A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 34. száma.





Dr. Wetzel Tamás
a Miniszterelnökség miniszteri biztosa

Dr. Szabó Tünde
sportért felelős államtitkár

Lezsák Sándor
az Országgyűlés alelnöke

Dr. Németh László
itáliai magyar főlelkész


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Célunk a pedagógusok közbizalmának elnyerése

Változtatni szeretnénk a pedagógus életpályamodellen

Május 22-én tartotta a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos szakmai fórumát. „Szeretnénk, ha azon hölgyek számára, akik legalább 10 évet eltöltöttek a gyakorlatban pedagógusként, a gyes és a gyed idejét is beleszámítanák a pedagógusi előmenetelbe. Úgy gondolom, ez egy családbarát kormány felé jogos kérés” – erről beszélt a Magyar Fórum kérdésére a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter arról is nyilatkozott, miért kezdtek hálózatépítésbe, országjáró körútba.

A Nemzeti Pedagógus Kar nem szervez kormányellenes tüntetéseket, nem kíván szakszervezeti szerepben tetszelegni. Ez azt jelenti, hogy teljes mértékben elégedettek a kormány oktatáspolitikájával, vagy más úton fejezik ki véleményüket? 

– Inkább az utóbbiról beszélhetünk. Az elégedettség, a sikeresség és az eredményesség mind olyan fogalmak, melyeket többféleképpen értelmezünk. A nemzeti köznevelési törvény meghatározza feladatainkat, nyilván, akik utcai mozgalmakat, tüntetéseket szerveznek, azokra ezek a passzusok nem vonatkoznak, a szakszervezetek pedig élhetnek sztrájkjogukkal. Nekünk nincs jogosítványunk sztrájkot, vagy tüntetést szervezni, hanem azt biztosítja számunka a köznevelésről szóló törvény, hogy véleményezzük a jogszabályokat, javaslatokat fogalmazzunk meg az oktatással kapcsolatban. Éltünk, élünk is ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom, nincs tökéletes oktatási rendszer – a mienk is több sebből vérzik. Olyan javaslatokat fogalmazunk meg a tapasztalataink, és a tagság véleménye alapján, melyeknek a gyakorlatba való átültetésével a pedagógusok és a diákok jobban végezhetik feladatukat, és az oktatás hatékonyabb lehet. Javaslatot teszünk a jelenlegi rendszerben az általunk hibásnak vélt elemek javítására, melyek által eredményesebbé válhat a hazai oktatás.
 
Mit ért azalatt, hogy nincs tökéletes oktatási rendszer? 

– Olyan rendszer, amivel mindenki elégedett lenne, nem létezik, hiszen sokféleképpen gondolkozunk. Prof. Dr. Csépe Valéria miniszteri biztos asszony mondta szakmai konferenciánkon, hogy Magyarországon nyolc millióan értenek az oktatáshoz, és 180 ezren dolgoznak benne. Tehát mindenkinek lehet más véleménye az ideális iskoláról, a feltételrendszerről. Mindannyiunk felelőssége, hogy véleményeinket úgy fogalmazzuk meg, hogy minél közelebb jussunk a közös pontokhoz. A Nemzeti Pedagógus Karnak is megvan az óvodákkal, általános és középiskolákkal, kollégiumokkal, a szakképzéssel, a hátrányos helyzetű települések oktatásával, az elitképző intézményekkel kapcsolatos véleménye. A sok szervezet eltérő álláspontját azonban nagyon nehéz egységesíteni. Az lenne a jó, ha olyan sokszínű oktatás lehetne, amelyben mindenki megtalálhatná a helyét.
 
Itt van máris a pedagógusi életpálya – amivel önök elégedetlenek. Miért és mit módosítanának rajta?
 

– Az NPK szerint az életpálya fogalom egy hosszútávra tervezhető pályát vizionál, ami körülbelül arra mutat rá, hogyha valaki az adott szakmát választja, akkor milyen kilátásai lehetnek a társadalomban. Amikor 2013 szeptemberében elindult a pedagógusi életpálya, azt jelentette, hogy az elmúlt 12 év adósságait pótolva bérrendezést hajtanak végre, lesz egy olyan stabil ponthoz kötött alapilletményes rendszer, amiben a minimálbér jelenti a garanciát. Tehát nagyjából az ország munkavállalóival egyszerre emelkedhet a pedagógusok bére. Ez sajnos nem teljesült. A minimálbér most 126 ezer forint; a vetítési alap – amelyből a tanári béreket számítják ki – 2014 óta nem változott: 101 500 forint. Ez szerintünk jelentős veszteség. A garantált bérminimum lassan eléri a kezdő, főiskolai végzettségű pedagógusok fizetését. Ez lehet, hogy kívülről úgy tűnik, hogy szakszervezeti probléma, és Balog Zoltán miniszter úr is erre célzott, másfelől ez alapvetően meghatározza a diákok pályaválasztását, ha azon gondolkoznak, hogy pedagógusok szeretnének lenni. Az pedig egyértelmű, hogy a jövő generációjának oktatásában, nevelésében nagy szerepe van annak is, hogy kik végzik el ezt a munkát. Ezért ez komoly szakmai kérdés. Most készítünk elő az előmeneteli rendszerhez módosító javaslatokat. Szeretnénk, hogy azoknak a hölgyeknek, akik legalább 10 évet eltöltöttek a gyakorlatban pedagógusként, a gyes és a gyed ideje is beleszámítson a pedagógusi előmenetelbe – valódi lehetőségük lenne jelentkezni a pedagógusi teljesítményük miatt például a mesterpedagógusnak. Úgy gondolom, ez egy családbarát kormány felé jogos kérés. Emellett pedig vezetői életpályamodell bevezetését is javasoljuk, mert a vezetőket ugyanúgy minősíti a rendszer, mint ha pedagógusként végeznék munkájukat. Holott munkaidejük nagy részében nem pedagógus feladatokat látnak el, hanem vezetőit, amibe beletartozik a törvények, a pénzügyi, jogi kérdések ismerete, azok az attitűdök, melyek biztosítják a tantestület optimális munkavégzésének megszervezését. Azt javasoljuk, hogy a vezetőket vezetői munkájuk alapján minősítsék. Amennyiben megfelelnek a kritériumoknak, akkor mesterpedagógus fokozatba kerülhessenek, később mestervezetők lehessenek.
 
