A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Szent László Jézus Krisztus hős lovagja

P. Reisz Pál, a sümegi ferences kolostor házfőnöke

Ekkor lesz a szent uralkodó trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medencében élő népek együttműködését. Ő volt az első Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolta a közép-európai népeket. Így méltán számítanak arra, hogy ezen népek közös ünneplése ma is közelebb hozza egymáshoz a Szent Korona népeit, és megvalósul az egymásra utalt szomszédos államok hatékony közreműködése.
Egy ilyen jelentős eseménynek azonban nem csak politikai vetülete van. Az ember személyes méltósága, önbecsülése és öntudata a nemzet méltósága nélkül nem értelmezhető. A nemzet méltóságát jelentős részben a dicső múltja alapozza meg. Ezért szükséges felmutatnunk nemzeti múltunk dicső nagyjait, történelmünk kimagasló egyéniségeit.
Szent László Szent István nyomába lépve nemzetünk kiemelkedő országépítője és védelmezője volt. Nemcsak politikai tevékenysége, nemcsak harci sikerei tették őt naggyá, hanem jellemének példamutató tulajdonságai, szilárdsága, következetessége, a királyi szolgálatban megmutatkozó, egész népére kisugárzó ereje. Mondhatjuk, hogy életszentsége. Igazából ezen alapból forrásozott személyiségének varázsa. Jézus Krisztus katonája, hős lovagja volt. Így lett példaképe kortársainak, népének, kései utódainak, a mai magyar nemzet minden polgárának.
A magyar történelemnek különös fordulatai kellettek ahhoz, hogy királlyá lehessen. Élete példázza, hogy az isteni gondviselés útjai milyen kiszámíthatatlanok. Nagyatyja Vazul, akit Szent István király uralkodása alatt vakítottak meg, hogy alkalmatlanná tegyék országot megosztó trónigénylésre. Atyja a későbbi I. Béla király, akit lengyel száműzetésből hívtak haza a pogánylázadások által szétszabdalt ország egységének visszaállítására. Béla, majd az ő elsőszülött fiának, I. Gézának rövid uralkodása után került trónra 1077-ben, nem annyira az örökösödés jogán, hanem az alkalmasság és népszerűség okán. Nem kereste a hatalmat. Nem koronáztatta meg magát addig, amíg a korábban királyi hatalmától megfosztott Salamon élt. A pogánylázadások és a testvérviszály miatt megtépázott Szent István-i ország megerősítése volt a legfőbb célja.
Egyik leánya, Piroska II. (Komnénosz) János császár felesége lett, Bizáncban Priszka néven ismerték. A görög egyház szentként tiszteli.
Szent László népszerűségét katonai erényein kívül emelte jó megjelenése, magas, izmos termete, „fejjel kimagasló” volta. Ehhez járult bensőséges, mély vallásossága. A bajbajutottakat védelmező, megszabadító jóindulata által lett az európai keresztény lovagkirály mintaképe és egyik legelső képviselője.
Szentté avatta Szent Gellért püspököt, Szent István királyt, Szent Imre herceget, továbbá Szent András és Szent Benedek zoborhegyi remetéket. Ezzel a „szent királyok nemzetségének” nevezett Árpád-háznak is új, keresztény és nemzetivé váló családi hagyományokat teremtett, saját élete és egyénisége példájával is erősítve azt.
1083-ban megtalálták a Szent Jobbot, és megalapította ennek őrzésére a szentjobbi Boldogságos Szűzről nevezett apátságot. Egyébként monostoralapításai közül a legjelentősebb volt az 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed apátság, amelynek megáldására II. Orbán pápa (1088–1099) a legátusát küldte.
