A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 42. száma.





Sör, motor, Luther
Reformáció 500

Menyhárt József
Felvidékre nem migránsokként érkeztünk

Életrajz egy 31 éves fiatalemberről


Mocsai Lajos
A magyar sportkultúra felélesztése a cél




MEGJELENT

a HAVI MAGYAR FÓRUM

10. száma.




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Új piaci lehetőségek Malajziában

Felkészülünk a közelgő globális vízválságra

Dr. Pana Petra megnyitotta a Magyarország Kuala Lumpur-i Nagykövetsége szervezésében megvalósult Magyarország–Malajzia Vízügyi Innovációs Fórumot, amelyen a kiállításon részt vevő magyar vállalatok mellett az iparág legjelentősebb malajziai képviselői is jelen voltak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárát arról is faggattuk, hogyan lehet a magyar gazdaság számára a lehető legtöbbet kihozni a malajziai gazdasági fellendülésből?

Mi volt a szeptemberi malajziai munkalátogatása fő célja?
 

– A Magyarország és Malajzia közötti gazdasági együttműködés erősítése, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok intenzitásának fellendítése, valamint a magyar vállalkozások malajziai piacra jutási lehetőségeinek elősegítése volt, kiemelten fókuszálva a vízipari ágazatra. A magyar vízipari megoldások nemzetközi színtéren való reprezentációja, és külpiaci lehetőségeinek bővítése céljából lett bemutatva Malajzia politikai és szakpolitikai vezetői részére a hazai vízügyi politika kormányzati szerepe, a magyar vízdiplomáciai stratégia, valamint azok az intézkedések, amelyek Magyarország vízügyi téma iránti elkötelezettségét tanúsítják. Mindezek érdekében került sor vitaindító előadás megtartására a 7. IWA&ASPIRE nemzetközi vízügyi konferencián fővédnöki szerep betöltésére, valamint megnyitó beszéd megtartására a Magyar–Malajziai Vízügyi Innovációs és Networking Fórumon, illetve további üzleti tárgyalásokat és megbeszéléseket folytattam a munkalátogatás keretében.
 
Miről szólt a vitaindító előadás?
 

– Az elmúlt időszakban egy olyan paradigmaváltásnak lehetünk szemtanúi, melynek során a nemzetközi közösség egyre több figyelmet szentel a globális vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás kérdésének. Világunk elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a víz mint stratégiai készlet többé már nem tekinthető adottnak. Mindez ugyanakkor nem meglepő, ha megnézzük, hogy a Világgazdasági Fórum 2017-es globális kockázatokról szóló jelentésében a vízválságot a világ legnagyobb kihívásai egyikének tekinti. A jelentés egyben hangsúlyozta, hogy a vízválság és a vízzel kapcsolatos válságok hozzájárulhatnak a geopolitikai és a társadalmi instabilitáshoz, és a vízhiány önmagában 6%-os GDP csökkenéshez vezethet 2050-ig. A vízválság okozta migráció is megjelenik a jelentésben, mint a vízhiány egyik komoly közép- és hosszú távú következményekkel bíró mellékhatása. Az OECD és a Globális Vízügyi Partnerség (Global Water Partnership) által a közelmúltban közzétett tanulmány szerint a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelése több mint 500 milliárd dolláros kiadást jelentenek évente. És mégis, annak ellenére, hogy a vízügyi ágazatba történő beruházások gazdasági előnyei bizonyítottak és nyilvánvalók, ez a szektor komoly tőkehiányban szenved. Mindebből kifolyólag, ha a közelgő globális vízválságra a megfelelő módon és formában kívánunk reagálni, az együttműködés minden szintjét meg kell valósítanunk. Globális és regionális, valamint nemzeti és helyi szinten is. Biztosítani kell a vízügyi ágazat számára a megfelelő finanszírozást, mindenekelőtt ösztönözve a magánszektor szereplőit a beruházások mértékének növelésére. Hazánk ezen kihívások megválaszolására az elmúlt években jelentős mértékben fokozta vízdiplomáciai szerepvállalását, melynek kézzel fogható jele a 2013-ban és 2016-ban Áder János köztársasági elnök úr fővédnöksége mellett megrendezett Budapesti Víz Világtalálkozó. Utóbbi esemény margóján a köztársasági elnök vezetésével megtartott munkaebéden részt vevő valamennyi fejlesztési bank elkötelezte magát, hogy a következő 5 évben a vizes beruházásokra fordított összeget megduplázzák.
 
