A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 25. száma.





Szilágyi Péter
a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára

Dr. Pósán László
Debrecen országgyűlési képviselője

Mosányi Emőke
a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója

Vargha Tamás
a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Brüsszel nem feledkezhet meg az őshonos nemzetiségekről

Az autonómiakoncepciók elkészítése a határon túli közösségek feladata

Felvidéken az autonómia fogalmát egyáltalán nem használják, nagyon helyesen, hiszen történelmi hagyományai vannak, hogy az autonómia kifejezést sokan a szeparatizmussal, az elszakadással azonosítják, holott erről szó sincs. Programjaiban a Magyar Közösség Pártja a közösség önkormányzásáról, önigazgatásáról beszél. Az európai szubszidiaritás elve ebben a keret, amelyen belül a megjelölését kitöltő tartalom a lényeges – szögezte le Dr. Szili Katalin, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott.

Januárban azt nyilatkozta, hogy ha néhány éven belül nem készülnek el az autonómiák létrehozásának koncepciói, történelmi lehetőséget veszítünk el. Mégis mit jelent ez a néhány év? Kettőt, hármat? S kiknek kell elkészíteniük a koncepciókat, az anyaországi kormányzati szerveknek, vagy a határon túli magyarság pártjainak, kulturális szövetségeinek?
 

– Azt már többször nyilvánvalóvá tettem, hogy a statútumok, koncepciók elkészítése a határon túli közösségek feladata, hiszen az ő életüktől, jövőjükről van szó. Azt a legjobban ők ismerik, az anyaország feladata annak támogatása, és valamennyi fórumon az elősegítése. Ebben most külön jó lehetőséget biztosít az a kisebbségvédelmi csomag, amelynek aláírásgyűjtése ezekben a napokban indult. A koncepciók elkészítésének ideje valóban sürgető, de előre meghatározni azt, hogy egy a közösség által támogatott koncepcióval mikor lehet nemzetközi színtéren megjelenni, ahhoz számos előfeltételnek teljesülnie kell, például az egyetértés a magyarság részéről, nyitottság a többségi társadalom és politika részéről.
 
Részt vett május 23-án Bősön, a Magyar Közösség Pártja önkormányzati és közigazgatási tanácsa tárgyalásán. Az MKP-tól érkezett a megkeresés?
 

– Igen, a megkeresés az MKP-tól érkezett. Egy napot töltöttem Csallóközcsütörtökön Őry Péter polgármester úr és Bősön Fenes Iván polgármester úr meghívására. Ezek után Menyhárt József elnök úrral és Kőrösi Ildikó alelnök asszonnyal is megbeszélést folytattam.
 
Mi a véleménye az MKP új, megfiatalodott vezetésének munkájáról?
 

– Csak és kizárólag gratuláció illeti az MKP tagjait, hogy ilyen fiatal vezetőket választottak, hiszen ezzel új lendületet adhatnak a felvidéki magyarság jövőjének építéséhez.
 
Felvidéken mennyire népszerű az autonómia kifejezés?
 

– Felvidéken egyáltalán nem használják, nagyon helyesen, hiszen történelmi hagyományai vannak, hogy az autonómia kifejezést sokan a szeparatizmussal, az elszakadással azonosítják, holott erről szó sincs. Programjaiban az MKP a közösség önkormányzásáról, önigazgatásáról beszél. Az európai szubszidiaritás elve ebben a keret, amelyen belül a megjelölését kitöltő tartalom a lényeges.
 
Terminológiailag háromféle nem területi autonómiát ismerünk: a személyi elvűt, a kulturálist és a funkcionálist. Ez a három miként érvényesül a felvidéki magyarság körében?
 

– Itt elsősorban a személyi és kulturális autonómiáról beszélhetünk. De sok esetben ma még a jogkorlátozások megszüntetéséért folyik a küzdelem.
 
Az utódállamok mennyire védik a kisebbségeket?
 

– Ez egy hosszú és bonyolult kérdéskör, hiszen van olyan ország, ahol a kollektív bűnösség elvének szabályai még mindig hatályban vannak, van ahol a kollektív jogok védelme alkotmányosan megfogalmazott követelmény, van olyan hely, ahol teljesen természetes, hogy ahol magyar többség él ott a magyar nyelv hivatalos nyelv, van ahol még a különböző formanyomtatványok magyar nyelven való közzétételéért küzdenek, vagy azért, hogy az orvosnál magyarul mondhassa el fájdalmát a beteg. Elég színes a kép.
 
A szlovák alkotmány szól egyáltalán a közösségekről?
 

– Nem.
 
Az a helyes út, ha közösségeknek is akarniuk kell a kollektív jogokat, azok betartását?
 

– Igen, az a helyes.
 
Ezáltal elérhető az önigazgatás?
 

– Csak egy közösség akarata és a többségi társadalom és politikával kötött megállapodás képes ezt biztosítani, de mindenképpen előfeltétel és első lépés, hogy egy közösség együtt fogalmazza meg ez irányú elképzeléseit.
 
Térjünk rá a FUEN részéről bejelentett kisebbségi csomagra. Ezáltal felhívhatjuk Brüsszel figyelmét arra, hogy ne csak a bevándorlók jogaival foglalkozzon, hanem az őshonos kisebbségekével is?
 

– Önmagában annak a futamgyőzelemnek, amit a FUEN és az RMDSZ azzal elért, hogy az Európai Bíróság megváltoztatta az Európai Bizottság elutasító álláspontját a kisebbségvédelmi csomaggal kapcsolatban, szembesítenie kell Brüsszelt azzal, hogy tilos megfeledkeznie arról a közel 60 millió emberről, aki ma az Európai Unióban kisebbségben él, sőt tovább megyek, az őshonos nemzetiség a szülőföldjén szeretne élni, boldogulni és gyarapodni.
 
Elnök asszony szerint eljön az a világ, mikor az EU vezető szervei a kontinens nemzeti közösségeire építenek, vagy ez csak egy vágyálom?
 

Véleményem szerint önmagában a Brexit és azok a folyamatok, amelyek Európában például a migrációval is elindultak fel kell, hogy hívják Európa figyelmét is arra, hogy csak egy új, a nemzetek Európájára alapozó szolidáris közösség tudja versenyképessé tenni a kontinenst a globális világban. Sőt ebben a világban nem elég a versenyképességben újradefiniálnia önmagát, hanem egy szilárd és kikerülhetetlen értékvilággal kell erőssé válnia.
 
Medveczky Attila