A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Hagyományőrzés és megújulás

A cirkuszművészet több mint szórakoztatás

Az egész világon megújulásban van a cirkuszművészet, de Európa közepén különleges a felelősségünk, mert a térségben egyedül mi rendelkezünk épített kőcirkusszal. Mindez nemcsak Magyarországra, de Európára vonatkozóan is kellemes terheket, felelősségeket ró ránk. Olyan művészeti központról álmodunk, ahová nemcsak a magyar, de a közép-európai művészek, cirkusz iránt érdeklődők, kutatni vágyók is jöhetnek – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, a magyar cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos.

Bohócok, kutyaidomárok, artisták – ők jutnak legtöbbünk eszébe, ha meghallják azt a szót, hogy cirkusz. A Fővárosi Nagycirkusz műsorpolitikája rájuk is épül?
 

– A cirkuszművészet több évszázados hagyományokkal bíró előadó-művészeti ág. Kötelességünk a hagyományok őrzése, és arra építjük a megújhodást, megújulást, ami a cirkuszművészet alapjait képezi. Ez pedig az emberi erővel végrehajtható csoda művészete, az emberi teljesítőképesség művészi kifejezése, a határok feszegetése. A Fővárosi Nagycirkusz műsorpolitikája egyrészt a tradíciók megőrzésére épül, hiszen jövőt építeni csak a múlt tiszteletével lehet, másrészt keresi azokat az új irányokat, amelyekkel új nézőket szólíthat meg. Kétféle néző létezik. Az egyik rajong a cirkuszért, mert szinte elvarázsolja a cirkusz hangulata, illata. A másik nézői csapatot még nem érintette meg a cirkusz világa. Nekik meg kell tanítanunk, hogy üzeneteket, katarzist, érzelmeket közvetítő művészeti ág a cirkusz.
 
Őket hogyan lehet megszólítani?
 
– Hiszem, hogy azon csatornákon keresztül, melyekben „otthon vannak”. A színházszerető közönséget például azzal, hogy történetet mesélünk. Új generációt kell kinevelnünk a pedagógusokon keresztül, meg kell tanítanunk az iskolában a gyerekeknek, hogy milyen szemmel, milyen „szemüvegen” át lássák a cirkuszművészetet. Ahogyan a kottára, egy vers, egy festmény értelmezésére oktatjuk a gyereket, úgy a cirkuszművészet értelmezésére is fel lehet készíteni a jövő közönségét.
 
Ez azt jelenti, hogy amiként a színházak igazgatói felveszik a kapcsolatot az iskolákkal, úgy tesznek önök is?
 

– Nagyon fontos partnereink a tanárok. Elindítottuk a cirkuszpedagógiai programot, ahol egy-egy artista produkció megtekintése után biológia-, matematika-, földrajzórát lehet tartani. Megtekint a gyerek egy produkciót, s utána például az esélyegyenlőségről tudunk beszélgetni. Tehát telis-tele van lehetőséggel a cirkuszművészet, ahogyan a színház is, amelyet jól hasznosíthat az iskola nemcsak szórakozásra, hanem tanításra is.
 
Az a tény, hogy korábban cirkuszművész, bűvész volt, segít az igazgatásban, hiszen nem mondhatják önről, hogy nem konyít semmit a cirkuszhoz?
 

– A’80-as években szereztem első diplomámat Németországban. Elsősorban színházi rendezésekben, filmekben és cirkuszban terveztem és rendeztem illúzióeffekteket. Életem első periódusa így a cirkuszművészethez kötődik. Majd megszereztem színházi rendezői diplomámat, és életem 10 éves cirkuszművészei periódusát követte a 20 éves színházigazgatói korszak. Mindkettőt jól hasznosítom egy nemzeti előadó-művészeti intézmény vezetésében.
 
Hajdani színházigazgatóként gondolt arra, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban helyet kapjanak a társművészetek?
 

– A színház önmagában is integráló művészeti ág – a tánc, a zene, a próza, az irodalom, a látványon keresztül az építészet, a jelmez egyenrangú partnerként jelenik meg a színházművészetben. Hiszem, hogy a cirkuszművészetben is egyre több szerepet kaphat a zene, a látvány, a táncművészet és akár a színházművészet elemei is.
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a magyar cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosa. Miért kell megújítani a hazai cirkuszművészetet?
 

– Az egész világon megújulásban van a cirkuszművészet, de Európa közepén különleges a felelősségünk, mert a térségben egyedül mi rendelkezünk épített kőcirkusszal. Mindez nemcsak Magyarországra, de Európára vonatkozóan is kellemes terheket, és felelősségeket ró ránk. Olyan művészeti központról álmodunk, ahová nemcsak a magyar, de a közép-európai művészek, cirkusz iránt érdeklődők, kutatni vágyók is jöhetnek. Múzeumot, kutatóközpontot, találkozóhelyet, fesztiválhelyszínt, klasszikus- és kortárs cirkuszművészeti bemutatóteret tervezünk. Ez nem csupán egy épület lesz, de tudnunk kell milyen tartalommal töltjük majd meg. A tervezési folyamat ideje alatt a leendő tartalom kiépítésével foglalkozunk. Ennek a felelősségnek, amit Európa közepén vállaltunk, érezhető súlya, hogy erre a feladatra az EMMI miniszteri biztosi pozíciót jelölt ki, így mutatjuk a világ felé, mennyire lényeges a magyar kultúrpolitikának a cirkuszművészet.
 
