A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu

MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 38. száma.





Tuzson Bence
a Miniszterelnöki Kabinetiroda felelõs államtitkára

Dr. Grezsa István
Kárpátaljáért felelős kormánybiztos

Magyarok a kerítés túloldalán
A szerb rendőrség miért nem képes összefogdosni a migránsokat?

Alsódobokon jártunk
Gróf Esterházy János,​ a nemzetek megbékélésének záloga


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Országalapító szent királyaink

Märle Tamás


Mikor a jámbor emlékezetű László király ült a királyság trónján, a püspökök és apátok, s kik a szentegyház élén álltak, szentségét tanújelekből megfigyelvén, közös határozatban háromnapos böjti sanyargatást hirdettek, s maguk imádkozással töltve az időt, várták, hogy az égi kegyelem lelátogat a népre. Majd Istenhez emelve szívüket, himnuszok hangjaival zengték imába nevét, s így érkeztek arra a helyre, ahová a fenséges test volt zárva. Mikor ezt felbontva felnyitották, oly hatalmas illatár szállt fel, amilyen a körülállókat még sohasem lepte meg, s minden betegnek, aki odafutott, meggyógyultak a tagjai. A vakok visszakapták szemük világát, a sánták lábuk szilárdságát, a poklosok tiszta bőrüket, az inaszakadtak épségüket; bármiféle baj lakozott bárkiben, gyógyulást érdemelt. Felemelték a felbecsülhetetlen értékű terhet, hálát adtak a mindenható Istennek, elvitték, s ezüsttartóba zárván, reá pecsétet ütöttek. (Szent István király kisebbik legendája)
Mikor pedig az emberek nagy tömegben, hogy a tisztesség adóját leróják, részt vettek temetésén, valaki a körülállók közül azt mondotta, hogy a test bűzlik, noha mindenki más édes illatot érzett. Legott hátracsavarodott annak az álla, és nem tudta visszatekerni. Látta, hogy isteni bosszú büntette meg, s nyomorultan jajgatva kiáltozott: „Vétettem Isten szentje ellen!” Szent László sírjánál földre borulva könyörgött az õ irgalmasságához, hogy meggyógyítsa. Erre leszakadt álla bõre és húsa, amely a hátához ragadt, és visszanyerte épségét, de állán a szakadt bõr sebhelye megkeményedett. Büntetve s gyógyítva mutatta meg tehát Isten, hogy egyaránt kell õt félni és szeretni. Isten szem elõtt tartva a szentté avatáshoz szükséges eljárást, míg választottjainak szétosztja magát, e választottját magához alakította s királyi méltósággal magasította fel; miként a földi helytartóságot is rábízta, az égi királyságban is uralkodótársnak választotta, s megajándékozta azzal, hagy mindenkinek, aki hozzá, Lászlóhoz fohászkodik, isteni beleegyezését közvetítse. Vakoknak látását, siketeknek hallását, némáknak beszédét, sántáknak járását, s mint a szükség napjaiban egyetlen mentség, a szorongatottaknak a védelem vigaszát nyújtja.
(Szent László király legendája)



Szent István ünnepét üljük a Szent László-évben, az egybeesés pedig érdekes, hiszen államalapító királyunk kultusza László idején indult útjára. A két uralkodó élete nem véletlenül ért össze ezen a ponton, államalapító királyunk munkáját lovagkirályunk tette teljessé, és László sikereit István munkája alapozta meg.
Éppen ezért László uralkodása idején, 1083. augusztus 20-án avatták szentté Istvánt Székesfehérváron, 1092-ben a szabolcsi zsinaton László egyházi ünnepnek nyilvánította ezt a napot, később I. Ferenc császár állami ünneppé tette, ma pedig ismét legnagyobb nemzeti ünnepeink között tartjuk számon. A szentté avatás óta a magyarság folyamatosan megülte ezt a napot, egyedül az 1848–49-es szabadságharc leverése utáni években tiltották, a kommunizmus idején pedig más értelmet kapott augusztus 20-a.
Legfőbb szellemi és politikai irányítónk, a valaha volt legnagyobb magyar államférfi – aki a középkorban minden jog kútfeje volt –, immár ezer esztendeje hivatkozási alap, viszonyítási pont. Hasonló magasságba emelkedett az ő szentté avatásáért VII. Gergely pápánál közbenjáró László király. Két szent királyunk országlása közé esett a trónviszályok kora, több évtizednyi zűrzavar rendszeres belháborúkkal. László volt az, aki ezek után megszilárdította az ország helyzetét és a kereszténységet, befejezte István állam- és egyházszervező munkáját. Megvédte hazánkat a kun betörésektől, békés viszonyt ápolt a német uralkodóval és a bizánci császárral, ahogy a cseh és lengyel királyokkal való gyümölcsöző kapcsolat is innen eredeztethető.
Ezer esztendeje Szent István a kereszténységre, a rendre, a munkára alapuló állam alapjait tette le erős kézzel, amely ország bátran védte meg magát a külső ellenségekkel szemben, tiszteletet vívott ki magának Európában. Ezt a művét tette Szent László teljessé.
Mi elsősorban nekik köszönhetjük ezeréves ittlétünket, ezért a mindenkori magyarság számára megfontolandó, hogy ne csak hálával és tisztelettel tekintsünk szent királyainkra, hanem útmutatásukat is elfogadjuk.