A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 42. száma.





Sör, motor, Luther
Reformáció 500

Menyhárt József
Felvidékre nem migránsokként érkeztünk

Életrajz egy 31 éves fiatalemberről


Mocsai Lajos
A magyar sportkultúra felélesztése a cél




MEGJELENT

a HAVI MAGYAR FÓRUM

10. száma.




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




​A bűbájos Mária Terézia és Kádár Jani bácsi

Märle Tamás

Schmidt Mária azt találta mondani, hogy Mária Terézia uralkodása aranykor volt, ma is tanulságos, ahogy kezelte a szuverenitás és fejlődés dilemmáját. A királynő születésének 300. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett konferencián a gondoskodás, szolgálat és a törődés szavakkal értékelte Mária Terézia hatalomgyakorlását, majd hozzátette a történész asszony, hogy „nagyon jól értette, hogy Magyarországot csak a saját törvényei szerint lehet kormányozni, semmiképpen sem úgy, mint más tartományokat. A kompromisszum eredményeként Magyarország ledolgozhatta évszázados hátrányát”.
Kétségtelen tény, hogy az első néhány év háborúskodásai után évtizedekig béke honolt hazánkban, a béke következtében pedig lassú fejlődés indult. Mint ahogy a jobbágy–földesúri viszony rendezése, az oktatás fejlesztése vagy a közegészségügy meghonosítása is Mária Terézia javára írandó. Ugyanakkor, ha nekünk kedvező rendeleteire gondolunk, ne felejtsük el következő mondatát: „Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk!” Szeretett vagy nem szeretett minket? Bármit is tett, nem szerelemből tette, felvilágosult abszolutista uralkodó volt.
Azt pedig, hogy önkényesen gyakorolta hatalmát, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Habsburg szokás szerint csak akkor hívta össze az országgyűlést, ha katonákat vagy adókat akart megszavaztatni a rendekkel. Így is mindösszesen háromszor gyűlhetett össze Pozsonyban a nemesség országlása negyven esztendeje alatt, ám az 1764-es diétán a magyar rendek és a királynő viszonya megromlott, mivel a nemesség a kért 1 millió helyett 700 ezer forint hadiadót volt hajlandó megajánlani. Mária Terézia nem is hívta össze többet az országgyűlést, áttért a rendeleti kormányzásra, amely gyakorlatot fia, II. József is követett. A nemesi ellenállásnak pedig elejét vette az uralkodónő azzal, hogy járta a főnemesi kastélyokat, és az ország arisztokráciáját újabb és újabb kitüntetésekkel halmozta el.
Önkényes uralkodására emlékeztet bennünket a magyar történelem egyik legszomorúbb napja, 1764. január 7-e. Madéfalvi veszedelemként ismert ez a véres fejezet, amikor is Mária Terézia parancsára a birodalmi hadseregbe való beállást (okkal) megtagadó székelyeket gyilkolták halomra császári katonák az Olt partján. A népirtás egyenes következménye a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, illetve Bukovinába. Abban az időben, amikor amellett, hogy Mária Terézia svábokat telepített az ország több pontjára, megindult a környező népek, mint a románok bevándorlása.
A 18. században esett a magyarság aránya 50%-ra a Kárpát-medencében, ám ezért csak részben okolhatjuk a királynőt, nem hallgathatjuk el a nagyfokú spontán migrációt. Azonban a magyar ipar ellehetetlenítése már egyértelműen Mária Terézia felelőssége. Az 1754-ben kiadott vámrendelet, mely kettős vámhatárt húzott, kizárta a Habsburg Birodalomból a külföldi, jobban mondva birodalmon kívüli iparcikkeket, ugyanakkor a belső vámhatár elválasztotta hazánkat az örökös tartományoktól. Mivel Mária Terézia Magyarországot a birodalom éléskamrájának képzelte el, ezért nálunk csak a mezőgazdaság fejlődhetett, kezdetleges iparunk semmilyen támogatást nem kapott, pedig milyen nagy szükség lett volna rá. Amíg az osztrák és cseh iparcikkeknek nem lehetett vetélytársuk a birodalomban, addig az osztrák földbirtokosokat megvédték a magyar borral és gabonával szemben, utóbbi exportját inkább a birodalmon kívülre szánták. Gondoljunk bele, hogy a törökdúlás, két évszázad háborúi óriási lemaradást okoztak a magyar iparnak a Nyugathoz képest, majd ezt követően Mária Terézia újból elvágta a magyar ipar fejlődésének útját. A kettős vámhatár egészen 1850-ig fennállt.
Mária Terézia ízig-vérig Habsburg uralkodó volt, akinek kiterjedt a hatalma hazánkra is, és a dinasztia szempontjából kiválóan uralkodott. A magyar érdek azonban csak akkor játszott szerepet nála, ha megegyezett az övéivel. Lassú fejlődésről helyenként beszélhetünk korában, de súlyos kegyetlenkedésről, önkényről és a magyar ipar ellehetetlenítéséről is. Aranykorról legfeljebb a kivételezett főnemesi családok esetében szólhatunk. Ha olyan sikeres lett volna ez a korszak, akkor ugyan miért következett ezután nem sokkal a reformkor? Mondjon bármit Schmidt Mária élettársa, Gerő András, Mária Terézia nem érdemel szobrot a fővárosban.
Az említett konferencia legmeghökkentőbb pillanata mégsem a 300 éve született királynőről zengett dicshimnusz volt, hanem az, amikor Schmidt Mária zárszavában a következőket mondta: „III. Károly és Mária Terézia megértette a kuruc harcok üzenetét. Ferenc József tanult 1848–1849-ből, Kádárt és a szovjet vezetőket kompromisszumra szorította 1956. Ebben a régióban nyughatatlan népek laknak. Jól és tisztelettel kell velük bánni, és akkor megbízható partnerek lesznek.”
Pontosan mire gondolt itt a történész asszony? Miféle kompromisszumot, illetve jó és tiszteletteljes bánásmódot vélt tulajdonítani például Kádár Jánosnak? Az addig példátlan mértékű kivégzéseket, bebörtönzéseket, a magyar társadalom megnyomorítását, az emberek elhülyítését, agymosását vagy az ország eladósítását? Úgy tűnik, van, aki azóta sem szerezte vissza önbecsülését, és boldog korszakként tud tekinteni a gulyáskommunizmusra, legyen szó annak akár a 18. vagy 19. századi formájáról.
Ezek után egy kérdés maradt csak Schmidt Máriával kapcsolatban: hogyan történhetett meg, hogy ő volt a 60. évfordulón az 1956-os Emlékbizottság társelnöke és az emlékév kormánybiztosa?