A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 29. száma.





Dr. Kovács Zoltán
a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára

Dr. Kocsis Máté
Józsefváros polgármestere

Íjgyártó István
kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár

P. Reisz Pál
aranymisés ferences szerzetes, a sümegi rendház főnöke


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




2017 a béremelés folytatásának éve lesz az egészségügyben

Ma már kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni, mint 2010-ben

A többéves bérfejlesztési program azért indult, mert a kormány szeretné megbecsülni az egészségügyben dolgozók munkáját – mondta Dr. Rétvári Bence az EMMI miniszterhelyettese. Hozzátette, hogy ez olyan mértékű emelés, amely a mindennapokban is érezhető.

A kormányzat 2012–13-ban már egyszer úgy döntött, tavaly pedig még nagyobb mértékű költségvetési keretet is biztosított arra, hogy a pedagógusok béremelése után az egészségügyben dolgozók számára is jelentős béremelést biztosítson. Tavaly milyen emeléseket hajtottak végre, és ez miként folytatódik 2017-ben?
 

– A kormány és az érintettek több hónapon át tartó egyeztetéseinek és tárgyalásainak eredményeként többéves bérfejlesztési program indult 2016. szeptember 1-jétől, melynek köszönhetően több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesül ismét jelentős béremelésben. 2015 tavasza óta rendszeres egyeztetések folynak az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és szakmai kamarákkal annak érdekében, hogy a kormány velük együtt alakítsa ki azokat a további intézkedéseket, amelyekkel a dolgozók élet- és munkakörülményei, valamint a betegellátás színvonala tovább javítható. A béremelési program keretében megállapodás született arról, hogy 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 000 forint alapbéremelésben részesülnek. 2017. november 1-jétől a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és kórházi gyógyszerészek bruttó 50 000 forintos béremelésre, a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek pedig bruttó 100 000 forintos alapbéremelésre számíthatnak. Egy 16-18 éves munkaviszonyban foglalkoztatott aneszteziológiai szakasszisztens alapbére szeptember 1-jétől 47 ezer forinttal emelkedett, a béremelési program végére összesen bruttó 103 ezer forinttal (238 475 forintra) nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.
 
A mozgóbérelemek is növekednek?
 

– Az alapbéremelést a mozgóbérelemek – ügyeleti díj, készenléti díj, rendkívüli munkavégzés bérpótléka, műszakpótlékok – számítási alapjainál is figyelembe kell venni.
 
A szocialisták szerint az egészségügyi alkalmazottak 50 százalékos béremelést szerettek volna elérni. Úgy vélik, a követelés azért is jogos, mert az egészségügyben elképesztően alacsonyak a fizetések, főként az ágy mellett dolgozó ápolók körében. Szerintük a béremelésekkel az a probléma, hogy a szakdolgozók esetében csak azok jutnak majd több pénzhez, akik régóta a pályán dolgoznak, így a fiatal, agilis munkaerőt a minimális béremelés nem fogja itthon tartani. Mi erről a véleménye?
 

– A kormány prioritásként tekint az elvándorlás mértékének csökkentésére. Az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően az orvosok esetében sikerült megfordítani a korábbi trendet: ma már kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni, mint 2010-ben. Az egészségügyi szakdolgozók esetében tavaly kevesebben akartak távozni, mint 2013-ban.
 
Mennyit fordítanak a kórházak zavartalan működésének biztosítására?
 
– A kormány számára kiemelten fontos terület az egészségügy, éppen ezért évről évre emeli annak finanszírozását.
 
Miért döntöttek úgy, hogy további 10 milliárd forinttal emelik a gyógyító-megelőző kasszát?
 
– A kormány 70 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügy számára az alábbi célokra:
• 45 milliárd forint áll rendelkezésre a kórházak 30 napon túli tartozásának rendezésére.
• 15 milliárd forintra pályázhatnak az intézmények a működés hatékonyságát növelő programokkal.
• 10 milliárd forintot fordítunk a gyógyító-megelőző kassza emelésére.
A 10 milliárd forintos emeléssel a kormány célja az, hogy tovább javítsa a járóbeteg és az onkológiai ellátás színvonalát.
 
