A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 24.
száma.





Merkel kiállt a magyar kerítés mellett

Váratlanul elhunyt a Magyar Fórum egykori munkatársa, Lovas István

Ha Kunhalmi lesz az MSZP elnöke, akkor borítékolható, hogy összeáll Gyurcsányékkal

150 éve született Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A barát kritikája mindig építő

A Szentatya szavait más kontextusban sokan pont az ellenkezőjére használják föl

A KÉSZ 27 esztendeje mint civil egyesület a maga minden eszközével segíti az egyházakat az evangelizációban – közölte a Magyar Fórummal Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) nemrég megválasztott új elnöke. A görögkatolikus parókussal a szervezet feladatairól, az Idők jelei 2016 vitairatról, és a magyar keresztény felekezetek helyzetéről beszélgettünk.

Az a tény, hogy fiatal görögkatolikus parókust választottak a KÉSZ élére, őrség-és generációváltást is jelent?
 
– Nem látok abban semmilyen különlegességet, hogy személyemben görögkatolikus pap vezeti a KÉSZ-t, ebből a szempontból az őrségváltás csupán személyi jellegű. Más görögkatolikus paptestvérek is töltenek be felelős hivatalokat az egyházban és civil közösségekben. Bizánci rítusunk különbözik a latin rítustól, ennek ellenére, vagy inkább ezzel együtt teljes közösségben vagyunk a katolikus egyházzal, a római pápával. Ami a fiatalítást illeti érdekes, hogy elődöm, Osztie Zoltán atya fiatalabb volt, mint én, amikor húsz évvel ezelőtt átvette az elnökséget. A KÉSZ előző vezetése bölcsen felismerte, hogy a további fejlődéshez alkalmas időben valóban „őrséget kell váltani”. Nem kényszerből vagy rossz jelek alapján hozták meg ezt a döntést, hanem az ügyért elkötelezett vezető előrelátásával. A fiatalítás reményeink szerint lépésről-lépésre az egész szövetségben érezhető lesz majd, de nem úgy, hogy az idősebbek kilépnek, hanem úgy, hogy fiatalok érkeznek a tagság körébe.
 
Mit tekint a legfőbb feladatának?
 

– Alapvető célunk a magyar kereszténység szolgálata földrajzi határainkon innen és túl. Ez a küldetés ökumenikus összefogásban történik, ami nagy feladat. Európában sok évszázadon keresztül rendelkeztünk egy olyan közös nyelvvel, ami az Egyház és a társadalom szereplőinek sajátja volt, hiszen a művelt ember ismérve volt, ismerte a latin nyelvet, vagy ahogyan mi magyarok mondtuk tudott deákul. Egészen a 20. századig ez volt a kultúra, a műveltség és a tudomány közös nyelve, amit az egyházi és világi személyek egyaránt használtak. Ez a közös nyelv megszűnt és mintha az európai közösség szeretné egy ideje újra megtalálni, de látjuk, sokszor nem jó helyen keresi. A KÉSZ-ben lehetőségünk van arra, hogy felfedezzük mindazt, ami bennünket, különböző felekezetű magyar keresztényeket összeköt. Tehát a latint, a közös nyelvet újra fel kell fedezni sajátosan átvitt értelemben, amihez a KÉSZ ideális közösség.
 
Nemrég jelent meg az Idők jelei 2016. című vitairatuk kötet formájában, amelyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülettel és a Professzorok Batthyány Körével együtt készítettek, és amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatott be. Mi ennek a vitairatnak a célja? A kormányzati munka véleményezése, kritizálása?
 

– Aki meg meri fogalmazni véleményét – mert sokaknak sajnos nincsen, vagy nem merik ezt megtenni – vállalja annak a következményét is. A partnerszervezetekkel együtt elkészített Idők jelei 2016. vitairat, nem ártó, hanem segítő szándékkal született. A benne megfogalmazódott kritikák nem bántani akarnak és nem rosszindulatból fakadnak, hiszen egy barát kritikája mindig építő. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk érdeke a magyarországi és a határon túli magyar közösségek fennmaradása és fejlődése, viszont ha olykor nem a legjobb eszközt használjuk ennek megvalósítására, akkor szükséges, hogy jó szándékú, baráti kritikával illessük a felelősöket. A társadalomban élő katolikus, ortodox és protestáns keresztény hívő jogát csak a tolerancia diktatúrája korlátozná, és szűkítené abban, hogy közéleti és politikai témákban megfogalmazza véleményét.
 
A vitairatban a migrációval is foglalkoznak?
 

