A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 25.
száma.





Orbán Viktor: Jövőre ennek a bizottságnak mennie kell!

A nemzeti összefogás tiszta eszméje: Csurka István 30 évvel ezelőtt elhangzott beszéde az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen

Mónus József: a Hódítók Kupáját ezúttal egy Kr.e. 3. századiszkíta íj másolatával nyertem el, amit én készítettem

Szanyit megválasztották az MSZP alelnökének, majd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MSZP ma már nem vonzó




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Új piaci lehetőségek Malajziában

Felkészülünk a közelgő globális vízválságra

Dr. Pana Petra megnyitotta a Magyarország Kuala Lumpur-i Nagykövetsége szervezésében megvalósult Magyarország–Malajzia Vízügyi Innovációs Fórumot, amelyen a kiállításon részt vevő magyar vállalatok mellett az iparág legjelentősebb malajziai képviselői is jelen voltak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárát arról is faggattuk, hogyan lehet a magyar gazdaság számára a lehető legtöbbet kihozni a malajziai gazdasági fellendülésből?

Mi volt a szeptemberi malajziai munkalátogatása fő célja?
 

– A Magyarország és Malajzia közötti gazdasági együttműködés erősítése, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok intenzitásának fellendítése, valamint a magyar vállalkozások malajziai piacra jutási lehetőségeinek elősegítése volt, kiemelten fókuszálva a vízipari ágazatra. A magyar vízipari megoldások nemzetközi színtéren való reprezentációja, és külpiaci lehetőségeinek bővítése céljából lett bemutatva Malajzia politikai és szakpolitikai vezetői részére a hazai vízügyi politika kormányzati szerepe, a magyar vízdiplomáciai stratégia, valamint azok az intézkedések, amelyek Magyarország vízügyi téma iránti elkötelezettségét tanúsítják. Mindezek érdekében került sor vitaindító előadás megtartására a 7. IWA&ASPIRE nemzetközi vízügyi konferencián fővédnöki szerep betöltésére, valamint megnyitó beszéd megtartására a Magyar–Malajziai Vízügyi Innovációs és Networking Fórumon, illetve további üzleti tárgyalásokat és megbeszéléseket folytattam a munkalátogatás keretében.
 
Miről szólt a vitaindító előadás?
 

– Az elmúlt időszakban egy olyan paradigmaváltásnak lehetünk szemtanúi, melynek során a nemzetközi közösség egyre több figyelmet szentel a globális vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás kérdésének. Világunk elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a víz mint stratégiai készlet többé már nem tekinthető adottnak. Mindez ugyanakkor nem meglepő, ha megnézzük, hogy a Világgazdasági Fórum 2017-es globális kockázatokról szóló jelentésében a vízválságot a világ legnagyobb kihívásai egyikének tekinti. A jelentés egyben hangsúlyozta, hogy a vízválság és a vízzel kapcsolatos válságok hozzájárulhatnak a geopolitikai és a társadalmi instabilitáshoz, és a vízhiány önmagában 6%-os GDP csökkenéshez vezethet 2050-ig. A vízválság okozta migráció is megjelenik a jelentésben, mint a vízhiány egyik komoly közép- és hosszú távú következményekkel bíró mellékhatása. Az OECD és a Globális Vízügyi Partnerség (Global Water Partnership) által a közelmúltban közzétett tanulmány szerint a vízzel kapcsolatos kockázatok kezelése több mint 500 milliárd dolláros kiadást jelentenek évente. És mégis, annak ellenére, hogy a vízügyi ágazatba történő beruházások gazdasági előnyei bizonyítottak és nyilvánvalók, ez a szektor komoly tőkehiányban szenved. Mindebből kifolyólag, ha a közelgő globális vízválságra a megfelelő módon és formában kívánunk reagálni, az együttműködés minden szintjét meg kell valósítanunk. Globális és regionális, valamint nemzeti és helyi szinten is. Biztosítani kell a vízügyi ágazat számára a megfelelő finanszírozást, mindenekelőtt ösztönözve a magánszektor szereplőit a beruházások mértékének növelésére. Hazánk ezen kihívások megválaszolására az elmúlt években jelentős mértékben fokozta vízdiplomáciai szerepvállalását, melynek kézzel fogható jele a 2013-ban és 2016-ban Áder János köztársasági elnök úr fővédnöksége mellett megrendezett Budapesti Víz Világtalálkozó. Utóbbi esemény margóján a köztársasági elnök vezetésével megtartott munkaebéden részt vevő valamennyi fejlesztési bank elkötelezte magát, hogy a következő 5 évben a vizes beruházásokra fordított összeget megduplázzák.
 
