A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 21. száma.





Dr. Beneda Attila
család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

V. Németh Zsolt
környezetügyért,agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Dr. Hoffmann Tamás
Újbuda polgármestere

Dr. Kárpáti György
a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A barát kritikája mindig építő

A Szentatya szavait más kontextusban sokan pont az ellenkezőjére használják föl

A KÉSZ 27 esztendeje mint civil egyesület a maga minden eszközével segíti az egyházakat az evangelizációban – közölte a Magyar Fórummal Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) nemrég megválasztott új elnöke. A görögkatolikus parókussal a szervezet feladatairól, az Idők jelei 2016 vitairatról, és a magyar keresztény felekezetek helyzetéről beszélgettünk.

Az a tény, hogy fiatal görögkatolikus parókust választottak a KÉSZ élére, őrség-és generációváltást is jelent?
 
– Nem látok abban semmilyen különlegességet, hogy személyemben görögkatolikus pap vezeti a KÉSZ-t, ebből a szempontból az őrségváltás csupán személyi jellegű. Más görögkatolikus paptestvérek is töltenek be felelős hivatalokat az egyházban és civil közösségekben. Bizánci rítusunk különbözik a latin rítustól, ennek ellenére, vagy inkább ezzel együtt teljes közösségben vagyunk a katolikus egyházzal, a római pápával. Ami a fiatalítást illeti érdekes, hogy elődöm, Osztie Zoltán atya fiatalabb volt, mint én, amikor húsz évvel ezelőtt átvette az elnökséget. A KÉSZ előző vezetése bölcsen felismerte, hogy a további fejlődéshez alkalmas időben valóban „őrséget kell váltani”. Nem kényszerből vagy rossz jelek alapján hozták meg ezt a döntést, hanem az ügyért elkötelezett vezető előrelátásával. A fiatalítás reményeink szerint lépésről-lépésre az egész szövetségben érezhető lesz majd, de nem úgy, hogy az idősebbek kilépnek, hanem úgy, hogy fiatalok érkeznek a tagság körébe.
 
Mit tekint a legfőbb feladatának?
 

– Alapvető célunk a magyar kereszténység szolgálata földrajzi határainkon innen és túl. Ez a küldetés ökumenikus összefogásban történik, ami nagy feladat. Európában sok évszázadon keresztül rendelkeztünk egy olyan közös nyelvvel, ami az Egyház és a társadalom szereplőinek sajátja volt, hiszen a művelt ember ismérve volt, ismerte a latin nyelvet, vagy ahogyan mi magyarok mondtuk tudott deákul. Egészen a 20. századig ez volt a kultúra, a műveltség és a tudomány közös nyelve, amit az egyházi és világi személyek egyaránt használtak. Ez a közös nyelv megszűnt és mintha az európai közösség szeretné egy ideje újra megtalálni, de látjuk, sokszor nem jó helyen keresi. A KÉSZ-ben lehetőségünk van arra, hogy felfedezzük mindazt, ami bennünket, különböző felekezetű magyar keresztényeket összeköt. Tehát a latint, a közös nyelvet újra fel kell fedezni sajátosan átvitt értelemben, amihez a KÉSZ ideális közösség.
 
Nemrég jelent meg az Idők jelei 2016. című vitairatuk kötet formájában, amelyet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesülettel és a Professzorok Batthyány Körével együtt készítettek, és amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatott be. Mi ennek a vitairatnak a célja? A kormányzati munka véleményezése, kritizálása?
 

– Aki meg meri fogalmazni véleményét – mert sokaknak sajnos nincsen, vagy nem merik ezt megtenni – vállalja annak a következményét is. A partnerszervezetekkel együtt elkészített Idők jelei 2016. vitairat, nem ártó, hanem segítő szándékkal született. A benne megfogalmazódott kritikák nem bántani akarnak és nem rosszindulatból fakadnak, hiszen egy barát kritikája mindig építő. Meggyőződésem, hogy mindannyiunk érdeke a magyarországi és a határon túli magyar közösségek fennmaradása és fejlődése, viszont ha olykor nem a legjobb eszközt használjuk ennek megvalósítására, akkor szükséges, hogy jó szándékú, baráti kritikával illessük a felelősöket. A társadalomban élő katolikus, ortodox és protestáns keresztény hívő jogát csak a tolerancia diktatúrája korlátozná, és szűkítené abban, hogy közéleti és politikai témákban megfogalmazza véleményét.
 
A vitairatban a migrációval is foglalkoznak?
 

