A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Közép-Európa a mi otthonunk

A magyarok azt akarják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belső határai pedig továbbra is nyitottak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a Duna Régió Stratégia 6. éves fórumát megnyitó beszédében.

Úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Duna-völgy geostratégiai jelentőségével, hiszen "az Európában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyarország pedig az utolsó védvonal (...) volt a Nyugat felé". Ma is létezik egy olyan elképzelés, egy "tervszerűen végrehajtott akció", amely arra irányul, hogy kevert társadalmakat hozzanak létre Európában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de "nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk" - mondta.
    "Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a határaink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába, utána konfliktusok következnek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását" - fejtette ki a kormányfő.
    Hozzátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamarosan újjáéled "jelenlegi tetszhalott állapotából", hiszen az EU legnagyobb vonzereje éppen az unió területén belüli szabad mozgás.
    Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 millió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Ezért avattak 2001-ben új Duna-hidat Esztergomban, és ezért helyezték le kedden egy új Duna-híd alapkövét Komáromnál Robert Fico szlovák kormányfővel - fejtette ki.
    Elmondta, hogy a Duna transznacionális program összesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014-2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség. Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz.
    A kormányfő kitért az EU bővítésére, amellyel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió jobb módú országai nem akarnak további bővítéseket, "mi azonban akarjuk": a cél az, hogy az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak.
    A miniszterelnök összegzése szerint "a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk létre, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régiója legyen, és közösen is kell megvédenünk".
    A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kulturális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszázadokban - mondta, hangsúlyozva: "közös a sorsunk, közös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszélyek is, amelyek minket fenyegetnek".
    Az együttműködés azt is jelképezi, hogy "Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdőtől egészen a Fekete-tengerig terjed", sőt szélesebb kitekintetésben még a Kárpátok feletti területeket is magába foglalhatja - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthető: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő, legígéretesebb régiója. Egész Európában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még így is óriási kihasználatlan lehetőség van a térségben - jegyezte meg.
    A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fenyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árvíz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézkedési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vonatkozik.

Először Magyarország történetében nyugdíjprémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez egy előrelépés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szintén ma reggel az Idősek Tanácsa ülésen, az Országházban. A miniszterelnök kiemelte: "Olyan országot akarunk építeni, amelyben minden nemzedéknek megvan a maga helye, egy többgenerációs Magyarországban gondolkodunk." A kormányfő a tanácskozáson közölte azt is: javasolják, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is kapjanak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok.
    A nyugdíjprémiumról szólva Orbán Viktor elmondta: a kiszámításának alapja a 4,1 százalékra tervezett gazdasági növekedés. A háttere pedig az, hogy ha a gazdaság jól teljesít - 3,5 százalék fölött -, akkor abból az egész országnak többlete keletkezik, amiből a nyugdíjasoknak is részesülniük kell, mert "ha sikeres az ország aktív része, akkor legyen sikeres a már inaktív része is", hiszen az ő munkájuk hozzájárult a most aktívak sikeréhez - fejtette ki.
    Beszélt arról is, hogy 2018-ra 4,3 százalékos bővülést terveznek, így "jó reményünk van arra, hogy (...) 2018-ban is lesz nyugdíjprémium", vagyis várhatóan nem egy egyszeri eseményről van szó. A kormány terve egyébként az, hogy a gazdaság növekedése tartósan 3-5 százalék között legyen, sőt egyszer érje el az 5 százalék fölötti szintet is - közölte.
    A miniszterelnök felidézte, 2010-ben megállapodást kötöttek a nyugdíjasokkal arról, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, amit sikerült tartani, sőt szerény növekedés is történt.
    Azt is kiemelte, hogy az államadósság minden évben csökken, a nyugdíjakat nem hitelből fizetik és emelik, hanem az ország saját teljesítményéből.
    Az ülésen Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára kifejtette: a kormány azt javasolja, hogy ne csak azok kapják meg a nyugdíjprémiumot, akiknek törvény szerint járna, hanem mindenki, aki nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.
    A kiszámításáról elmondta: a nyugdíjprémium maximuma 12 ezer forint, amit egy átlagnyugdíjas meg is kap. A prémiumon felül kiegészítő nyugdíjemelést is fizetnek, ami egy 118 ezer forintos átlagnyugdíjnál több mint 11 ezer forintot jelent.
    Így egy átlagnyugdíjas mintegy 23 ezer forinttal kap többet novemberben, mint amennyi esedékes lenne - közölte Novák Katalin.
    Orbán Viktor a nyugdíjemeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy januártól 3 százalékos inflációval számolnak, ami ugyanilyen mértékű nyugdíjemelést is jelent jövőre.