A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 13. száma.





Pogácsás Tibor
a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára

Dr. Aradszki András
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára

Takács Szabolcs Ferenc
a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára

Dósa Mátyás
színész, énekes


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Nem kell tartanunk a kohéziós pénzek megvonásától

Akkor jár el helyesen a kormány, ha „felveszi a kesztyűt”, és a magyar vállalkozások érdekében megküzd Brüsszellel – szögezte le Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, s hozzátette, hogy a magyar vállalkozások rengeteg új forrásra, több mint 2000 milliárd forintra számíthatnak 2017-ben.

Milyen fejlesztéspolitikai sikereket értek el idén?
 

– 2016-ot kettő, az év elején meghatározott célkitűzés mentén értékelhetjük. Az egyik a fejlesztéspolitika tartalmi módszereinek megváltoztatásáról szól, miszerint a felesleges látványberuházások helyett vagy munkahelyteremtést, vagy gazdasági növekedést célzó beruházásokat támogatunk. Ezt a célkitűzésünket teljes mértékben sikerült teljesíteni: ha az új nyertes projekteket vizsgáljuk, akkor szinte csak ilyen típusú beruházásokról beszélhetünk. A másik feladat az volt, hogy a pénzek kihelyezési ütemét meg tudjuk-e változtatni, s ezzel Magyarországot egy jobb helyre juttatni a nemzetközi versenyben. Ezeket az érdekeket a Magyar Kormány egész évben következetesen képviselte, és eredményességünket mutatják az olyan adatok is, mint például, hogy a visegrádi négyek viszonylatában a legtöbb pályázati kiírás az országnak járó keret függvényében hazánkban jelent meg. Ez azt jelenti, hogy körülbelül a 75%-át írtuk ki a Magyarország rendelkezésére álló pénzügyi forrásoknak. Mindezek által annak a kormányzati vállalásnak tettünk eleget, ami szerint 2017 közepéig a 2014–2020-as fejlesztési ciklus összes pályázatát meghirdetjük.
 
Erre az eredményre számíthatunk 2017-ben is, vagy még jobbra?
 

– Még ennél is sokkal jobbra, hiszen a magyar vállalkozások, önkormányzatok rengeteg új forrásra, több mint 2000 milliárd forintra számíthatnak 2017-ben, most pedig 1600 milliárd forintnyi kifizetéssel tudjuk zárni az évet. Ahogy ez is jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez, így a jövőben megvalósuló projektek is lényeges eredményeket hoznak majd. A makrogazdasági mutatók jól alakulnak, soha nem látott alacsony mértékű költségvetési hiány, és inspiráló gazdasági növekedés várható. Amennyiben befejezzük jövő nyár elejéig a pályázatok kiírását, a 2000 milliárdot meghaladó kifizetés erősen hat majd a 2017-es számokra.
 
A 2014–2020-as uniós ciklus 8900 milliárd forintos fejlesztési keretén kívül még milyen támogatásokról beszélhetünk?
 

– A 8900 milliárd a kohéziós keret, s ezenkívül még a vidékfejlesztési és a normatív földalapú támogatásokat is be kell számítani, tehát az a pénzmennyiség, amit Magyarország különböző fejlesztésekre, beruházásokra használ a 2014–2020-as időszakban az európai uniós kasszából, annak a teljes összege mintegy 12 ezer milliárd forint.
 
A nagy beruházásoknál a helyi vállalkozások jelentősebb szerepet kaphatnak?
 

– Igen, a kormány egyik legfontosabb célkitűzése a jelenlegi fejlesztési ciklusra vonatkozóan, hogy a támogatások fókuszpontjában a kkv-k álljanak. Ezt több jogszabályi, törvényi változás is támogatja. Az új közbeszerzési törvény több lehetőséget biztosít a kis helyi szereplőknek például a belépési kritériumok enyhítésével. Emellett a pénzügyi és műszaki referencia kritériumai is csökkentek, melynek köszönhetően a helyi vállalkozások figyelme ráirányulhat olyan beruházásokra is, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytak. Így egyre inkább csökkenő tendenciát mutat az egy ajánlattevős, vagy a túlzottan nagy szereplők által elvitt közbeszerzések aránya. Az is érdekünk, hogy csökkenjen a közbeszerzésekkel szembeni kritika, amely szerint nem kellően átlátható a hazai közbeszerzési rendszer. Most folyamatban van a törvény újabb módosítása, amelynek célja az is, hogy tovább csökkenjenek az egyszereplős, egy ajánlattevős eljárások száma. Ezáltal a hazai kkv-szektor minél jobban megerősödhet.
 
Az unió kifogásolja, hogy a 30 százalékos átlag helyett a kormány 50 százalékkal előlegezi meg a nyertes fejlesztéseket, tehát kockázatoktól tart, és az értékelési rendszerrel kapcsolatban is vitában állnak. Ezek a kérdések nem hátráltatják a pályázatok kiírását?
 

– Viták mindig is voltak, és lesznek is az Európai Bizottság és az uniós tagállamok között, ez nem egy magyar sajátosság. Sokszor találkozunk olyan esetekkel, mikor a brüsszeli és a nemzetállami érdek ütközik egymással. Mindegyik uniós állam kormányának feladata, hogy betartsa a közösség tagjaként az adott jogszabályokat, és emellett az ország adottságait és igényeit is szem előtt tartsa. A magyar vállalkozások tőkehelyzete sokkal rosszabb a németekénél, vagy az osztrákokénál. Éppen ezért a németországi támogatási rendszer nem alkalmazható teljes mértékben Magyarországon, mert különbözik a két ország gazdasági érdeke. A magyar kormány tehát akkor jár el helyesen, ha „felveszi a kesztyűt”, és a magyar vállalkozások érdekében megküzd Brüsszellel. Ilyen típusú küzdelmet folytatunk például az előlegek kapcsán annak érdekében, hogy egy pályázó magyar vállalkozás több támogatást kaphasson meg előre, mint mondjuk egy osztrák. Ezek olyan viták, melyekben kitartóan képviseljük álláspontunkat. De vannak olyan ügyek, ahol nem érdemes szélmalomharcot vívni. Gondolok itt például az értékelési rendszerre, mert az Európai Bizottság módosítása nem sért stratégiai érdeket, hiszen az, hogy egy minisztérium sorsolja ki a pályázat értékelőjét vagy pedig ez központilag történik, a végrehajtás szempontjából indifferens. Csak akkor kell konfliktusokat felvállalni, ha a vita megnyerése kihat a magyar gazdaságra. A jövőben is számítok konfliktusokra, de ezek miatt a kohéziós források lehívása és a támogatási keret mértéke nincs veszélyben.
 
Medveczky Attila