A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Szigethy Attila a forradalomban

Dr. Borbély József történész

„Mint politikusnak a népiek közül a legnagyobb szerep Szigethy Attilának jutott… A forradalom lökte az események homlokterébe, elnöke lett a Győri (október 26.), majd a Dunántúli Forradalmi Nemzeti Bizottságnak (a Dunántúli Nemzeti Tanács október 30-án alakult) és okos, józan, bölcs magatartásával a népfelkelés legismertebb alakjai közé emelkedett. Határozottan és félreérthetetlenül Nagy Imre oldalán állott, a szenvedélyek csillapítására és a szélsőségek megfékezésére törekedett, a forradalmi fellángolásban sem vesztette el a realitások iránti érzékét. Mérsékletre intette azokat, akik radikalizmusban és teljesíthetetlen követelésekben túlszárnyalni igyekeztek egymást. Tevékenységében a népiek politikai stratégiája és taktikája tükröződött. Ez megfontoltságra, józanságra, mértéktartásra és realizmusra épült.” Ezeket, a Szigethy Attila személyiségének a lényegét kibontó mondatokat Borbándi Gyula írta A magyar népi mozgalom című alapvető munkájában.
Október 31-én a városligeti Vajdahunyad várában, a Mezőgazdasági Múzeum előtti téren Petőfi Párt néven (Illyés Gyula volt a névadó) újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt. A Petőfi Párt ideiglenes vezetőségi tagjai közé választották Szigethy Attilát is. 1956. november 2-án már késő este volt, hogy megalakult Nagy Imre tizenkét tagú koalíciós kormánya. A második Nagy Imre kormányban a Petőfi Pártot – Nemzeti Parasztpártot államminiszterként Bibó István és Farkas Ferenc képviselték. Ugyanakkor a Petőfi Párt irányító testülete és az ideiglenes vezetőség közös határozatot hozott, hogy Nagy Imre miniszterelnök Szigethy Attilát államtitkárnak nevezze ki, az államminiszterekhez hasonlóan közelebbről meg nem határozott hatáskörrel.

Miért lehetett, lett Győr a „forradalom második fővárosa”?
Győr földrajzi fekvése, a nyugati határ közelsége okán is kedvező pozícióban volt, valamint jelentős ipari központ a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárral, mint országos jelentőségű nagyüzemmel. A győri stúdió a korábbi napi egy órás műsora helyett, október 27-től már kora reggeltől késő estig tartó adással jelentkezett, Szabad Győri Rádió néven. A Szabad Győri Rádió friss, informatív, a forradalmat támogató adásait egyre több közvetítő állomás átvette, ők is Győrt sugározták, nem a Parlamentből adó Kossuth Rádiót. Amikor a Balatonszabadi nagy adó is átvette a Szabad Győri Rádió adásait – ettől kezdve a győri stúdió Szabad Petőfi Rádió Győr néven sugárzott – már majd’ az egész országban hallható volt a győri rádió hangja. Így Győr a rádiója révén is igazodási pont és információs forrás lett. E tényt október 30-án aztán már a Szabad Kossuth Rádió is elismerte. „Minden erőnkkel azon leszünk, hogy ne csak a szabadsághoz legyünk méltók, hanem a Szabad Petőfi Adó példamutató hangjához is.” Október 31-én a 43-as rövid hullámhosszon megkezdte adását a Szabad Petőfi Rádió II. Győr, s ettől kezdődően a győri rádió adásai messze a külhonban is foghatóvá váltak. Pális Pált, a győri rádió stúdióvezetőjét a megtorlás idején, első fokon halálra ítélték, másodfokon életfogytiglant kapott.
A Szabad Petőfi Rádió Győr mellett lokálisan, megyei szinten fontos feladatot vállalt és teljesített a megújult volt pártlap, a Győr-Sopron megyei Hírlap, a kiváló Bertalan Lajos szerkesztésében. A Győri Nemzeti Tanács lapjaként a Hírlap támogatta a forradalmat, segítette a Nemzeti Tanácsot, és annak vezetőjét, Szigethy Attilát. Azután tíz újságíró, a forradalom mellett elkötelezettek, Hazánk néven új napilapot indítottak (november 3.). November 4-én került ki Győr utcáira Szigethy Attila kiadásában a független Hazánk első száma, Bertalan Lajos szerkesztésében. A Hazánk 1956. november 4-től december 10-ig jelent meg, Kicsájev őrnagy engedélyével. Kicsájev őrnagy ugyan naponta bekérette a Hazánk oldallevonatait, de Bertalan Lajos szerkesztő szerint nem cenzúrázta a lapot. A megtorlás idején, a Hazánk tíz munkatársa közül Bertalan Lajost és Lázs Sándort börtönbüntetésre ítélték, Vörös Jenő Angliába menekült.

Miért éppen Szigethy Attila?
A másik kérdés, amelyre a választ keressük, miért éppen Szigethy Attila lett a forradalom győri északnyugat-dunántúli vezetője, emblematikus alakja, a Győri, - majd a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke?

Olvassa végig cikkünket az októberi Havi Magyar Fórumban! Keresse a nagyobb újságárusoknál!