A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 8. száma.





Kis Miklós Zsolt
a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára

Vincze Lóránt
az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke

Prof. Dr. Kis Norbert
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese

Jankovics Anna
a szolnoki Szigligeti Színház színművésze


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A Madéfalvi veszedelem a meg nem alkuvás jelképe

A hideg ellenére is szép számmal gyűltek össze résztvevők a Madéfalvi veszedelem 253. évfordulója alkalmából rendezett szombati megemlékezésen.

Néhány mozzanat a tegnapi megemlékezésekről:

Izsák Balázs szerint a madéfalvi vérengzés évfordulója arra teremt lehetőséget, hogy a Habsburg Birodalommal szembeni erőszakmentes székely ellenállásra emlékezzünk. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi kultúrpalotában szervezett megemlékezésén mondott beszédet szombaton este, a madéfalvi vérengzés 253. évfordulóján. Beszédében visszásnak tartotta, hogy az 1762-’63-as székely szabadságharcból csupán az ezt lezáró 1764-es madéfalvi vérengzésről szokás megemlékezni. Szerinte ez olyan, mintha az 1848-’49-es forradalmat és szabadságharcot a világosi fegyverletétel évfordulóján idéznénk.
Izsák Balázs úgy vélte: a madéfalvi vérengzést megelőző székely ellenállás azért merült méltatlanul feledésbe, mert fegyvertelen volt. Mária Terézia rendelkezései ugyanis – amelyekkel szemben a jogaikat védő székely férfiak tiltakoztak – éppen a székelyek hadra fogására vonatkoztak. Az SZNT elnöke szerint az erőszakmentes ellenállás az indiai Mahatma Gandhi, majd az amerikai Martin Luther King révén csak a 20. században szerzett létjogosultságot.
„Mi, a ma élő utódok elmulasztottuk elmesélni a világnak, hogy másfél évszázaddal Gandhi előtt, két évszázaddal Martin Luther King előtt a székelyek már tömegesen éltek az erőszakmentes ellenállás eszközével” – jelentette ki Izsák Balázs.

„Szabadság nélkül nincs semmi! Nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet! A szabadságra kell gondolni mindig, és nem szabad félni!” – fogalmazott ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Amikor történelmi eseményeket, tragédiákat idézünk fel, mindig arra gondolunk – és azt próbáljuk megfogalmazni –, hogy nem térhetünk vissza egy olyan időszakba, amikor ártatlan embereket, védtelen embereket valamilyen hatalomnak az érdekében vagy nevében lemészárolnak. Ma, 27 évvel a diktatúra bukása után is azt mondjuk, hogy nem jöhet el egy olyan idő, amikor bárkinek azért kell szenvednie, mert egy hatalom érdeke úgy kívánja, hogy egy népet, egy közösséget elnyomjon” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint a tömeggyilkosságra és népirtásra nem lehet és nem is szabad enyhítőbb kifejezést találni. „Az, ami a január 7-i hajnalban történt Madéfalván, egyszerű tömeggyilkosság és népirtás volt. Egyetlen korban sem elfogadható gyermekeket, asszonyokat, ártatlan embereket lemészárolni” – tette hozzá.
Kelemen Hunor úgy véli: minden, a Madéfalvi veszedelem évfordulójához hasonló megemlékezésnek a szabadságról, a szabadság-szeretetről kell szólnia. „Nekünk azt kell hangsúlyozni ilyenkor is, hogy szabadság nélkül nincs semmi. Ez az állítás minket, nemzeti kisebbségeket különösen érint egy olyan korban – alig 27 évvel a diktatúra bukását követően –, amikor sokan kétségbe vonják a szabadságnak az ideáját. Szabadság nélkül nincsenek kisebbségi jogok, nincsen kiszámíthatóság, nincsen emberhez méltó élet” – mondta az RMDSZ elnöke.

Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor is köszöntötte az összegyűlteket, emlékeztetve őket, hogy a magyarok legtöbb ünnepe nem dicsőséges történetekhez, hanem sokkal inkább a veszteségekhez kapcsolódik, amelyek ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a térdre kényszerítések után századszor is felálltunk. Ahogyan 253 éve úgy ma is nagyhatalmak játszanak népek, nemzetek sorsával. S ahogyan a székelyek akkor is, sajátos értékrendjük miatt, a hadba vonulásukhoz magyar tisztet, magyar vezényszót kértek, más zászlót, más uniformist, úgy ma is ugyanezt kéri a székely nép: amellett hogy román állampolgárok, hagyják, hogy saját dolgaikat maguk rendezhessék – tisztázta a politikus. Mint fogalmazott, habár ma nem ágyúval lőnek közénk, mégis vannak olyan sérelmeink, amelyek legalább annyira fájnak mint a golyó ejtette sebek – hiszen rendszeresen lőnek közénk az állandó feljelentésekkel, vezető politikusi nyilatkozatokkal, televíziós műsorokkal.