Ő alapította a zágrábi püspökséget, és ezáltal törvényes jogon ő teremtette meg a sorsközösséget a horvát és a magyar nép között. Ugyanis 1091 tavaszán nővérének, Ilona királynőnek hívására Zvojnimir horvát király gyermektelen halála után elfoglalta Horvátországot (Szlavóniát) és kikötőjét, Tengerfehérvárt (Zára). E föllépése a viszálykodó horvát vezetők között megteremtette a békét és megszűntek a belső viszályok.
A bihari püspökséget Nagyváradra helyezte át. A görög szertartású püspökséget Szerém várából Bácsra költöztette, és egyházjogilag összekapcsolta a kalocsai érsekséggel. Ezáltal a görög szertartású keresztények jelentős részét Rómához erősítette.
Az 1092. évi szabolcsi zsinaton követte Szent Istvánt a törvénykezésben. Újra szabályozta a keresztény élet egyes területeit. Különös szigorral büntette a hetedik parancs ellen vétőket. De a szabadokat – ha vétkeztek –, szigorúbban büntette, mint a szolgákat. Negyven év belháborúi, a magántulajdon megbecsülésének és biztonságának hiánya tette szükségessé törvényeinek aktualitását és szigorát. A kemény törvények nagymértékben hozzájárultak Magyarország belső megszilárdulásához.
II. Orbán pápa 1096-ra meghirdette a keresztes hadjáratot. Szent László elfogadta a részvételt a zarándoklatra, és készült is rá, hogy a hadjáratnak vezetője legyen. Halála azonban megakadályozta abban, hogy elindulhasson a Szentföld felszabadítására.
1095-ben a cseh trónviszály lecsendesítésére indult seregével. Eközben érte utol a betegség és a halál Nyitra közelében. Először Somogyvárt, az általa alapított Szent Egyed apátságban temették el, majd később Nagyváradra vitték át földi maradványait.
Szentté avatására 1192-ben III. Béla uralkodása alatt került sor pápai engedéllyel. Sírja kultuszhely és csodák színhelye lett. Profán életrajz írói csupán az anyagi és hatalmi szempontokat veszik figyelembe, amikor életművét tárgyalják, amely így érthetetlenné válik. Az egyszerű magyar nép ezzel szemben legendák özönével öleli körül nagyszerű királyát. A legendák jelentős részben hadi cselekedeteihez kötődnek. Hősiesen, zseniális hadvezérként és ugyanakkor személyes bátorságról tanúságot tevő, ha kellett, egyedül harcoló vitézként állt helyt a csatákban. Mózesként vizet fakaszt a sziklából szomjazó harcosainak, megmenti a foglyul ejtet szüzet, amikor a menekülő kunt utoléri és legyőzi. A hazai mondák és legendák egyetlen szentünket sem magasztalták annyira, mint Szent Lászlót. Halála után már egy évszázaddal az a hagyomány járta hazánkban, hogy a kegyes királyt nemzete három évig megtépett ruhában gyászolta. Mellszobrot készítettek a fejcsontok, kar alakú tartókat a kéz csontjai számára. Ezeket ünnepi körmenetekben körülhordozták Váradon, egyébként az oltáron tartották. A fejcsontok ereklyetartója, Szent László hermája a szentnek a 13. századból való ábrázolásának vonásait hordozza. Jelenleg a győri székesegyházban található.
Szent László Magyarország és főként Erdély patrónusa. Hite és jelleme által a magyar hagyomány a magyar háromkirályok között tartja számon, mert Istvánnal és Imrével együtt a kereszténység csillagát követve ők vezették el a magyar népet Krisztushoz. Jellemében a harcos nomád férfieszmény és az európai lovagideál ötvöződött, ezért a szentek egy másik csoportjával, a harcban segítő szentekkel is (Mihály arkangyal, György, Jakab stb.) országpatrónus lett. Különösképp tisztelik égi patrónusukként a katonák, a határőrök, a vámosok, bírák, gombkötők, mészárosok. Ünnepe – ereklyéinek kiemelésének napja –, június 27-én van. Szent László király! Könyörögj érettünk!

Kapcsolódó anyag a januári Havi Magyar Fórumban!