Mit tudnak tenni a betöltetlen háziorvosi praxisok számának csökkentése érdekében?
 

– Fontos tudni, hogy a praxisjoggal betöltetlen háziorvosi körzetek is rendelkeznek szerződéssel az egészségügyi tevékenység végzésére, így Magyarországon mindenki számára biztosított a háziorvosi ellátás. A magyar háziorvosi kar átlagéletkora 56,5 év. A kormány bevezetett két pályázati rendszert, melyek célja az alapellátás fenntarthatóságának biztosítása. Az egyik a háziorvosi letelepedési pályázat, a másik a praxisvásárlási program. Az először 2014-ben meghirdetett háziorvosi letelepedési pályázat keretében az állam az OEP-en keresztül két év alatt összesen 703 millió forint támogatást fizetett ki, amelynek eredményeképpen 63, korábban betöltetlen háziorvosi szolgálatot sikerült betölteni. Az elnyerhető és szabadon felhasználható támogatási összeg nettó 6 és 10 millió forint között alakult. A 2015-ös évhez hasonlóan, 2016-ban is 500 millió forint áll rendelkezésre a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok betöltésére. Mindemellett a kormány 2016-ban is 250 millió forintot biztosít praxisvásárlási program keretében azoknak a háziorvosoknak, akik praxisjogot szeretnének vásárolni. A pályázat elbírálása során továbbra is előnyt élveznek azok a háziorvosok, akik nyugdíjas korú kollégájuktól vásárolnak praxisjogot. A 250 millió forintos keretösszegből az egy háziorvos által elnyerhető támogatás összege maximum 4 millió forint lehet. A kormány 2015-ben a praxisjog-vásárlási támogatásra összesen 181 millió forintot fordított, melynek köszönhetően 39 praxis talált gazdára. Az előző években tapasztalt sikeres pályáztatásra való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy a kormány tovább erősítse az alapellátást, már 2016 februárjában meghirdették az idei praxispályázatokat. A meghirdetett letelepedési és praxisvásárlási pályázatok 2016. október 15-én lezárultak. A két programra összesen 112 pályázatot nyújtottak be. A nyertes pályázóknak mindkét pályázat esetében vállalniuk kell, hogy az adott háziorvosi szolgálatban legalább 4 éven keresztül önálló orvosi tevékenységet végeznek. A sikeres pályázati programokra fordítandó összeg 2017-ben 500 millió forinttal tovább emelkedik, amely így 1 milliárd 250 millió forintra növekedik. Fontos lépés még, hogy a háziorvostan szakképzés keretszámait 2016-ban mintegy 20%-kal megemeltük és 2017-ben újabb 10%-kal bővítjük a szakképzési helyek számát. Jövőre így már 118 fiatal orvos kezdheti meg szakképzését ebben a szakmában.
 
Az elmúlt hetekben nagy sajtóvisszhangot váltott ki a mosdóban történő haláleset és az ágyi poloska megjelenése. Nem szükséges ezért több működésfejlesztési támogatást adni?
 
– Az elmúlt években a rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 500 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben. Országszerte újultak meg a kórházak, rendelők. 322 milliárd forintból újult meg csak a kórházi infrastruktúra, és több mint 104 milliárd forint új gépek, eszközök vásárlását szolgálta. A legnagyobb volumenű fejlesztések az uniós források elosztásának szabályai miatt Budapesten és Pest megyén kívül zajlottak. Így ma már a vidéki kórházak jelentős részében 21. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek. Az országos szintű modernizáció folytatódik, és most végre eljött az idő, hogy a hangsúly a budapesti intézmények fejlesztésére kerüljön.
 
Medveczky Attila