A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 42. száma.





Sör, motor, Luther
Reformáció 500

Menyhárt József
Felvidékre nem migránsokként érkeztünk

Életrajz egy 31 éves fiatalemberről


Mocsai Lajos
A magyar sportkultúra felélesztése a cél




MEGJELENT

a HAVI MAGYAR FÓRUM

10. száma.




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




​Csak takar, vagy véd is a spanyol fal?

Märle Tamás

Úgy tűnik, hosszas tétlenkedés után magához tért Olaszország. A legújabb törvények és határozott intézkedések óta egyre nehezebb dolguk van a líbiai bevándorlóknak, na meg az embercsempészeknek és a „civileknek”. Az olasz kormány lépéseivel, valamint a balkáni útvonal lezárásával viszont egyértelmű, hogy a Földközi-tengeri migráció Spanyolországot fogja ezután a legerősebben sújtani.
Olaszországban az alsóház, majd a szenátus is megszavazta a kormány tervezetét, mely szerint Líbia partjai mentén megakadályozzák az embercsempészek ténykedését. (Nem mellékes adat, hogy az Olaszországba érkező bevándorlók 96 százaléka líbiai.) Olasz hadihajók technikai és logisztikai segítséget nyújtanak ezután a líbiai parti őrségnek anélkül, hogy sértenék az észak-afrikai ország szuverenitását. Két olasz hadihajó 700 katonával líbiai felségvizeken is folytatja majd munkáját.
A délolasz kikötők lezárásával, valamint az NGO-k ellenőrzésével és korlátozásával együtt ezek már komoly lépések Róma részéről. Csakhogy ezzel tovább nehezedik Madrid helyzete, ahol egyébként is megkétszereződött idén a Marokkó felől érkező migránsok száma. Múlt héten sikerült átjutnia 67 afrikai illegális bevándorlónak Marokkóból Ceutába, a Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai exklávé területére.
Érdekes, hogy Marokkó területén két város, Ceuta és Melilla még mindig az egykori gyarmattartó Spanyolország fennhatósága alatt áll. Az együttesen 32 négyzetkilométernyi területű, mintegy 120 ezer lakosú városok az észak-afrikai ország 1956-ban kikiáltott függetlensége után is spanyolországi területek maradtak. A nagyfokú helyi autonómiát élvező településeket komphajók kötik össze Malaga, Algeciras és Almeira kikötőivel. Bár Marokkó 1975 óta követeli magának az említett két várost, Madrid nem engedi ki kezéből, és nem is igen engedheti, hiszen ez az a két határszakasz, ahol még a kilencvenes évek elején kerítést húzott fel, és ezen a két néhány kilométeres szakaszon van kitéve az Afrika egésze felől érkező nyomásnak.
Ez a nyomás pedig időről időre a felállított kerítések elleni rohamokban nyilvánul meg. Idén az említett volt a harmadik nagyobb behatolási eset az észak-afrikai spanyol exklávé határán, de ha szűkülnek az Európába való jutás lehetőségei, akkor valóságos ostromállapot alakulhat ki.
A múlt heti roham alkalmával a vöröskereszt munkatársai a bevándorlók közül 14 embert láttak el különböző sérülésekkel, törésekkel, zúzódásokkal, vágásokkal, amelyeket a két országot elválasztó, hat méter magas, pengés dróttal felszerelt kettős kerítésen átmászva szereztek.
Az illegális bevándorlók 2-300 fős csoportja hajnalban rohamozta meg a kerítést egy olyan szakaszon, amelyet csak részben látnak a hőkamerák. Az afrikaiak közül többen botokkal, kövekkel szerelkeztek fel, hogy a marokkói és a spanyol hatóságok ne tudják megakadályozni próbálkozásukat. Többségüket sikerült feltartóztatni, de az akcióban három spanyol csendőr is megsérült.
A Ceutába bejutott illegális bevándorlók mind a helyi ideiglenes befogadóközpontba kerültek, ahol megpróbálják beazonosítani őket és elindítják ügyükben a menedékjogi eljárást. Az általában hosszas eljárás ideje alatt Ceutában maradhatnak, később pedig vagy visszatoloncolják őket a hazájukba, vagy Spanyolországba szállítják, ahonnan aztán legtöbbjük Európa más országaiba indul tovább.
A brit International Business Times nevű gazdasági-politikai honlap felvételei (amelyeket önök is látnak újságunkban) bizonyságot tesznek a marokkói bevándorlók elszántságáról. Ráadásul ez az elszántság az ő esetükben is komoly segítséggel párosul, az embercsempészek és a nyílt társadalom szolgái errefelé sem tétlenkednek. Elég annyi ehhez, hogy az elmúlt években Soros György lett Spanyolország legnagyobb hitelezője, a mai napig közel százmillió eurót fektetett be az ingatlanszektorba, földeket vásárol, továbbá egyre élénkebben érdeklődik a bankszektor iránt is.
A helyzet tehát nem könnyű, és borítékolható, hogy a következő időkben egyre nagyobb figyelem és migrációs nyomás hárul az Ibériai-félszigetre. Ezzel együtt komoly honvédségének és hadiiparának köszönhetően minden adott ahhoz, hogy Spanyolország megvédje magát.
Azonban ne felejtsük, hogy Madridnak nemcsak a határait kell megvédenie, hanem, mint a történelem egyik legnagyobb gyarmattartójának (akinek egy kevés gyarmata még ma is van!), kötelessége segítenie a többek között általa tönkretett afrikai országokon is.