetteknek. Az adatbiztonsággal foglalkozó KÜRT Zrt. 1989-ben alakult, mint nagyon sok magyar vállalkozás. Akkoriban több hazai vállalat tönkrement, de a KÜRT-nek volt egy múltja, sőt megválogatta munkatársait. A legtöbben a Magyar Optikai Művektől és a Videotontól jöttek, azok, akik nem akartak szakmát váltani, úgy döntöttek, hogy meglévő ismereteiket hasznosítják. Úgy döntöttek, ha gyártani nem is, de szolgáltatni biztosan tudnának ezen a területen. Felidézte, hogy a rendszerváltáskor kanadai tanácsadók jöttek Magyarországra, és az egyiknek, aki hozzájuk jött, felsorolták azt a tizenötféle dolgot, amit a számítástechnikával kapcsolatban tudnak. „Közöltem, hogy tizenöten vagyunk. A kanadai szerint ez nem optimális, mert senki sem hiszi el, hogy tizenöt dolgot tud tizenöt ember, kérte őket, hogy csak egyet mondjanak. Mi az adatmentést neveztük meg. Egy év múlva visszajött, s nehezményezte, hogy még nem építettünk brandet. S hozzátette: a szolgáltatást is branddé lehet tenni, de ahhoz reputáció szükséges.” Ez azt jelenti, hogy sokan beszéljenek róla. Majd bemutatott egy amerikai filmet, ami a KÜRT Zrt. tevékenységét mutatja be. A film címe: „Akik Magyarországot felrajzolták a térképre.” A KÜRT híre a világsajtót is bejárta, mivel a cég részt vett a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni kármentésben. „Az egyik kollégánk nem csak szörnyülködve bámulta a tévét azon a napon, hanem elgondolkodott azon, hogy ha az ikertornyot a világ egyik legbiztonságosabb épületegyüttesének tartották, akkor nagyon értékes, máshol nem őrzött adatok veszhettek el. Azonnal küldtünk egy levelet a washingtoni magyar nagykövetségnek, hogy készek vagyunk segíteni, és meglett az eredmény” – mondta Kürti Sándor.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke kiemelte: éppen tavaly ünnepelte százéves fennállását a Magyar Védőnői Szolgálat, amely immár hungarikum. 1915. június 13-án Stefánia belga királyi hercegnő védnökségével megalakult Budapesten az „Országos Stefánia Szövetség az Anyák és Csecsemők Védelmére” elnevezésű szervezet. A védőnői ellátás a várandós állapottól a gyermek 18 éves koráig tart, széles körű tudás áll mögötte, és Magyarország teljes területén jelen van, ezért is lehetett hungarikum – hangsúlyozta az egyesület elnöke. Közölte, hogy az elmúlt századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai hívták életre a védőnői hálózatot. Megalakulásakor a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősítése volt a cél, és ami igen lényeges a babonák eloszlatása. „És mi a mai helyzet? Fogy a magyarság, a nők többsége 30 éves kora után vállal gyermeket, és a régi babonát felváltotta az, hogy az interneten sok dőreséget lehet olvasni.” A védelem alapelvei szerint az anya nem kerülhetett rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek adott életet; az anyát és magzatát meg kellett óvni a szülési folyamat veszélyeitől, továbbá lehetővé kellett tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét; valamint kiemelkedő volt az anyák megfelelő tájékoztatása. A környező országokban az anya- és gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött, hogy a szociálisan rászoruló, vagy problémával küszködő anyának kellett felkeresnie azokat az intézményeket, melyek segítséget adnak. A magyar módszer szerint hivatásos és megfelelően kiképzett védőnői szervezetre volt szükség. 1930-tól – az ország gazdasági helyzete miatt – nem volt lehetőség a hálózat további bővítésére, helyenként a működés feltételei is bizonytalanná váltak. 1927-ben létrejött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat, és 1940-ig a Stefánia Szövetség mellett párhuzamosan működött. Az elnevezés a nemzetközi környezetvédő mozgalmakra utal, a szolgálat pedig a Rockefeller Alapítványhoz és Johan Béla nevéhez fűződik – ő dolgozta ki a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. A szolgálat védőnői ápolónői és védőnői oklevelet szereztek elsősorban a célból, hogy az otthoni gondozás mellett az ápolásban is helyt tudjanak állni. A zöldkeresztes védőnők feladatai az anya- és csecsemővédelem, az iskola-egészségügy, a nemi betegségek és a TBC elleni küzdelem, a szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése és a szociális gondozás volt. A szolgálat a családgondozási szemléletet tartotta a legalapvetőbb szempontnak: „Az általános családgondozás tulajdonképpen összefoglalása és összeegyeztetése a szakvédelmi munkának, a közös cél, az egészségvédelem érdekében.” A Stefánia Szövetség és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1941-ben egyesült. 