A háború sújtotta országokban a lakosság nagy része nem fér hozzá megfelelő minőségű ivóvízhez, Szingapúrban a szükséges vízmennyiség felét már ma is importálják; a vízhiány erősen sújtja Brazíliát, sőt Kaliforniában is korlátozni kellett néhány éve a vízfelhasználást a súlyos aszályok miatt. Malajziát is sújtja a vízhiány?
 

– Szingapúr esetében fontos hangsúlyozni, hogy több mint 5,6 millió ember él mintegy 719 négyzetkilométeren, ezzel a világ harmadik legsűrűbben lakott állama. Mindez komoly kihívás elé állítja a szingapúri kormányt, melynek eredményeképpen az ország teljes vízgazdálkodását áttervezték, átalakították és diverzifikálták. A jelentős mértékben lecsökkentett malajziai vízimport és a nagy teljesítményű membrános vízsótalanítók mellé építettek 17 nagy esővíztárolót is, illetve minimalizálták a hálózati veszteségeket. Az egyik legfontosabb lépésnek ugyanakkor az bizonyult, hogy a lakosság jelentős részénél megvalósították a zárt ciklusú vízfelhasználást, a szennyvíznek, azaz szingapúri értelemben vett „használt víznek” a teljes körű felhasználását, reciklálását. Az ázsiai és csendes-óceáni régiókban az elkövetkező 15 évben bekövetkező vízszükséglet akár 55%-kal is megnövekedhet, holott az igények csupán 60%-ának kielégítésére állnak rendelkezésre a készletek. Malajziában a vízzel kapcsolatos kihívások az év különböző részeiben eltérőek. Száraz évszakban előfordul, hogy a vízfogyasztást az ország egyes területein korlátozni kell a víztározók alacsony vízszintje miatt. A csapadékosabb időszakokban ezzel szemben a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővíz okoz rendszeres áradásokat, melyek hatásai a közlekedésben keletkező fennakadásoktól egész települések víz alá kerüléséig eltérőek lehetnek. Ezen kihívások kezelésére a magyar vízipari vállalkozások megfelelő szaktudással és technológiákkal rendelkeznek, melyek malajziai hasznosítása kölcsönösen előnyös együttműködési formák létrehozását eredményezheti.
 
Mit tartalmaznak azok a megállapodások, amiket helyettes államtitkár asszony Malajzia legnagyobb víziközmű-szolgáltatójával, valamint egy jelentős vízipari beruházóval írt alá?
 

– A jelzett megállapodások aláírásra a Thermowatt Kft. valamint két malajziai partnere, a Bluewater Partners Sdn Bhd és az Indah Water Konsortium Sdn Bhd között történt meg. Ezek üzleti megállapodások, melyek a magyar cég reményei szerint hosszú távú piaci együttműködést alapozhatnak meg a malajziai partnerekkel.
 
Melyek a negyedik ipari forradalom és a digitalizáció kínálta technológiai együttműködési lehetőségek Magyarország és Malajzia között?
 

– A 11. Malajzia Tervben a digitális gazdaságfejlesztés – startup támogatások –, valamint a vízipari technológiák és megoldások kiemelt prioritással rendelkeznek. Malajzia több szövetségi államában mini vízerőművek biztosítják az áramellátást. Újabb mini vízerőművek létesítésével kapcsolatban hazánknak is lenne lehetősége részt venni a projektekben. Magyarország számára üzleti lehetőség kínálkozik még a digitális gazdaság, a smart city, a zöldtechnológia, a víz- és szennyvízkezelés, víztisztítás és az egészségügy területén.

Olvassa el a teljes interjút a legújabb Magyar Fórumban!