A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 8. száma.





Kis Miklós Zsolt
a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára

Vincze Lóránt
az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke

Prof. Dr. Kis Norbert
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese

Jankovics Anna
a szolnoki Szigligeti Színház színművésze


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A közösségépítő

Alapítvány a nemzet javára

Bakos István művelődéskutató, kutatásszervező, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum külső munkatársa. ​Közreműködött a meghiúsított budapesti EXPO előkészítésében, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű, a Teleki Pál-szobor, illetve Bethlen Gábor egész alakos kolozsvári szobrának fölállításában. Alapító tagja az Eötvös József Kollégium Baráti Körének, tagja a Nemzeti Fórumnak, a Százak Tanácsának, kurátora a Lakiteleki Népfőiskola Alapítványnak. A Partium Egyetem Alapítvány kurátora, elnöke is volt, az 1995 óta működő Magyar Örökség-díj Bizottság alapító tagja. Az utóbbi két tisztségétől 2013-ban – egészségi okokból, túlterheltsége miatt – megvált.

Sok támadás éri a kormány oktatáspolitikáját, ahogy a tankönyvekkel kapcsolatos határozatát is. Mi a véleménye arról, ami jelenleg folyik a felsőoktatásban?
 

– Figyelemmel kísérem azokat a területeket, intézményeket, ahol dolgoztam. A Magyarok Világszövetségéről azért írtam meg Nemzetépítő kísérlet című könyvemet – amiről a Magyar Fórumban Papolczy Gizella kiváló recenziót írt –, mert sajnos az MVSZ teljesen lezüllött, perifériára került. A magyar oktatásról – noha aggódva figyelem – nem írtam, mert az meghaladná az energiámat. Nem is vagyok olyan közegben, ahol az oktatásügy kérdései élesen felvetődnének. Azt végtelenül sajnálom, hogy annak idején privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót, pedig nagy szükség lenne rá, hogy az oktatásügyért felelős minisztériumhoz, a kormányhoz közel álló tankönyvkiadó is működjön. Lehet több kiadó is a piacon, és akkor lehet verseny az értékek mentén.
 
A közösségépítés területén dolgoznak-e olyan fiatalok, akiknek majd át tudja adni a stafétabotot?
 

– Ha ezt a kérdést boncolgatjuk, akkor egyértelmű, hogy sokkal könnyebb azoknak, akik tanítanak. Igaz, én is ápolok kapcsolatot a fiatal generációval. Szorosabban a Mika Sándor Egyesülettel, amelyet a történettudomány és társtudományai nemzeti elkötelezettségű művelésére szövetkezett volt és jelenlegi bölcsészhallgatók alapítottak; azzal a céllal, hogy az egyesületi keretek között az Eötvös Kollégiumból kikerülve is, közösen folytassák a tudományos, kulturális, oktatási, hagyományőrző és ismeretterjesztő tevékenységüket. Néhány éve ők segítenek a Bethlen Gábor Alapítvány célkitűzéseinek megvalósításában is. Létrehozták a Szegfű Gyula Szabadegyetemet, s nagyon örülök, mert szép eredményeket értek el eddig. Amiben tudok, segítek nekik, de ők nem kérnek, hanem cselekszenek, és inkább adnak. A RETÖRKI-ben is lassan létrejön egy fiatalokból álló derékhad, akiknek igyekszem a magam tapasztalatait és megőrzött iratanyagot is átadni.
 
Hogyan látja, a globalizálódó világban kiáltsuk-e Zrínyi Miklóssal, hogy ne bántsd a magyart?
 

– Sajnos nemcsak Zrínyi idejében, hanem ahogy történelmünk során sokszor, így most is cserbenhagy bennünket a Nyugat. Zrínyi Miklós személye számomra azért is fontos, mert Szigetvártól 12 kilométerre, Bánfán születtem. Meghatározó élményem, amikor 1962-ben Szentgyörgyvári Tibor magyar–történelem órát tartott a várban. Kedves tanárunk kiállt a várfokra, és elszavalta Kölcsey Ferenc Zrínyi második énekét. „Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, / Vérkönnyel ázva nyög feléd! / Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, / És marja, rágja kebelét.” Annyira a mának szólt ez a költemény! Átéreztük, hogy ugyanazok a gondjaink ma, mint néhány száz évvel ezelőtt, s néhány héten belül szinte az egész osztály megtanulta. Sajnos az ország jelenlegi helyzetére is jellemzőek Kölcsey sorsversének megrázó sorai. Az Eötvös József Kollégium Baráti Körének elnöke az a Dr. Hóvári János, aki a 2016-os Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnökeként derekas munkát végzett. Neki panaszoltam el a nyáron, hogy az egyik bevásárlóközpont hatalmas könyvesboltjában Szigetvárral kapcsolatban csak Nagy Szulejmánt bemutató giccses kiadványok kaphatók. Mindössze egyetlen könyvet találtak a Zrínyi család történetéről, de Zrínyi Miklósról semmit. Azóta az emlékbizottság, a Magyar Napló kiadványai révén, igyekezett pótolni ezt a hiányt. Azt is bántott, hogy Kodály Zoltán 1954-ben bemutatott grandiózus kórusműve, a Zrínyi szózata (a „Ne bántsd a magyart!” refrénnel), ami az 1956-os forradalom szellemiségének is egyik éltetője volt, nem hallottam a 450., illetve a 60. évfordulós ünnepségeken? Nem hiszem, hogy Nagy Szulejmán PR-ja, és sírjának keresése lenne a mi fő feladatunk. De az lenne a magyar erőt, érdeket képviselő Zrínyiek példás emlékének ápolása, akik két pogány közt, egy hazáért védték karddal és tollal a magyarság életét, nyelvét, földjét, szellemiségét.
 
Olvassa el a teljes interjút a legújabb Magyar Fórumban!