1948-tól a szolgálat működésében jelentős változások következtek be: 1950-ben megalakult az Egészségügyi Minisztérium és így egységes irányítás alá került a gyógyítással. 1951-től minden körzeti orvos mellé egy védőnő került. Az 1960-as évektől a községi szülésznői rendszert a körzeti ápolónői hálózat váltotta fel és a gyermekorvosi körzetek is ekkor alakult ki. Az 1960-as és 1970-es években a védőnők feladata a védőoltások, orvosi vizsgálatok előkészítése, megszervezése, vizsgálatokon való közreműködés, valamint a dokumentáció vezetése. 1973-tól a szolgálat feladatai felvilágosító, egészségnevelő előadások tartásával bővültek. A helyi önkormányzatok feladata – a helyi közszolgáltatások körében – az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás biztosítása. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek – az egészségügyi alapellátás körében – a védőnői ellátásról gondoskodni. Területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnő nyújthat a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított és kialakított körzetben (ellátási területen). Feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyekkel, illetve a körzetében életvitelszerűen tartózkodó olyan személlyel kapcsolatosan is köteles ellátni, aki az ellátás iránti igényét írásban bejelenti. A tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes vezető védőnője látja el. A védőnő feladata, többek között: a nővédelem – a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, részvétel a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében; a várandós anyák gondozása; a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban; az újszülöttkortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása (a családlátogatás, a harmonikus szülő–gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének segítése; az újszülöttek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése; a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése; szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése; a törvényes képviselő tájékoztatása a kötelező vizsgálatokról; a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor; a családok tájékoztatása a védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása); családgondozás (a családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez), továbbá részvétel az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában. A védőnő a tevékenységét tanácsadó helyiségben, a családok otthonában vagy a nevelési-oktatási intézményekben végzi. A védőnő önállóan végzi gondozási feladatait, ennek során együttműködik az egészségügyi alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás, továbbá a szakellátás, a közoktatás, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel. A védőnő az általa gondozott személyekről egészségügyi dokumentációt vezet. A védőnői intézmény valójában igazi hungarikum, mivel ilyen jellegű szolgálat a kontinensen csak hazánkban működik, immáron 100 esztendeje.
Vasuta Gábor, a palackozott Vasuta fröccs létrehozója arról beszélt, hogy milyen nehézségekbe ütközött a fröccs palackozása, míg Majoros János technológus a frissítő ital alkotóelemeit, illetve tulajdonságait ismertette. Vasuta úr közölte, hogy „becsomagolták a fröccsöt”, amely eddig még nem sikerült senkinek. A palackozott fröccs a Vasuta Zrt. jogilag védett szellemi tulajdonát képezi, a bor és szóda keverék gyártásának technológiája, mely technológia az Artisjus jogvédő iroda, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyilvántartásába bejegyzésre került. Az ötlettől a termékig vezető úton, mely egyben élelmiszer-ipari innováció, tisztelettel jelenünk meg a Premium Hungaricum Egyesület zsűrije előtt a termékké érett palackozott fröccsel, amelyben „a magyar tőke és szellem egyesül”. Három hungarikum találkozik itt egymással a magyar tájjellegű bor, Jedlik találmánya a szódavíz, és maga a fröccs. A palackozott fröccs méltó versenytársa lehet a sörnek, amellyel megegyező alkoholtartalmú, de nem hizlal, jobb szomjoltó, a magyar ember koccinthat is vele, és egészségesebb emésztést, vérkeringést eredményez. A palackozott fröccs iránti érdeklődés, bizakodásra ad okot, nemcsak itthon és a Kárpát-medencében, hanem szerte a világban is. Az est végén tombola-sorsolást tartottak, és a résztvevők megkóstolhatták a finom itókát.
 
M.A.