A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 50. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Hódolat Katalóniának?

Csorja Gergely

A katalán kiválási törekvés, függetlenül attól, hogy egyetértünk vele vagy nem, Európa fontos kérdésére hívja fel a figyelmet. Mit jelent ma az állam szuverenitása? Mi a szuverén?
A liberális értelmiség egyetemi, politológiai, szociológiai és jogi alapú támadást indított az állam önrendelkezése ellen. A 68-as párizsi diáktüntetésekre ráülő ideológia a hagyományos nyugati állam meggyengítését tűzte ki célul. (Az más kérdés, hogy a nyugati állam főhatalmának meggyengítésén dolgozó mozgalmakat a Szovjetunió támogatta, mely államban a szuverenitás kérdését boncolgatók többnyire a Gulagon vagy tömegsírban végezték.) A politikai viták mögött természetesen hatalmi, gazdasági és leginkább anyagi érdekek álltak. Az állami főhatalom meggyengítése piacgazdasági alapon történt. A legfőbb érv, illetve az érv mögött álló érdek azt hitette el a Nyugat polgáraival, hogy az állami főhatalom, maga a szuverén alapvetően rossz, és vele szemben ott áll a civil- és versenyszféra, amely jó. A nagyvállalat, majd a multinacionális vállalat, végül a globális vállalat az az erő, mely lényegében eltartja az államot, és a szuverén piackorlátozó ostobaságával csak belerondít a vállalat nagyszerű működésébe.
Az, hogy a szuverén ne hozhasson piackorlátozó intézkedéseket, az a nagyvállalatot, a tőkét uraló, a javak többségét tulajdonaként jegyző elit érdeke. Ez az elit az összlakosság alig 2-3 százaléka. A feudalizmus vérségi alapon létrejött társadalmi rendjét az egyenlőség ideológiájával bontottuk le, hogy helyette a lényegében a szintén öröklődő tőketömeg érdekei alapján ideologizáljuk meg az állami főhatalmat visszaszorítani kívánó törekvéseket. Ez ma már odáig jutott, hogy a tudomány, érdekes módon mindkét ideológiai oldalról megkérdőjelezi az állam szuverenitását, sőt magát a szuverén fogalmát, mint értelmezhetetlen, túl sok jelentést hordozó kifejezést.
Ma az önrendelkezési kérdések ebben a közegben a különböző érdekek játszóterévé lettek. Mivel a fenti ideológia a nemzetállam fogalmát szintén a rossz dolgok poklába száműzte és ideálisnak a multikulturális, soknemzetiségű társadalmat tartja, így az önrendelkezés kérdése is áttevődött egy másik, kissé szürreális dimenzióba.
Ebben a dimenzióban az egységes kulturális, történelmi és vérségi háttérrel rendelkező Székelyföld vagy a baszkok autonómiája értelmezhetetlen, míg Katalónia kiválása támogatandó. Katalóniát baloldali történelme, a spanyol polgárháborúban betöltött szerepe, hogy kiválása Európa egy jelentős hatalmát – gazdasági és pénzügyi nehézségei ellenére is ipari és katonai hatalmát – robbanthatja szét, mégis valahogy szimpatikussá teszi a liberális, tőkepárti politikacsinálók számára.
Az egységesen magyar székelység ügye ugyanakkor a magyarságon kívül senkit sem érdekel. Ma a liberális politikacsinálók szerint minden nemzetállami törekvés elítélendő.
Mindennek alapján Katalónia függetlenedésének megítélése magyar szemmel komoly nehézségeket vet fel.