A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 21. száma.





Dr. Beneda Attila
család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

V. Németh Zsolt
környezetügyért,agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Dr. Hoffmann Tamás
Újbuda polgármestere

Dr. Kárpáti György
a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A kárpátaljai magyarság védelméért

Az ukrán szélsőséges politikusok akarnak keresztbe tenni

Meggyőződésünk, hogy a jogállam, az országon belüli stabilitás és a béke megteremtésének alapja a törvényi követelmények megfelelő végrehajtása és a kisebbségek jogainak az európai normákkal megegyező bővítése – szögezte le lapunk megkeresésére Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, kijevi parlamenti képviselő.

Az ukrán oktatási törvény módosítása milyen mértékben sérti a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok jogait?
 

– Jelenleg új oktatási törvényt tárgyal az ukrán parlament, amit első olvasatban el is fogadott. Következik a második olvasat, és a módosító indítványok tárgyalása. Az első olvasat nagyjából kielégítette a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság igényeit is, mert több pozitívumot tartalmazott, így a nem állami oktatási intézmények finanszírozását. Viszont a képviselők egy csoportja módosító javaslattal élt, amelyet aláírt a parlament elnöke is, sőt még a minisztériumnak azok a vezetői is támogatják a módosítást, akik jegyezték a törvénytervezetet. A módosítás jelentős mértékben szűkítené az oktatási jogokat. Hiszen míg az alkotmány garantálja a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelven történő oktatást, addig a javaslat szerint csupán lehetőségük van az ukrán nyelv mellett, és ott, ahol a kisebbségek tömbben élnek, anyanyelven tanulni. Ráadásul törvényileg nincs sehol sem meghatározva, hogy pontosan mit jelent az „ukrán nyelv” mellett kifejezés, hány százalékát jelenti ez a tanóráknak, illetve azt sem írják le pontosan sehol, hogy konkrétan mit értsünk az egy tömbben élés alatt. Ezáltal szabad kezet ad a végrehajtóknak. Úgy tűnik, hogy a képviselőknek egy csoportja elhatározta, hogy ezen a téren is megnehezíti a kisebbségek életét.
 
Elképzelhető, hogy ezt a módosítást elsősorban az orosz nemzetiségűek ellenében fogalmazták meg?
 

– Elképzelhető, de ez ránk, magyarokra is vonatkozik. Két héttel ezelőtt jelen voltam az oktatási bizottság megbeszélésén, és ott nemcsak az orosz, hanem a magyar nyelv vonatkozásában és az oktatási intézményeink ellen is éles kirohanások voltak. Ami az oroszokra vonatkozik, az minket is érint, mert akkor azt mondanák, kivételeznek. Holott az alkotmány tiltja a nyelvi, kisebbségi diszkriminációt. Érthetetlen számomra, hogy miért foglalkoznak egy ilyen alkotmányellenes módosítással, ami éppen a társadalmi megbékélést veszélyezteti. Ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják ebben a soknemzetiségű országban, akkor az újabb konfliktushoz vezethet. A javaslat ellentétben áll Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásával is, gondoljunk az ukrán–magyar alapszerződésre, amely tartalmazza, hogy az állam biztosítja a magyar nyelven való oktatást a magyar kisebbség számára. Ilyen szerződése van Ukrajnának Romániával és Moldovával is.
 
Meg lehet jósolni, hogy kik azok, akik nem fogadják el a módosító javaslatot?
 

– Jóslatokba nem bocsátkozom, mert mondhatnám, hogy az ellenzéki pártok nemmel fognak szavazni, de ez nem biztos, mert eléggé hisztérikus hangulat uralkodik az ukrán parlamentben. Valószínű, hogy ezt a javaslatot a többség megszavazza, de a végrehajtását nehezen tudom elképzelni.
 
A törvénymódosítás elfogadása után a szórványban élők rosszabb helyzetbe kerülnek?
 