Ebbe a megújításba az úgynevezett vándorcirkuszok is beletartoznak? Melyek például a hűvösvölgyi Nagyréten, vagy a Balaton-parton lépnek fel?
 
– Az utazó cirkusz szót használják azok a privát társulatok, amelyek sátorban adják elő produkcióikat. Ezen a téren is érezhető a megújulás, profiltisztulás. Egyre jobb minőségű utazó társulatokkal találkozhatunk. Kiemelem: ez gazdasági kérdés is. Nagyon drága műfaj, meg kell tudni fizetni az artistákat, el kell tartani az állatokat. Hiszem, hogy a nemzeti intézményben, a Fővárosi Nagycirkuszban lévő megújulás kihat az utazó cirkuszok nézettségére is, hiszen tudatosodik, hogy a cirkuszművészet több mint szórakoztatás, több mint céllövölde, több mint dodzsem.
 
Sokat hallottunk a Liget-projektről. Ebbe beletartozik a nagycirkusz is?
 
– A Fővárosi Nagycirkusz beszűkült jelenlegi területén. Ha jobb és nagyobb területet kaphatnánk, akkor boldogan adnank át a területet a Fővárosi Állatkertnek. Jelenleg az a feladatom, hogy ősszel kormány elé tárjam az összes olyan helyet Budapest területén, ahol elképzelhető, hogy felépüljön a mostaninál méltóbb, jobb cirkuszművészeti központ.
 
Hol képzelné el ezeket a helyeket? Vagy ez titok?
 
– Nem titok. Feladatom, hogy terveinket a kormány, a döntéshozók elé tárjam, ezért, remélem, nem sértődik meg, de nem szerencsés, ha hamarabb tud erről a média, mint a felelős hatóság. Nézzen rá Budapest térképére, és látja, hol vannak akkora területek, ahol ilyen elképzelhető. Lényeges kritérium, hogy a szomszédokat ne zavarja az intézmény, és kiépíthető legyen a szükséges parkolóhely – de ez csak kettő a több száz szempont közül. Egy biztos, nem szeretnénk a Hungária körúton kívülre kerülni. Hagyományosan központi helyen fekszik az épület, ennél rosszabb helyre semmiképpen se költözhet.
 
Ősszel a kormány rábólint valamelyik tervükre; amíg tartanak a munkálatok, addig hol lesznek az előadások?
 
– Egy évvel ezelőtt megszületett a döntés: addig játszunk jelenlegi helyünkön, amíg az új cirkusz nem készül el. Ezt a régi, nagyon szeretett, de lerobbant épületet folyamatosan olyan állapotban kell tartanunk, hogy addig működőképes legyen, míg az új cirkuszművészeti központ elkészül.
 
Ehhez honnan kapják a pénzt?
 
– A Fővárosi Nagycirkusz forrása „három lábon” áll. Az egyik az állami támogatás, a másik a társasági adóbefizetésből származó összeg és a legjelentősebb rész, a jegybevétel.
 
Milyen célból alakult meg tavasszal a Fővárosi Nagycirkuszban a Közép-európai Cirkuszművészeti Egyesület?
 
– Azok az artisták, akik nálunk dolgoznak, az országnak, Budapestnek a jó hírét viszik a világba. Jó itt alkotni – ez olyan közeg, amely befogadja a cseh, a szlovák, a szerb, a lengyel művészeket. S ezek a művészek az egyesület létrehozásával kijelentették, hogy a Fővárosi Nagycirkusz méltó helye egy ilyen központnak. Az az álmunk, hogy a magyar nemzeti cirkuszművészeti központ egyben közép-európai centrum legyen. Mindez megerősödött azzal, hogy külföldi és hazai artisták definiálták, budapesti székhellyel hozzák létre érdekvédelmi szervezetüket. Nem csak érdekvédelemről, hanem információcseréről, együttgondolkodásról is szó van. Netes adatbázisban a tagok felrakják saját videójukat, számaikat, trükkjeiket. A CECA egy olyan nemzetközi szervezet, amely a cirkuszművészet éppen aktuális kérdéseit naprakészen tárgyalja.
 
Jól tippelek, hogy ön az egyesület elnöke?
 
– Megtiszteltetés, hogy az alapító tagok Budapestre helyezték az egyesület székhelyét, ahogyan az is, hogy engem választottak elnöknek.
 
Milyen terveik vannak az artistaképző intézettel, melynek önök a fenntartói?
 

