A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Tegnap volt az Ezer Székely Leány Napja

Péter Beáta, Székelyhon

Több mint kétezer leány és 1156 legény jelent meg népviseletben az idei Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói nyeregben. A jövő évi rendezvény tiszteletbeli házigazdája Csíkpálfalva lesz: a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben székely ruhában a találkozón.

A Csíkszereda főterén tartott megnyitót és közös táncot, majd a lovas, szekeres felvonulást ünnepi szentmise követte a csíksomlyói kegytemplomban.
„Amikor találkozóra gyűlünk össze, akkor a ma embere találkozik egy hagyománnyal – hiszen hagyományőrző a mai ünnep. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért fontos nekünk ma a Kárpát-medencében a magyarságunk, az egyházhoz való tartozásunk, miért fontos, hogy itt, Erdélyországban élhessünk. Fel kell tennünk ezt a kérdést, mert olyan korban élünk, amikor szeretnének összemosni az egyes nemzetnek a sajátosságait, hogy legyen egy nagy egész, mert azt könnyebb kormányozni. Nem adhatjuk fel a hitünket, a nemzeti hovatartozásunkat, mert mindenki tudja, hogy a nagy egységet egy-egy népnek a sokszínűsége nem gyengíti, hanem gazdagítja és erősíti” – fogalmazott az ünnepi szentmisén Urbán Erik ferences szerzetes. Az szentmise után a népviselet magukra öltött csoportok a csíksomlyói nyeregbe vonultak.
A 2017-es Ezer Székely Leány Napja tiszteletbeli házigazdája Tusnádfürdő volt, az általuk készített Aranykapun áthaladva egy kitömött medve fogadta az érkezőket. A nyeregben az ünnepélyes megnyitón a jelenlevők közösen elénekelték a székely himnuszt, majd Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket.
„Számomra az egyik legszebb megszólítás az, ami a székely kapukon van: őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha. Akik ma itt vagyunk és székelyruhát öltöttünk magunkra, a hitünket megvallottuk a kegytemplomban. Nem vagyunk hűtlenek őseink hagyatékához, hisz hagyatékot kell átadni a jövő nemzedéknek, és nem mindegy, hogy milyen színű ruhában, szakadt nadrágban, vagy székely ruhában fognak utódaink a csíksomlyói hegyre jönni. Ez az ünnep tovább kell vigye a Székelyföld hagyományait. Szükségünk van minden székelyföldi emberre, mert nem mindegy, hogy kik fognak utánunk jönni, és kik fogják Székelyföldet belakni. Ezt a földet mi őseinktől megőrzésre kaptuk, tovább kell adnunk a következő nemzedéknek” – fogalmazott Tusnádfürdő vezetője. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőbeszédében rámutatott, a székely a legszebb himnusz a földkerekségen, és ennek van a legszebb záró szakasza, mert benne van minden.

„Néhány évvel ezelőtt az ablakunk szegletébe fészket raktak a fecskék. Minden tavasszal a feleségem naponta figyelte, hogy érkeztek-e meg, vették-e újra birtokba fészküket a vándormadarak. És amikor jöttek, akkor hívta a kicsiket-nagyokat, és nagy ujjongás vett erőt az egész családon, mert hazataláltak a fecskéink. Az idén tavasszal a szomszédos eresz fölé a szarkák fészkelték be magukat. És ezek a szarkák megtámadták előbb az egyik fecskefészket, aztán a másikat, így a fecskék kénytelenek voltak a ház másik oldalának az ablaksarkait birtokba venni, oda fészket rakni. Mennyire igaz ez a történet ránk, székelyekre. Itt voltunk a földünkön, el-elmentünk, de visszajöttünk, hazataláltunk édesanyánk fészkéhez, a Szűzanyához, és egyszer csak jöttek a szarkák, fészket raktak ide is és oda is, megtámadták a saját tűzhelyeinket, és egyre nehezebb ma itt nekünk boldogulnunk, hazatérnünk, édesanyánk fészkére szállnunk, a Szűzanyával találkoznunk. Megvan ennek a történetnek a csattanója is: nekünk továbbra is itt a helyünk! Itt van az a fészek, ahová haza kell jönnünk, de ezt a fészket meg kell védenünk a szarkáktól, elsősorban úgy, hogy egymásra számítunk és itt vagyunk, ide térünk haza. Ma felvettük a népviseletünket. Ezzel azt akarjuk elmondani, hogy mi, székelyek egymáshoz tartozunk, egymásra figyelünk, egymás fészkét kell megvédenünk ahhoz, hogy nekünk terünk, életterünk, jövőnk és földünk maradjon” – hangsúlyozta a polgármester. Ezt követően a csoportok fellépése következett: több mint hétszáz legény és leány táncolt a nap folyamán a színpadon, és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes gálaműsorát is meg lehetett tekinteni.

Nemcsak a Hargita és Kovászna megye településekről, hanem távolabbról, Gyulakutáról és Felvincről is érkeztek szervezetten csoportok. Több csoport volt jelen Magyarországról. A színpadi produkciók mellett számos kiegészítő programmal várták az érdeklődőket a különböző sátrakban, volt fotókiállítás, ki lehetett próbálni a szövést, a kézműves sátraknál nem csak a portékákat kínálták, hanem mesterségbemutatókat is tartottak a kézműves mesterek. Ebben az évben százan jelentkeztek a viseletmustrára, ennyien még egy évben sem mérettették meg a szakemberekkel a felvett viseletüket. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Alapítvány főszervezésében, Hargita Megye Tanácsa és Kovászna Megye Tanácsa társszervezésében megvalósult Ezer Székely Leány Napja résztvevőit arra kérték, jelentkezzenek be a regisztrációs sátornál, ez alapján 2131 székely ruhás leány és 1156 legény volt jelen. A települések lakosságának számához viszonyítva ebben az évben Csíkpálfalváról voltak a legtöbben népviseletben a rendezvényen, ezért jövőben ez a település lesz az Ezer Székely Leány Napja tiszteletbeli házigazdája.