A nyugdíjas pedagógusok régebben napközis tanárok, felügyelők lettek. Jelenleg kevés a pedagógus; a nyugdíjasokat milyen feltétellel lehet foglalkoztatni?
 

– A Köznevelési Kerekasztal tárgyalásainak egyik eredménye az lehet, hogy tisztázódnak a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának feltételei, mégpedig kevesebb adminisztrációs kényszerrel, rugalmasabb megoldásokkal. Államtitkár úr már előkészítette a jogszabály-módosítási kérelmet, ami a kormány elé került. Ennek lényege, hogy amennyiben a pedagógusok év közben mennének nyugdíjba, az adott tanévben, sőt az adott ciklus végéig, tehát maximum két évig tovább foglalkoztatottakká váljanak. Erre egy példa: ha valaki tizenegyedik osztályt tanít, és el kell mennie nyugdíjba, célszerű, ha érettségiig továbbviszi az adott tantárgy oktatását. Ezzel egyetértünk mi is, de a javaslatot még nem fogadta el a kormány, így jelenleg engedélyköteles a továbbfoglalkoztatás.
 
Tavasszal hálózatépítésbe kezdtek. Miért lényeges ez?
 

– Az országos szervezetek csak úgy tudják ellátni feladatukat, ha az ország minden egyes területéről megfelelő információkat gyűjtenek össze. Mi pedig ezt úgy oldanánk meg, hogy minden megyében, településen olyan kollégák segítségét kérjük, akik valóban tenni akarnak – nem értünk, hanem az oktatás ügyéért. Meg szeretnénk ismerni a helyi problémákat, mivel elégedettek, s mivel kevésbé. Természetesen a pedagóguskar tisztviselői aktív pedagógusok, de egy ilyen hálózat kiépítése nagyon fontos, bizalom és sok idő kell hozzá. Ennek egyik oka, hogy a pedagóguskar indulását a pedagógustársadalom egy része indulatosan, ellenségesen fogadta. Ezért célunk a pedagógusok közbizalmának elnyerése. Meg szeretnénk értetni a kollégákkal, hogy végre itt egy lehetőség, ami korábban nem volt egyetlen olyan szervezetnek sem, ami a pedagógusok ügyével foglalkozhat. Nagyon számítunk a segítségükre, s ehhez kell kiépülnie egy hálózatnak. Szakmai tagozataink már létrejöttek, területi küldötteinket megválasztották, ezt szeretnénk teljesebbé tenni.
 
1980-ban lettem általános iskolás, és azóta állandóan az oktatás reformjáról hallok. Negyedikes voltam, amikor a kettes számrendszerben kellett matematikai alapműveleteket elvégezni, és még sorolhatnám. Úgy tűnik, hogy az oktatás az a terület, ahol mindig változtatnak. Szükséges ez a folyamatos reform, módosítás?
 
– A legfontosabb, ha elkészül egy átfogóbb stratégián alapuló reform, akkor az valóban nagyon átgondolt, alaposan egyeztetett változtatás legyen, hogy a pedagógustársadalom nagyobb része azonosulni tudjon azokkal a célokkal, melyeket a reform megpróbál megvalósítani. Amennyiben ez így lesz, és a szakma minél inkább támogatja, egyetért vele, s a hagyomány és a modernizáció ötvözete hatékonynak látszik, akkor alapos előkészítés után, fokozatosan be lehetne vezetni. Minden olyan országban, ahol az oktatás területén eredményeket értek el, így történt. Amiről beszélt, azt példázza, hogy sok esetben gyorsan, átgondolatlanul változtattak a tantervekben, és a tantárgyakon belül. S ha az nem vált be, akkor jött egy újabb módosítás. Amennyiben valóban alaposan előkészítik a reformot, aminek szükségességéről a pedagógusok többsége is meggyőződik, reális alapja lehet annak, hogy nagyobb változásra csak hosszú idő múlva kerüljön sor. Mivel a világ nagyon gyorsan változik, így az elképzelhetetlen, hogy annyira tökéletes lesz, hogy évtizedekig nem kell rajta módosítani, hiszen a civilizációs vívmányok miatt más típusú munkahelyekre, munkára lesz szükség, ami kihat az oktatásra is.
 
Medveczky Attila