– A MACIVA egyik intézménye a Fővárosi Nagycirkusz, és fenntartja az artistaképző intézetet. A MACIVA alegysége lesz később a múzeum, a cirkusztörténelmi kutatótár, és ilyen a művésztelep, ahol artistáink gyakorolnak, valamint az artistaképző intézet. Nem kerülöm meg a választ. Több tíz éves hagyományokra tekint vissza a magyar artistaképzés. Éppen a hagyományok miatt kell erősíteni az ottani szakmai munkát. Minél jobb artistákat kell kinevelnünk. Az artistaképzés mellett a háttérszakmák – technikusok, cirkuszi zenészek, öltöztetők stb. – képzése is rendkívül fontos. Mivel nonverbális művészeti ágról van szó, aki ezt elvégzi, világhírű cirkuszokba mehet dolgozni. Ezek nagyon keresett és jól fizetett szakmák, és most elindítjuk ezeket a képzéseket az intézetben.
 
Beszélgetésünk elején említettük a bohócokat. Sokszor még a gyerekek is unják a produkcióikat, és jobban nevetnek, ha DVD-n megnézik a Vitéz Lászlót. Lesz külön bohócképzés is?
 

– A színház-és a cirkuszművészet egyik legmívesebb, legnehezebb szakmája a bohóc. Nagyon kevés a jó bohóc a világban, s ezért ők a legkeresettebb művészek, gigantikus gázsival… Sokan gondolják, ha felvesszük a bohócmaskarát, és ellessünk a netről egy bohócrutint, attól bohócokká válnak. Holott ez egy komoly előadó művészeti tudást igénylő, de tanítható szakma. Ezért szeptemberben induló kétéves képzésünkben – kifejezetten érettségizett felnőtteknek – bohócokat képzünk, amelynek végén, bízunk benne, megszületnek olyan mesterek, akik nálunk, és a világ különböző tájain is méltán magas nívóra tudják helyezni ezt a szakmát.
 
Eddig mennyien jelentkeztek bohóc-képzésre?
 
– Egy híján 20-an jelentkeztek a felvételire. Örülnénk, ha egy nagyobb merítésből tudnánk válogatni, de nem gondolunk nagy létszámú osztályra.
 
Amikor a Liget-projektről esett szó, voltak, akik úgy tiltakoztak, hogy hozzáláncolták magukat egy fához. Azt is többször halljuk, hogy Nyugaton az állatvédők szinte tüntetnek a cirkuszok ellen. Az állatszámok megszüntetése pedig a nézettség rohamos csökkenését eredményezte. Ez a veszély önöknél is fennáll?

 
– Az artisták tavaly 127 fát ültettek el – mert akkor ünnepelte 127. születésnapját a magyar cirkuszművészet. Arra is figyelünk, hogy ha az utazó cirkuszok továbbállnak, akkor rakjanak rendet maguk mögött. A cirkuszművészek természettudatosak, ráadásul az állattal való együttműködésük egészen kivételes. Hiszem, hogy az ember és állat harmóniáját bemutató, a törvényeknek megfelelő állattartásnak helye van a cirkuszban. Nem ördögtől való, hogy az ember betanít egy állatot, és annak produktumát bemutatja. Elutasítunk minden olyan szituációt, ahol az állat nincs kényelmes közegben, ahol az állatkínzás legkisebb módon is tetten érhető. Az ilyen eseteket – melyek ritkák, de előfordulnak – a sajtó felkapja, ami nem baj, mert egyrészt figyelmezet: ilyet nem szabad tenni. De kérem, ezzel ne általánosítsunk. A Fővárosi Nagycirkuszba csak olyan állatszámok kerülhetnek be, ahol személyesen meggyőződöm arról, hogy az állat tartója és az állat harmóniában él és tanul.
 
Hazánkban milyen a cirkuszművészet megbecsültsége?
 
– Miniszteri biztosként az a feladatom, hogy ez a megbecsültség minél magasabb legyen. Egyre több színházi produkcióban, a székesfehérvári Koronázási Ünnepi Játékokon, fesztiválokon, sőt a FINA-nyitó és zárórendezvényén ott voltak, ott vannak artistáink a megbecsült, díjakkal elhalmozott színészekkel, táncosokkal, zenészekkel együtt. Ezt a rangot akarjuk biztosítani a cirkuszművészeknek. A presztízsről: a tudást tiszteli a közönség. Amikor megnéznek egy műsorszámot, látják mennyit munka van benne s nem kérdés a respekt.
 
Mi lesz a jövő évad legkimagaslóbb produkciója?
 

– A színházaktól eltérően nálunk létezik egy hosszú nyári, egy tavaszi, és egy téli-őszi műsor. Még az utóbbi előtt, iskolakezdéskor mutatjuk be az oktatásnak szánt produkciókat; idén a Lúdas Matyival valamint a Rómeó és Júliával indítjuk az októberi időszakot. Aztan jön a karácsonyi klasszikus műsor. Januárban hatalmas fesztivált szervezünk, mert 250 éves lesz 2018-ban az európai cirkuszművészet. A magyar fesztivál nyitja meg az európai cirkuszművészeti ünnepi év rendezvénysorozatát.
 
Medveczky Attila