A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 21. száma.





Dr. Beneda Attila
család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

V. Németh Zsolt
környezetügyért,agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár

Dr. Hoffmann Tamás
Újbuda polgármestere

Dr. Kárpáti György
a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A parlament előtt a következő állami rezsicsökkentés

12 milliárd forint megtakarítást értünk el

Dr. Kovács Zoltántól, területi közigazgatásért felelős államtitkártól megtudtuk, hogy a járási hivatalok többségében az elsőfokú hatóság feladatait látják el, míg a kormányhivatal végzi a másodfokú hatósági feladatokat, így sok ügykör tekintetében az ügy közelebb marad az ügyfélhez, megyén belül születik meg az elsőfokú határozat, majd esetleges jogorvoslati kérelem után a másodfokú döntés is.

2016-ban benyújtották az „állami rezsicsökkentés 2”-t. Ebből arra következtethetünk, hogy volt egy 1-es számú is? Ha igen, az miben tér el a mostanitól?
 
– Folyamatos munkáról beszélhetünk, mert a gazdaság fejlődése, az ország megerősödése lehetővé teszi, hogy az állam bizonyos társadalmi csoportokat vagy mindenkit érintő módon lemondjon bevételeiről, hogy az adott összeg a lakosságnál maradhasson. A 2015-ben meghozott és 2016-ra vonatkozó jogszabály volt az állami rezsicsökkentés első fejezete. A 2016-ost pedig az őszi ülésszakon nyújtottuk be, és vélhetően februárban lesz róla a zárószavazás. A 2015-ös úgynevezett első fejezet 12-12,5 milliárd forintos megtakarítást jelentett. Ebből kétmilliárdot a vállalkozások, tízmilliárd forintot pedig az állampolgárok spóroltak meg. Korábban január elején, az első munkanapon 3-4 ezer személyi igazolványt adtunk ki, most, mivel ez ingyenes lett, az emberek kivártak, így 2016 januárjának első munkanapján 11 ezret adtunk ki. Az ingyenes, állandó személyigazolvánnyal az állampolgárok 4,2 millió forintot, a lakcímkártyával 1 milliárd forintot takarítottak meg 2016-ban. Az erkölcsi bizonyítványt hatósági ügyben egy évben négyszer ingyen lehet igényelni, ami 1,7 milliárdos megtakarítást jelent. Ha társadalmi csoportokat vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy a diákigazolvány, a felsőoktatás felvételi eljárása és az első jogosítvány is ingyenes lett. A nagycsaládosoknál a gyermekek útlevelének díja a felére csökkent. A vállalkozásokra vonatkozik az adóhatósági igazolás, amit nagyon sokan kérnek évente, mivel ez is ingyenes lett, így 1 milliárdot spóroltak. Ugyanúgy nem kell fizetni a cégiratok kiállításáért és az éves számviteli beszámoló közzétételéért sem. Amennyiben a parlament elfogadja az újabb tervezetet, úgy a magánszemélyek esetében mintegy 15, a vállalkozásokéban pedig 5 hatósági eljárás díja csökken. Összegszerűségében a magánszemélyeknél kevesebb lesz a megtakarítás a 2016. évihez képest, körülbelül 4-500 millió, a vállalkozásoknál pedig 1-1,5 milliárd forint. Egyszerűsödik például a cégbejegyzés a bt.-k, kft.-k esetében, ami milliárdos megtakarítást jelent, s a tulajdoni lap nem hiteles másolata is ingyenes lesz. A jogszabály általános vitája lezajlott, körülbelül 5 módosító indítvány érkezett be, a részletes vita után pedig dönthet a parlament, s akkor már tavasszal csökkenhetnek az állampolgárok kiadásai.
 
Az állami rezsicsökkentés mellett törekednek arra, hogy a különböző jogszabályok kevésbé legyenek bürokratikusak, és nyelvezetük érthetőbb legyen?
 

– Még az út elején járunk, s próbáljuk finomítani a szabályokat, amihez megvan a készség, a szellemi kvalitás. A jogszabályokban nagyon nehéz két mondatba tömöríteni egy szabályt, hogy egyszerű is legyen a paragrafus. Tehát ez egy nagy feladat, amin még dolgoznunk kell.
 
