A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Felvidékre nem migránsokként érkeztünk

A kisantant még most is létezik

Mi a véleménye a Magyar Közösség Pártjának (MKP) az ukrán oktatási törvényről és a migrációról? Hogyan lehetséges, hogy Szlovákia és Románia beperelte az Európai Bizottságot a Minority SafePack által elindított őshonos nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó összeurópai aláírásgyűjtési petíciója miatt? Milyen eséllyel indulnak a november eleji megyei választásokon? – ezekről a kérdésekről faggattuk Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét.

Az utóbbi hetekben veszélyes folyamatok játszódtak le az unióban és a Kárpát-medencében. Kezdjük az ukrán oktatási törvénnyel. Ön mint az északi szomszédunkban élő magyarság pártjának elnöke hogyan fogadta ezt a jogszabályt?
 
– Az ominózus ukrán törvény nagyon komoly visszalépés ahhoz képest, amit az elmúlt 25 évben, a rendszerváltás után véghez lehetett vinni. Nem véletlen, hogy a Magyar Közösség Pártja országos elnökségi tagja, Samu István a kárpátaljai magyarokért tüntetést kezdeményezett országos oktatási és kulturális alelnökünkkel, Kiss Beátával együtt. Így október 1-jén, „Ma nálatok, holnap nálunk” címmel tiltakozó nagygyűlést tartottak a rendelet ellen Nagytárkányban a hármashatár közelében. Nagyon örülök neki, hogy Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség országos elnöke is szólt a jelenlevőkhöz s leszögezte: az összetartozás érzését nem lehet a magyarságból kiölni. Szóvá tettük, hogy ha az oktatás területén ilyen visszalépések történnek, akkor mit várunk a jogtól, az állampolgárokra vonatkozó jogszabályoktól. Nem elég azt énekelni, hogy „Egy vérből valók vagyunk”, hanem ki kell állni egymásért! Ezen a területen mutatkozik meg, hogy a határon túli magyarság aktív, élő, összefont egységet képez az anyaországgal és egymással is. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a kárpátaljai magyar oktatás védelmének szószólójaként a felvidéki magyarság olyan rendezvényt szervezett, melyen az MKP elnökségének tagjai kiemelték, hogy az ukrán oktatási törvény az őshonos kisebbségek anyanyelven való tanulásának jogát csorbítva akarja erősíteni az ukrán nyelv jelenlétét az alapiskolától kezdődően az egyetemig bezárólag.
 
Felvidéken jobb a magyar tannyelvű iskolák helyzete?
 

– Jobb, mert a bölcsődékben, óvodákban, az alsó és felső tagozatos képzésben – ami Magyarországon a hagyományos általános iskolainak megfelelő –, de a gimnáziumi és a szakképzésben, illetve egyetemi szinten a Selye János Egyetemen, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetén, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar tanszékén mind megvalósult a magyar nyelvű oktatás. Korábban nyelvészként gyümölcsöző szakmai kapcsolatom volt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, mind Orosz Ildikó elnök asszonnyal, mind Csernicskó Istvánnal, a főiskola filológiai tanszékének tanárával és feleségével, továbbá Beregszászi Anikóval, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy 2003-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés indulhatott a felsőoktatási intézményben. Tehát pontosan tudtuk, mi történik Kárpátalján az oktatás területén. Mi jobban állunk, de elégedettek nem lehetünk, hiszen főleg bölcsész karokon folyik magyar nyelven a képzés, de olyan szakterületeken, mint például az építészet vagy más mérnöki szakokon, szlovákul oktatnak.
 
Térjünk rá a migrációra. Az EU luxemburgi bíróságán mind Magyarország, mind Szlovákia elveszítette a kvóta-pert. Fico többször kijelentette, hogy nem akar migránsokat befogadni. Ebben egyetértenek a miniszterelnökkel? Ugyanennél a bíróságnál perli Szlovákia és Románia az Európai Bizottságot a Minority SafePack által elindított őshonos nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó összeurópai aláírásgyűjtési petíciója miatt. Mi erről a véleménye?

Olvassa végig interjúnkat az október 19-én megjelent Heti Magyar Fórumban!