A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 50. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A jövőt magyar nyelven írják

Reformáció 500 - Orbán Viktor Kolozsvárott

A kormányfő beszédében úgy fogalmazott: a jövőt magyar nyelven írják.
    Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, "a mi küldetésünk, hogy kiharcoljuk, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek" - emelte ki.
    A miniszterelnök - feltévén a kérdést, hogy van-e bennünk még annyi erő, amit a következő 500 év megkövetel - kijelentette: mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek megtartottak, amikor Mohács után három részre szakadt az ország, majd "száz éve öt részre szabdaltak bennünket", megtartottak a kommunista diktatúra idején, és az elmúlt évtizedekben is.
    "Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is" - hangoztatta Orbán Viktor.
    A miniszterelnök megjegyezte: 500 éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e "református gyógymódja" Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének, és demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak?
    Úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és "felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat". Megállapította: az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára: "maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli, és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket". Arra emlékeztetett, hogy 1989-ben is egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság Romániában.
    Kijelentette: mindez biztatást és feladatot ró a maiakra. "Feladatot, hogy őrizzük és folytassuk az egyedülálló szellemi és kulturális hagyományt, amelyet itt Erdélyben, az európai vallásszabadság bölcsőjében a reformáció egyházai hoztak létre. Ezt a szellemi és földrajzi tájat be kell laknunk, ahogy a mi dolgunk az is, hogy otthont teremtsünk benne a magyarok következő nemzedékeinek" - fogalmazott.
    Megjegyezte: a magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai. "Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is" - hangoztatta.
    Közös érdeknek tartotta, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. "Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje" - emelte ki. Úgy folytatta: "közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával" - mondta a miniszterelnök.
    Orbán Viktor a teológus ifjúsághoz szólva kijelentette: a fogyatkozás és a beszorítottság évei után "a növekedés, a gyarapodás a térnyerés, a felemelt fej, és a nemzeti büszkeség korszaka következik" nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, és a protestáns gyülekezetek ebben a munkában a magyar nemzet előretolt helyőrségei. "Az önök feladata lesz, hogy szolgálati helyükön összegyűjtsék családjaikat és elmondják nekik, hogy a jövőt magyar nyelven írják" - fogalmazott.
    Azt is hozzátette, hogy olyan korszak következik, amikor a felívelés és a kiteljesedés korlátai nem kívül, hanem belül vannak. "Arra és addig jutunk amíg a bátorságunk, elszántságunk tehetségünk és a becsületünk elegendő" - fogalmazott. Arra kérte a teológus hallgatókat: legyenek büszkék arra, hogy protestáns lelkészekként indíthatják el a magyarság következő ötszáz évét.
    A miniszterelnök beszédét a protestáns teológia udvarain kivetítőkön nézhették az ünnepi rendezvény résztvevői.

Ünnepi beszédében Kató Béla püspök kijelentette: az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle: megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni? "Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek. Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni" - fogalmazott a püspök. Nem csodálkozhatunk ezen, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink - tette hozzá.
    "Lojális állampolgárai akarunk lenni annak az országnak, amelyben élünk, de a protestáns hitünk miatt sem tudjuk elfogadni másodrangúságunkat" - fogalmazott a püspök.
    Felidézte: a Szász Domokos püspök által Kolozsvárra költöztetett teológia Erdély "legellenállóbb, legimmunisabb intézménye", hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradt erőtartalékai. "Immunitását az alapító éleslátása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védőkarja biztosította. Ma ezért adunk hálát" - fogalmazott a püspök, aki az intézmény udvarán leleplezte Szász Domokos püspök mellszobrát, Gergely Zoltán szobrászművész alkotását.
    Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök, és a pesti püspök meg tudták osztani a tapasztalatukat. "Könnyű volt nekik, hiszen testvérek voltak" - idézte az egykori megjegyzést. Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk - tette hozzá.
    Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében, hogy az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti.
    Úgy vélte: Luther Márton tanai "és a nyomukban keletkező kreatív káosz" jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván-szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.
    "Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkori művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés" - idézte fel a politikus.
    Kelemen Hunor úgy vélte, sem a tordai országgyűlés hagyományából, sem az erdélyi románság 1918-as gyulafehérvári ígéreteiből nem következett mindaz, ami az erdélyi magyarsággal történt. A román belpolitika és gyakran a világpolitika függvénye volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása.
    Úgy vélte, a magyarságnak ragaszkodnia kell ahhoz, amit a Romániához csatalkozó Erdély románsága csaknem száz éve megígért neki. "Nemcsak azért, mert az ígéret szép, hanem legfőképpen azért, mert igaz és jó állítás: egy ország akkor lehet igazán erős, ha közösségei is azok. És a többség mindig felelős a kisebbségért" - fogalmazott.
    A reformáció kolozsvári ünnepségén Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is felszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy nem az elválás évfordulójaként kell a reformáció jubileumát ünnepelni, hiszen ma már a keresztény egyházak az egység útjait keresik. Megemlítette: a II. vatikáni zsinattal a katolikus egyház is belépett az ökumenikus mozgalomba.
    Az érsek megemlítette: német protestáns szerzőtől származik a római katolikus egyház által is magáénak vallott gondolat, hogy "a fő dolgokban legyen egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet".
    A múltat nem tagadhatjuk, de feldolgozzuk, és a jövőbe tekintünk - fogalazott az érsek.
    A kolozsvári ünnepségen nyitották meg a látogatók előtt az Erdélyi Református Múzeumot, amelyben elsősorban a szórványvidékről összegyűjtött, használaton kívüli úrvacsorai kelyhek és templomi textíliák tekinthetők meg.