Amikor először jelentették be az állami rezsicsökkentést, a baloldal rögtön azt hangoztatta: megtizedelik a közszférát. Valóban lesznek jelentős elbocsátások?
 

– Nem elbocsátásban, hanem megtakarításban gondolkodunk. Tudjuk, hogy a háttérintézmények jelentős része megszűnt vagy beolvadt. Ezeknek a feladatait a továbbiakban a minisztériumok, illetve nagy részben a kormányhivatalok látják el. A bérkeretükből, ami 100 egység, 80 egységet kapnak meg 2017-ben, néhány kivételtől eltekintve. Azt tapasztaljuk, hogy a gazdaság, különösen a Dunántúlon munkaerőhiánnyal küzd, továbbá, hogy az államigazgatásból adott esetben a párhuzamosságok kiküszöbölésével, a háttérintézmények feladatinak átvételével, megszüntetésével, az ágazati szabályok egyszerűsítésével kevesebb íróasztalra lesz szükség, s az állami szférából kikerülőket a gazdaság fel tudja szívni. Így nem csak az állami rezsicsökkentéssel javíthatjuk a vállalkozások versenyképességét, hanem a fegyelmezett munkaerő biztosításával is. A karrierhíd programon belül állami kedvezményekkel segítjük azokat a vállalkozókat, akik az államigazgatásból kikerülőket alkalmazzák.
 
Mennyien kerülnek át a versenyszférába?
 
– Felelőtlenség lenne a részemről pontos számot mondani, hiszen hallottunk már 150 ezret is. A kormányrendelettel átalakított első 14 háttérintézményből körülbelül 1000 főnek az állása szűnt meg. Január 1-jétől ennél a számnál többen számíthatnak erre.
 
Az életkort figyelembe veszik? Hiszen sokan mondják, hogy 50 felett igen nehéz elhelyezkedni a piaci szegmensben.
 

– Ezért hoztuk létre a foglalkoztatási támogatást a munkaügyi szervezeti rendszerben. Az 55 év felettieket alkalmazó cégek támogatást, vagy járulékcsökkentést kapnak – különösen, ha nőket foglalkoztatnak.
 
Akik maradnak a közszférában, milyen mértékű béremelésre számíthatnak?
 

– A közszférában jelentősen emelkedik a szakmunkás-minimálbér és a minimálbér, valamint a közfoglalkoztatottak bére, tovább növekszik a rendőrök, katonák, ápolók, szakorvosok, pedagógusok, felsőoktatásban, kulturális és szociális szférában dolgozók bére. A területi közigazgatáson belül júliusban a járási hivatalokban volt átlagos 30%-os béremelés – ami 17 ezer főt érintett. Január 1-jétől béremelés lesz a kormányhivatalok megyei szintjén foglalkoztatottaknál; átlagosan 30%-kal nő a fizetésük.
 
Az önkormányzati dolgozókra is vonatkozik az emelés mértéke?
 
– Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek a béremelésről, a bérek eltérítéséről. Eddig csak a nagyon kis településeken nem került sor erre, a városokban, főleg a megyei jogú státusúakban, általában már megtörtént.
 
2017-ben még milyen változások lesznek a területi közigazgatásban?
 
– A jelentős változások január 1-jével, a háttérintézmények beolvadásával, megszűnésével indulnak. Például a Földmérési és Távérzékelési Intézet a fővárosi kormányhivatalhoz kerül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, az eddigi zöldhatóságok, hogy közelebb legyenek az állampolgárokhoz, megyei területre kerülnek a regionális szintről. 1600 hatáskörből 200 marad a minisztériumoknál – ezek hatósági eljárások –, nagy részük a járásokhoz, és egyharmaduk a kormányhivatalokhoz kerül. A fő szabály: hatósági ügyekben első fokon a járási hivatalok döntenek hatóságilag, másodfokon a kormányhivatalok, és azt követi a bíróság. Nagyobb részt ugyanazok az emberek végzik el a feladatokat, csak a rendszer szerkezete változik meg. Mivel a járások elég sok hatáskört kapnak meg, így közelebb kerül a polgárokhoz az állami feladatkör ellátása. Noha egyetlen átállás sem megy eleinte zökkenőmentesen, hosszabb távon mindenképpen a lakosság lesz az átalakítás nyertese.
 
Medveczky Attila