– Amint jeleztem, nem határozzák meg az egy tömbben élés fogalmát. Ungvár és Munkács lakosságának 10%-a magyar nemzetiségű. Közel 10 ezer emberről van szó. Ők most tömbben élnek, vagy sem? Nem lehet tudni, mert nem definiálják. Ha arra gondolnak, hogy csak arra a területre vonatkozik, ahol a magyarok többségben élnek, akkor csak a Beregszászi járásban lehet magyarul tanulni. Alapvető emberi jog, hogy a szülő olyan iskolába íratja a gyerekét, amilyenbe szeretné, ha van arra lehetősége. Sőt a szerzett jogok elvételéről is beszélhetünk, mert magyar nyelvű oktatási rendszer létezik Ukrajnában. Az alkotmány pedig kimondja, hogy nem lehet olyan törvényt elfogadni, amely szűkíti az állampolgárok meglévő jogait.
 
Még novemberben levélben fordult Jurij Baulinhoz, Ukrajna Alkotmánybíróságának elnökéhez, s arra kérte az alkotmánybírát, hogy ne nyilvánítsák alkotmányellenesnek, és ne helyezzék hatályon kívül a jelenlegi, a kisebbségek számára kedvező nyelvtörvényt. Megkapta a választ?
 

– Megkaptam a hivatalos, de semmitmondó választ: „ebben a kérdésben eljárás folyik, és annak befejeztével hozzák meg a döntést.” Azért lényeges ez a problémakör, mert a 2012-ben Az állami nyelvpolitika alapjai címmel elfogadott törvény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a közigazgatási és önkormányzati szervekben az ukrán mellett azokon a regionális nyelveken folyhassék az ügyintézés, amelyeket az adott régió lakosságának legalább 10 százaléka beszél. A jogszabály alapján Kárpátalja megyében és annak egyes járásaiban a magyar is regionális nyelvvé lehetett. Amennyiben ezt a törvényt alkotmányellenesnek mondják ki, akkor a nyelvi jogok területén Ukrajnában exlex állapot lesz. Meggyőződésünk, hogy a jogállam, az országon belüli stabilitás és a béke megteremtésének alapja a törvényi követelmények megfelelő végrehajtása és a kisebbségek jogainak az európai normákkal megegyező bővítése.
 
A nyelvtörvényt támadó beadványt radikális jobboldali, vagy kormánypárti képviselők írták alá?
 

– A törvény alkotmányossági vizsgálatát kezdeményező 57 parlamenti képviselő mindenekelőtt éppen a regionális nyelvekre, illetve az azokhoz kapcsolódó nyelvhasználati jogokra való tekintettel szeretné elérni a jogszabály hatályon kívül helyezését, mivel indoklásuk szerint ezek a normák „diszkreditálják az ukrán nyelv jelentőségét és státusát” államnyelvként. A nyelvtörvényt támadó beadvány aláírói között több szélsőjobboldali és radikális politikus nevére bukkanhatunk, amilyen például Oleh Ljasko, a nevét viselő Radikális Párt elnöke, Oleh Tyahnibok, a Szvoboda elnöke, vagy Irina Farion, az utóbbi párt vezetőségi tagja. Ugyanakkor több jelenlegi kormánypolitikus is ellátta kézjegyével a dokumentumot, köztük Ruszlan Knyazevics, aki legutóbb a Petro Porosenko Blokkja párt színeiben lett parlamenti képviselő, s napjainkban a Rada igazságügyi és igazságszolgáltatási bizottságának elnöke, de említhetnénk Lilija Hrinevicset, a másik kormánypárt, a Narodnij Front politikusát, jelenlegi oktatási minisztert is.
 
Advent, a várakozás időszakában vagyunk. A kárpátaljai magyarok ünnepi hangulatát beárnyékolják-e a nehézségek?
 

– Adventkor a Megváltó születésére készülünk. A kárpátaljai magyarság ebben a nehéz időszakban is képes ünnepelni, de közben arra gondolunk, mit hoz a jövő. Nem csodára várunk, nem alamizsnát kérünk, hanem szerzett jogaink gyakorlásához ragaszkodunk.
 
Medveczky Attila