A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 25. száma.





Szilágyi Péter
a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára

Dr. Pósán László
Debrecen országgyűlési képviselője

Mosányi Emőke
a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója

Vargha Tamás
a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




​Az állam évszázada

Csorja Gergely

Néhány évtizede még a haladónak beállított elméletek nagy hatással állították, hogy a nemzeti alapon szervezett állam majd szép lassan elenyészik. Voltak, akik azt gondolták, hogy majd a kommunizmus győzedelmeskedik és úgy szűnik meg a hagyományos állam, voltak, akik a globalizmustól, a szabad tőke- és munkaerő-áramlástól, az internacionalizmustól, multikulturalizmustól várták az állam feloldódását.
Sokan gondoltuk, főleg itt Közép-Európában, hogy az állam ugyan megmarad, de a szabad piac mindent irányító hatalma majd idehozza Amerikát és mi, közép-európaiak messze földön ismert eszünkkel megvalósítunk egy szabad, de gazdag világot.
A Szovjetunió és úgy általában a kommunizmus visszaszorulása 1990-ben azt a tévképzetet erősítette, hogy az észak-amerikai és a nyugat-európai gazdasági modell egyrészt tökéletes, másrészt azért ilyen jó, mert a szabad piaci folyamatokba nem pofázik bele a túlburjánzó, bürokratikus, nem hatékony és drága állam.
Aztán kicsit több mint két évtized alatt kiderült, hogy óriásit tévedtünk. Egyrészt a szabad piaci alapon szerveződő gazdaság képes önmagát beborítani. Másrészt az amerikai és nyugat-európai modellben az állam meghatározó entitása a gazdaságnak. A korrupció, a protekcionizmus, a harácsolás, a tőke megállíthatatlan koncentrálódása, a szociális olló egyre nagyobb mértékű szétnyílása, a pénzügyi rendszer minden képzeletet felülmúló profitéhsége, a különböző alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok kiszervezése a világ távoli, olcsó helyeire olyan feszültséget, és válságok sorát eredményezték, melyek egyértelművé tették, hogy a kommunizmus után a neoliberális gazdaság- és államszervezési elképzelések is megbuktak.
Ehhez hozzáadódott a kommunizmusból valamiféle szocialista piacgazdaságba, valami sajátos államkapitalista modellbe váltó Kína hatalmas sikere. Kína minden elképzelhető növekedési szintet felülmúlva fejlődik.
A kétezres évek első évtizede után kiderült, hogy szükség van az államra. Méghozzá sok területen. Szükség van a gazdaságirányításra, a közvetlen beavatkozásra, szükség van állami vállalatokra, szükség van az állam által erősített nemzeti egységre.
Pedig ez a 21. századi állam nem hatékonyabb, nem kevésbé korrupt és nem kevésbé bürokratikus, mint a korábbiak. Csak éppen kiderült, hogy ha az államot karizmatikus vezető irányítja és létezik valamiféle hosszú távú elképzelés, valamint nem kérdőjelezzük meg, hogy az állam elsődleges feladata saját állampolgárainak védelme, akkor lényegesen jobb és stabilabb gazdasági eredményeket érhetünk el, mint az államot leépítő, kiüresítő korábbi gyakorlat alapján.
Ezt ma már az Egyesült Államokban is így látják, ezért lehetett elnök Trump.
Az állam megerősödésének tulajdonképpen egyetlen árnyoldala látszik. Ez pedig az, hogy a sok saját érdeket előtérbe helyező állam közül néhány között előbb-utóbb törvényszerűen háborúk törnek ki. Ezekből a háborúkból a felkészültek és szerencsések megerősödve, a felkészületlenek és szerencsétlenek, pedig meggyengülve jönnek ki, sőt egyes államok akár meg is szűnhetnek.
A 20. században a történelem ingája hatalmas erővel lengett ki. Diktatúrák és ultraliberális államformációk váltották egymást. Ez az egyveleg két világégést hozott. A 21. század az államhatalom megerősödésének évszázada, az inga nyugodtabb járására, így sok kisebb háborúra számíthatunk.