A háború sújtotta országokban a lakosság nagy része nem fér hozzá megfelelő minőségű ivóvízhez, Szingapúrban a szükséges vízmennyiség felét már ma is importálják; a vízhiány erősen sújtja Brazíliát, sőt Kaliforniában is korlátozni kellett néhány éve a vízfelhasználást a súlyos aszályok miatt. Malajziát is sújtja a vízhiány?
 

– Szingapúr esetében fontos hangsúlyozni, hogy több mint 5,6 millió ember él mintegy 719 négyzetkilométeren, ezzel a világ harmadik legsűrűbben lakott állama. Mindez komoly kihívás elé állítja a szingapúri kormányt, melynek eredményeképpen az ország teljes vízgazdálkodását áttervezték, átalakították és diverzifikálták. A jelentős mértékben lecsökkentett malajziai vízimport és a nagy teljesítményű membrános vízsótalanítók mellé építettek 17 nagy esővíztárolót is, illetve minimalizálták a hálózati veszteségeket. Az egyik legfontosabb lépésnek ugyanakkor az bizonyult, hogy a lakosság jelentős részénél megvalósították a zárt ciklusú vízfelhasználást, a szennyvíznek, azaz szingapúri értelemben vett „használt víznek” a teljes körű felhasználását, reciklálását. Az ázsiai és csendes-óceáni régiókban az elkövetkező 15 évben bekövetkező vízszükséglet akár 55%-kal is megnövekedhet, holott az igények csupán 60%-ának kielégítésére állnak rendelkezésre a készletek. Malajziában a vízzel kapcsolatos kihívások az év különböző részeiben eltérőek. Száraz évszakban előfordul, hogy a vízfogyasztást az ország egyes területein korlátozni kell a víztározók alacsony vízszintje miatt. A csapadékosabb időszakokban ezzel szemben a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővíz okoz rendszeres áradásokat, melyek hatásai a közlekedésben keletkező fennakadásoktól egész települések víz alá kerüléséig eltérőek lehetnek. Ezen kihívások kezelésére a magyar vízipari vállalkozások megfelelő szaktudással és technológiákkal rendelkeznek, melyek malajziai hasznosítása kölcsönösen előnyös együttműködési formák létrehozását eredményezheti.
 
Mit tartalmaznak azok a megállapodások, amiket helyettes államtitkár asszony Malajzia legnagyobb víziközmű-szolgáltatójával, valamint egy jelentős vízipari beruházóval írt alá?
 

– A jelzett megállapodások aláírásra a Thermowatt Kft. valamint két malajziai partnere, a Bluewater Partners Sdn Bhd és az Indah Water Konsortium Sdn Bhd között történt meg. Ezek üzleti megállapodások, melyek a magyar cég reményei szerint hosszú távú piaci együttműködést alapozhatnak meg a malajziai partnerekkel.
 
Melyek a negyedik ipari forradalom és a digitalizáció kínálta technológiai együttműködési lehetőségek Magyarország és Malajzia között?
 

– A 11. Malajzia Tervben a digitális gazdaságfejlesztés – startup támogatások –, valamint a vízipari technológiák és megoldások kiemelt prioritással rendelkeznek. Malajzia több szövetségi államában mini vízerőművek biztosítják az áramellátást. Újabb mini vízerőművek létesítésével kapcsolatban hazánknak is lenne lehetősége részt venni a projektekben. Magyarország számára üzleti lehetőség kínálkozik még a digitális gazdaság, a smart city, a zöldtechnológia, a víz- és szennyvízkezelés, víztisztítás és az egészségügy területén.

Olvassa el a teljes interjút a legújabb Magyar Fórumban!