A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 16. száma.





V. Németh Zsolt
környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Kontrát Károly
a Belügyminisztérium miniszterhelyettese

Lezsák Sándor
az Országgyűlés alelnöke

Irinyi-Barta Tünde
okleveles táplálkozástudományi szakember


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke feljelentette a prefektúrát

Román bíróság: a székely nép és Székelyföld nem létezik

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke kifejtette: az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat, és visszavonatta az önkormányzatnak adományként adott székely zászlót elfogadó tanácsi határozatot. Az indoklás szerint a székely nép alkotmányosan nem létezik, a székely zászló kitűzése etnikai konfliktust gerjeszt.

Új szakaszba lépett a Kovászna-megyei székely zászló ügye. Konkrétan milyen indokok miatt jelentette fel a prefektúrát a legfőbb ügyészségen?
 

– A magyar közösség szimbólumait, zászlajának és himnuszának folyamatoson támadások értik, és az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a bíróság alapfokon a prefektúrának adott igazat, és visszavonatta az önkormányzatnak adományként adott székely zászlót elfogadó tanácsi határozatot. Az indoklás szerint a székely nép és Székelyföld nem létezik, a székely zászló kitűzése etnikai konfliktust gerjeszt. Közösségünk erkölcsi támogatását kértem, mert ezt a pert nemcsak a székely zászlóért, hanem az anyanyelvhasználatért, a magyar nyelvű feliratokért, himnuszunkért, tehát kollektív jogaink biztosításáért indítottam el, mert Romániában mint uniós tagországban a demokráciának úgy kell működnie, mint a többi tagállamban. A kettős mércét alkalmazzák, ezért is van szükség közös fellépésre. A közös fellépést azért hangsúlyozom, mert nem rólam, s nem más politikus egyéni sérelméről, hanem közösségünkről van szó. Hiszen Székelyföld zászlaja nem az enyém, hanem a közösségé. Éppen ezért indítottam büntetőeljárást a prefektúra intézménye ellen emberiség elleni bűncselekmény elkövetéséért.
 
Ezek a cselekedetek emberiség elleni bűncselekménynek számítanak?
 
– Jogászként a feljelentést a büntető törvénykönyv 439-es számú cikkelyére hivatkozva fogalmazta meg. Eszerint az emberiség elleni bűncselekménynek számít, ha valaki egy közösséget megfoszt jogaitól. A kereset nyomán az ügyészségnek ki kell engem hallgatnia, így a kormányhivatal minden túlkapásáról beszámolok, és tanúkat is keresek, ha szükséges. Erre felkészülök, és mindazokat a polgármestereket, személyeket, akiket a prefektus szimbólum vagy magyar felirat használatáért perelt, felkeresem, hogy tanúskodjanak. Nem mellettem, hanem a székely nép érdekében.
 
Minden megtörténhet, így az is, hogy az ügyészség kimondja, törvényesen járt el a prefektúra.
 

– Ha Romániában nem szolgáltatnak igazságot, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulok. Azt hozzátenném, hogy nem olyan régen öt zászlót adományoztam a Kovászna megyei önkormányzatnak, s a tartókba tűztem az amerikai, német, izraeli, magyar és székely zászlót. Ennek szimbolikus a jelentősége, és kíváncsi leszek, ezek közül melyiket „lehet” megtartani. Az adománylevelében is megfogalmaztam, hogy az etnikai sokszínűség olyan érték, amit óvni és tisztelni kell. 1918-ban mintegy 800 ezer fős német közösség élt Romániában, míg napjainkban kevesebb, mint 30 ezren vannak. Hasonlóképpen a kommunista hatóságok közel 150 ezer zsidót távolítottak el az országból. A német és zsidó közösségek sorsának alakulása bizonyítja, hogy mégsem annyira „modellértékű” a romániai kisebbségpolitika. Bízom benne, hogy az országban élő magyarság és székelység nem jut erre a sorsra. Az is érdekes felvetés, hogy ha a prefektus beperel engem a székely zászló adományozása miatt, akkor mi miért ne tehetnénk meg annak kapcsán, hogy Gura Humorului településen katonai tiszteletadással vonták fel Bukovina zászlóját. A román belügyminisztériumnak van „Tara Barsei” (Barcaság) nevű katonai egysége (UM) és készenléti felügyelősége (ISU), amit ugyancsak nem egy közigazgatási régióról neveztek el. A kettős mércét mutatja az is, hogy az Országos Turisztikai Ügynökség nem fogadta el a Székelyföldi Turisztikai Desztináció egyesület megalakítását, de nemrég engedélyt adott egy „Tara Hategului” nevű turisztikai programra.
 
Javában zajlik a kampány. Ennek a témának a napirenden tartása több szavazatot hozhat az RMDSZ és az MPP együttműködésén alapuló összefogásnak?
 

– Ennek az ügynek semmi köze nincs a kampányhoz. Még az RMDSZ sem tudott a lépésemről, erről munkatársaimmal együtt döntöttem. Nem is akarom ezt a témát a kampányban felhasználni, mert nem is ez a cél. Megígérhetem, hogy bekerülésem esetén biztos, hogy megszavazza a parlament a székely autonómiát, de akkor hazug, felelőtlen lennék. Ha Isten is úgy akarja, hogy bekerüljenek a polgári párt képviselői a listán a törvényhozásba, akkor először azt kell képviselnem, hogy legalább a törvényben biztosított jogok gyakorlását biztosítsák a magyarságnak.
 
Bizakodhat, mert biztos befutó helyet kapott az RMDSZ listáján.
 

– A képviselőjelölt-listán harmadik helyen vagyok, ami 75%-os esélyt jelent. Viszont még nem tudjuk felmérni, azt, hogy mennyien vesznek részt a választásokon magyarok és románok. Most az a feladatom, hogy az RMDSZ magyar ellenzékét megszólítsam, és meggyőzzem, hogy lényeges az összefogásra szavazni, mert nincs más választásunk. Természetesen sokan, még jogosan is nekem szegezik a kérdést, hogy mit csináltak az RMDSZ-esek több mint 20 évig. Én is sokat bíráltam az RMDSZ, de most nem párt-, hanem nemzetpolitikáról van szó.
 
Medveczky Attila