A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 12. száma.





Szabó Zsolt
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára

Sántha Péterné
Józsefváros humán alpolgármestere, önkormányzati képviselőjelölt

Kovács Árpád
a Költségvetési Tanács elnöke

Joó Istvánvízdiplomáciáért
vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Több mint 8 milliárd kollégiumi és lakhatási támogatásra

A vidéki egyetemek lényegesen korszerűbb kollégiumi infrastruktúrával bírnak

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára: a kormány határozatban fogadta el az országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégiát, amelynek célja a felsőoktatási kollégiumok, illetve kollégiumi férőhelyek minőségi fejlesztése és korszerűsítése, felújítása, valódi felsőoktatási campusok kialakítása.

Ha a kollégium szóról a zsúfolt, kényelmesnek és hangulatosnak éppen nem nevezhető szobák és kissé lelakott közös helyiségek jutnak eszünkbe, akkor kellemesen fogunk csalódni?
 

– Igen, abszolút, szerencsére egyre jobb körülményeket tudunk biztosítani.
 
Mindamellett mennyire igaz, hogy az egyetemek továbbra sem tudják megoldani a hallgatók egy részének a szállásgondjait, így több ezer tanuló drága albérletbe kényszerül?
 

– Az Oktatási Hivatal adatai szerint az országban diákotthonok és kollégiumok körülbelül 54 500 férőhelyet működtetnek, amelyeket az állami szféra, az egyházi és a magán szektor tart fenn. Ebből körülbelül 44 400 férőhely az állami felsőoktatási intézmények kezelésében van. Budapesten és környékén 5540 kollégiumi szobában 14 399 hallgató elhelyezése lehetséges az állami intézmények által fenntartott 50 kollégiumban.
 
Elegendő a férőhely?
 
– A fővárosban túljelentkezés tapasztalható, a nagyobb vidéki egyetemi városokban is nagy a hallgatói kereslet, miközben néhány intézmény a feltöltetlen kollégiumi férőhelyek problémájával küzd. Az újonnan építendő férőhelyek száma több mint nyolcezer, így a kollégiumfejlesztési stratégia megvalósításával összességében 48 018 férőhelyre nőne a teljes kapacitás. Ezen belül összesen 29 320 férőhely lenne érintett átalakítással, felújítással. A kollégiumfejlesztési stratégia megvalósításával Budapesten és környékén a férőhelyek száma 26 százalékkal nőhet.
 
A fővárosi kollégiumok kényelmesebbek, mint a vidékiek?
 

– A vidéki egyetemek lényegesen korszerűbb kollégiumi infrastruktúrával rendelkeznek, mint a közép-magyarországi intézmények.
 
Mennyit költ a kormány kollégiumi, lakhatási és diákotthoni támogatásra?
 

– A felsőoktatás idei költségvetésében eredeti előirányzatként az állami és nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények kollégiumi támogatására 3,753 milliárd forintot, lakhatási támogatására 4,201 milliárd forintot biztosítanak, míg a felsőoktatási intézményekhez nem tartozó diákotthonok és kollégiumok támogatására várhatóan közel 270 millió forintot juttatnak az intézmények költségvetésében.
 
Mit kell tennie annak a diáknak, aki kollégiumi támogatást igényel?
 

– Jelentkeznie kell kollégiumi támogatásra az adott egyetem erre kijelölt szervezeti egységénél. Az egyetemek, főiskolák általában az eredményes felvételiről szóló döntéssel egy időben küldenek levelet a kollégiumi lakhatás lehetőségéről. A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázatokról pontozásos rendszer alapján döntenek. A pontrendszerben figyelembe veszik a szociális helyzetet, a tanulmányi teljesítményt, de a közösségért végzett munkát is.
 
A kormány határozatban fogadta el az országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégiát. Melyek ennek a dokumentumnak a legfontosabb elemei?
 

– A kormány határozatban fogadta el az országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégiát, amelynek célja a felsőoktatási kollégiumok, illetve kollégiumi férőhelyek minőségi fejlesztése és korszerűsítése, felújítása, valódi felsőoktatási campusok kialakítása. Ahogy a korábbiakban is említettem, a stratégia megvalósításával összességében 48 018 férőhelyre nőne a teljes kapacitás. Ezen belül összesen 29 320 férőhely lenne érintett átalakítással, felújítással. A stratégia megvalósításával Budapesten és környékén a férőhelyek száma 26 százalékkal nőhet.
 
Idén mely kollégiumok újulnak meg?
 

– A fővárosban kiemelt fontosságú az alábbi két felsőoktatási intézmény kollégiumi épületeinek folyamatban lévő felújítása: az Óbudai Egyetem kollégiumi beruházásának megvalósítása, az építkezés befejezése és a kollégium rendeltetésszerű használatba vétele szeptemberben várható. Az átadandó kollégium újabb 404 hallgató elhelyezésére biztosít lehetőséget. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a többlépcsős beruházásnak köszönhetőn építészeti, gépészeti és energetikai felújítások kezdődnek el az intézmény tizenhat épületében, többek között egyetemi kollégiumaiban is. A Bibó István Szakkollégium épületének fejlesztésére 700 millió forintos kormányzati támogatást kap. Szintén megújul a Nagytétényi úti kollégium is, részben KEOP-os, részben pedig 900 millió forint egyetemi saját forrás felhasználásából. A 2016-ban az ELTE-hez került Márton Áron Szakkollégium Kunigunda utcai épületének teljes körű felújítására a kormány határozatával mintegy közel 2,5 milliárd forintnyi forrást biztosít.
 
Tavaly célul tűzték ki a kollégisták internethez jutását. Ez mára minden felsőfokú kollégiumban megvalósult?
 

– Ahogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény is kimondja, tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítandó férőhelyenként 1 darab internet-hozzáférési végpont vagy vezeték nélküli kapcsolódási lehetőség, melyek valóban nélkülözhetetlenek.
 
A tervezett felújításoknak köszönhetően elképzelhető, hogy még többen jelentkeznek nívós kollégiumokkal rendelkező felsőoktatási intézményekbe?
 
– A megfelelő szálláslehetőségek szerepet játszhatnak az egyetem kiválasztásában, így a magyar felsőoktatás vonzerejének alakulásában is. A tervezett felújítások jelentős mértékben hozzájárulnak az ott lakó hallgatók, az ott kutatást végző és dolgozó egyetemi polgárok komfortérzetéhez, és az európai színvonalnak megfelelő környezet kialakításához.
 
Medveczky Attila