– Természetesen nem kerüljük meg ezt a kérdést sem, hiszen mindannyiunkat foglalkoztat és érint ez a jelenség. A migrációról Fodor Pál és Speidl Bianka készített elemzését, amit mindenkinek ajánlok elolvasásra. Ezzel együtt ne feledkezzünk meg az ezzel járó hatalmas és elhallgatott keresztényüldözésről sem.
 
A migrációval kapcsolatban gyakran hangoztatja az ellenzék, hogy míg a pápa a migránsok befogadását kéri, addig a kormány és a hazai keresztények többsége éppen ellentétes nézetet képvisel. Mi erről a véleménye?
 
– Nagyon fontos tiszta forrásból tájékozódni. Azt tapasztaljuk, hogy Ferenc pápa szavait, sokan nem hitelesen tolmácsolják, és félreérthető kommentárokkal elferdítik azokat, amivel nem kis kárt okoznak. A Szentatya befogadó nyilatkozatai maguktól értetődőek, hiszen mindent meg kell tennünk vallási hovatartozástól függetlenül a háborús menekültek, és a szegények megsegítése érdekében. Mégis, mintha egyfajta szűrőn mennének át Ferenc pápa szavai a médiában, és csak egyféle nyilatkozatot engednének tőle meghallani. Így például a Lengyelországban megrendezett nemzetközi ifjúsági világtalálkozón elhangzott beszédéből azt nagyon kevesen emelték ki, hogy beszélt a segítséget kérőkről is, arról, hogy a migráns személynek súlyos kötelezettségei is vannak, melyek szerint tiszteletben kell tartania a befogadó közösség jogszabályait, vallását, kultúráját és hagyományait. Ezért mindenkit arra buzdítok, hogy hiteles forrásból tájékozódjon az egyház tanításáról.
 
Évek óta hallani, hogy hazánk is missziós terület lett. Mit tehet ebben a helyzetben a KÉSZ?
 

– A missziós területnek a katolikus egyházban megfogalmazott karaktere más, mint a közvélekedésben, ami azt jelenti, hogy nem lehet összehasonlítani hazánk, és például Belső-Afrika missziós térségét. Igaz, nem véletlenül jött létre 1989-ben a KÉSZ, és jelölte meg az egyesület feladataként az evangelizációt, Krisztus örömhírének és tanításának hirdetését, és terjesztését. Túl soknak érzem manapság a panaszos hangot és a még jellemzőbb közönyt az egyházon belül és körülötte is. Mindkettő nagyon veszélyes, pedig ha azt vizsgáljuk, hogy 1989-ben honnan indultunk el, akkor ahhoz képest nem is állunk olyan rosszul. Ne feledjük, voltak a jelenleginél súlyosabb helyzetek, gondoljunk a mohácsi vészre, amikor 1526-ban a magyar katolikus püspöki kar – két tagja kivételével – odaveszett. Hősi halált haltak, mert a katolikus püspököknek magától értetődő kötelezettségük volt a hazát védeni fizikai értelemben is. Vagy emlékezzünk az ezt követő hosszú török uralomra, a manipulált megosztottságra és arra, hogy ezek mekkora kárt okoztak a magyar kereszténységnek. A fenti példákkal természetesen nem szeretném kisebbíteni a mai helyzet jelentőségét, de a múlt tapasztalatai reménységre adnak okot. Isten ezer éven át gondját viselte a magyar egyháznak, hisszük, hogy ez most is tart. A KÉSZ mint civil egyesület a maga minden eszközével segíti az egyházakat az evangelizációban. Alapvető feladatunk a közösségalkotás, azaz a helyi csoportok létrehozása. Ezekben a közösségekben pedig a közömbösség, az apátia és az elmagányosodás ellen küzdve a kereszténység értékeit próbáljuk megőrizni és terjeszteni a kultúra, a spiritualitás, az intellektuális képzés, a misszió, a karitász eszközeivel. Ha ezek a közösségek vonzóak, értéket közvetítenek a táradalom felé, akkor hatással bírnak és nőni fognak, ahogyan teszi ezt az élesztő a tésztában. Közösségeink mellett a nemzet egészére vonatkozó közéleti és társadalmi kérdésekben is igyekszünk hiteles hangon állást foglalni. Széchenyi István azt mondta, hogy „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”. Megpróbáljuk a kiművelt emberfőket összefogni, és – ahogyan erre példa az Idők jelei című kiadványunk – az evangéliumi tanításon alapuló véleményüket az ország politikai és gazdasági vezetői felé közvetíteni.
 
Medveczky Attila