– Természetesen nem kerüljük meg ezt a kérdést sem, hiszen mindannyiunkat foglalkoztat és érint ez a jelenség. A migrációról Fodor Pál és Speidl Bianka készített elemzését, amit mindenkinek ajánlok elolvasásra. Ezzel együtt ne feledkezzünk meg az ezzel járó hatalmas és elhallgatott keresztényüldözésről sem.
 
A migrációval kapcsolatban gyakran hangoztatja az ellenzék, hogy míg a pápa a migránsok befogadását kéri, addig a kormány és a hazai keresztények többsége éppen ellentétes nézetet képvisel. Mi erről a véleménye?
 
– Nagyon fontos tiszta forrásból tájékozódni. Azt tapasztaljuk, hogy Ferenc pápa szavait, sokan nem hitelesen tolmácsolják, és félreérthető kommentárokkal elferdítik azokat, amivel nem kis kárt okoznak. A Szentatya befogadó nyilatkozatai maguktól értetődőek, hiszen mindent meg kell tennünk vallási hovatartozástól függetlenül a háborús menekültek, és a szegények megsegítése érdekében. Mégis, mintha egyfajta szűrőn mennének át Ferenc pápa szavai a médiában, és csak egyféle nyilatkozatot engednének tőle meghallani. Így például a Lengyelországban megrendezett nemzetközi ifjúsági világtalálkozón elhangzott beszédéből azt nagyon kevesen emelték ki, hogy beszélt a segítséget kérőkről is, arról, hogy a migráns személynek súlyos kötelezettségei is vannak, melyek szerint tiszteletben kell tartania a befogadó közösség jogszabályait, vallását, kultúráját és hagyományait. Ezért mindenkit arra buzdítok, hogy hiteles forrásból tájékozódjon az egyház tanításáról.
 
Évek óta hallani, hogy hazánk is missziós terület lett. Mit tehet ebben a helyzetben a KÉSZ?
 

– A missziós területnek a katolikus egyházban megfogalmazott karaktere más, mint a közvélekedésben, ami azt jelenti, hogy nem lehet összehasonlítani hazánk, és például Belső-Afrika missziós térségét. Igaz, nem véletlenül jött létre 1989-ben a KÉSZ, és jelölte meg az egyesület feladataként az evangelizációt, Krisztus örömhírének és tanításának hirdetését, és terjesztését. Túl soknak érzem manapság a panaszos hangot és a még jellemzőbb közönyt az egyházon belül és körülötte is. Mindkettő nagyon veszélyes, pedig ha azt vizsgáljuk, hogy 1989-ben honnan indultunk el, akkor ahhoz képest nem is állunk olyan rosszul. Ne feledjük, voltak a jelenleginél súlyosabb helyzetek, gondoljunk a mohácsi vészre, amikor 1526-ban a magyar katolikus püspöki kar – két tagja kivételével – odaveszett. Hősi halált haltak, mert a katolikus püspököknek magától értetődő kötelezettségük volt a hazát védeni fizikai értelemben is. Vagy emlékezzünk az ezt követő hosszú török uralomra, a manipulált megosztottságra és arra, hogy ezek mekkora kárt okoztak a magyar kereszténységnek. A fenti példákkal természetesen nem szeretném kisebbíteni a mai helyzet jelentőségét, de a múlt tapasztalatai reménységre adnak okot. Isten ezer éven át gondját viselte a magyar egyháznak, hisszük, hogy ez most is tart. A KÉSZ mint civil egyesület a maga minden eszközével segíti az egyházakat az evangelizációban. Alapvető feladatunk a közösségalkotás, azaz a helyi csoportok létrehozása. Ezekben a közösségekben pedig a közömbösség, az apátia és az elmagányosodás ellen küzdve a kereszténység értékeit próbáljuk megőrizni és terjeszteni a kultúra, a spiritualitás, az intellektuális képzés, a misszió, a karitász eszközeivel. Ha ezek a közösségek vonzóak, értéket közvetítenek a táradalom felé, akkor hatással bírnak és nőni fognak, ahogyan teszi ezt az élesztő a tésztában. Közösségeink mellett a nemzet egészére vonatkozó közéleti és társadalmi kérdésekben is igyekszünk hiteles hangon állást foglalni. Széchenyi István azt mondta, hogy „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”. Megpróbáljuk a kiművelt emberfőket összefogni, és – ahogyan erre példa az Idők jelei című kiadványunk – az evangéliumi tanításon alapuló véleményüket az ország politikai és gazdasági vezetői felé közvetíteni.
 
Medveczky Attila