A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Ukrajnában sárba tiporják a kisebbségi jogokat

A délvidékiek legyenek a csatlakozási tárgyalások első számú haszonélvezői

Deli Andor EP-képviselő leszögezte: „ha párhuzamba állítjuk a délvidéki magyarokra és más szerbiai nemzeti kisebbségekre vonatkozó oktatási jogszabályokat a román vagy éppen az ukrán rendelkezésekkel, akkor teljes mértékben elégedettek lehetünk.”

A délvidéki magyar kisebbség tagjaként mi a véleménye arról, hogy az ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt, amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki?
 

– Bíztam benne, hogy a nemzetközi nyomás hatására az ukrán elnök megfontolja a kárpátaljai magyarok jogos követeléseit. Sajnos ez nem így történt. Az anyanyelvű oktatás az egyik fő eszköze a nemzeti öntudat megtartatásának és az asszimiláció elkerülésének. Még ha nem is a kárpátaljai magyarok voltak a fő célpontja a vitatott törvénymódosításnak, nem fogadható el, hogy egy az Európai Unió felé közeledő állam a kisebbségi jogok tiprásába kezdjen. Ez teljes mértékben ellentmond az alapítószerződésben foglalt elveknek, és más nemzetközi egyezményeknek is, ami nem maradhat jogi és politikai következmények nélkül.
 
Az EP-képviselők is tiltakoztak. Mindhiába. Ezután lesz olyan, főleg néppárti képviselő, aki bármilyen kedvezményt is megszavaz Ukrajnának?
 
– Az új ukrán oktatási törvény ellen nemcsak magyar képviselők tiltakoztak, hanem román és szlovák képviselőtársaink is, mivel az ő nemzeti kisebbségeik is érintve vannak. Úgy gondolom, hogy ezek után növekedni fog azoknak a képviselőknek a száma, akik kritikusabbak lesznek Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben
 
Elégedettek a Szerbiában élő magyarokra vonatkozó oktatási rendeletekkel?

– Ha párhuzamba állítjuk a délvidéki magyarokra és más szerbiai nemzeti kisebbségekre vonatkozó oktatási jogszabályokat a román vagy éppen az ukrán rendelkezésekkel, akkor teljes mértékben elégedettek lehetünk. Szerbiában a magyar gyerekek magyarul folytathatják az óvodai, általános- és középiskolai tanulmányaikat. Egyre több alkalom nyílik arra is, hogy főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat részben vagy teljesen magyar nyelven folytassák. Az utóbbi időben a tankönyvek terén is előrelépéseket ért el a Magyar Nemzeti Tanács. 2016-ban elértük, hogy új tanügyi standardokat fogadjanak el a szerb mint államnyelv oktatására, ami szintén nagy eredménynek számít. A szórványban és kisebb lélekszámú településeken évről évre felvetődik a kis létszámú magyar osztályok megnyitásának kérdése, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) következetes kiállásának köszönthetően, eddig ezek az osztályok szinte kivétel nélkül megnyíltak, ugyanakkor láthatjuk, hogy a kis létszámú osztályok fenntarthatóságának megoldása lesz a jövő évek egyik elsőbbséget élvező feladata az oktatáspolitika terén. Jelenleg zajlik a szerb szkupstinában az oktatási törvények módosítása. Annak köszönhetően, hogy Vicsek Annamária személyében az oktatási minisztériumban van a VMSZ-nek államtitkára, sok mindent már a törvény előkészítése során sikerült megoldani, mindenekelőtt a kisebbségi oktatásra és a nemzeti tanácsok hatásköreire vonatkozóan. A parlamenti vita során a Vajdasági Magyar Szövetség frakciója tíz módosító indítványt nyújtott be, amelyek mind elfogadásra kerültek a kormány részéről.
 
Milyen jogi lépéseket kell még a szerb kormánynak megtennie ahhoz, hogy az ország az EU tagjává váljon?
 

– A jogharmonizáció terén lesz még mit tennie a szerb kormánynak, bár ez egy állandó folyamat, mivel a csatlakozási tárgyalások folyamán is születnek és lépnek életbe újabb uniós jogszabályok, amelyek végrehajtása szükséges lesz. Talán a legnehezebb jogi lépés az alkotmány módosítása, amelyet a 23-ik fejezethez kapcsolódó cselekvési terv lát elő.
 
A kormány elég rugalmas ahhoz, hogy engedjen a saját kérdéseiben, akár Koszovó ügyében? 

– Az utóbbi pár hónapban Aleksandar Vucsity, tavasszal megválasztott szerb köztársasági elnök nemzeti konzultációt kezdeményezett a politikai és a közélet szereplőivel a koszovói kérdéssel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a szerb Haladó Párt kész szembenézni a problémával. A Belgrád és Pristina között létrejött „brüsszeli” egyezséget is főként a szerb fél hajtotta végre eddig, míg Pristina továbbra sem akar engedményeket tenni a Szerb Önkormányzatok Közössége ügyében, amely a másik fél fő kérése volt.
 
Mit jelent a délvidéki polgárok szemszögéből nézve az integrációs folyamat? Látván, hogy a V4-eket miként ostromolja Brüsszel, nem nőtt meg a szkeptikusok száma?
 

– A 2000-es években az Európai Unióra, úgy tekintettek a szerb és a vajdasági, délvidéki polgárok is, mint a politikai és gazdasági gondok egy általános megoldásra. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és láthatjuk, hogy az EU tétovasága az EU-fóriát EU-realizmussá szelídítette. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a többség részéről továbbra is általánosan elfogadott vélemény, hogy az európai integrációnak nincs alternatívája, hiszen a bőrünkön tapasztalhattuk, hogy a 90-es évek nacionalista és kirekesztő politikája milyen megsemmisítő hatással volt az országra és a polgárok, így a magyar közösség helyzetére is.
 
Az Európai Bizottság már változtatott korábbi bővítést ellenző politikáján. Milyen előnyökkel jár Brüsszelnek, és a Vajdaságban élőknek Nyugat-Balkán csatlakozása?
 

– Az integrációs folyamatok célja, mind Brüsszel mind Belgrád részéről, hogy Szerbia hatékony intézményrendszerrel, erős és versenyképes gazdasággal rendelkezzen a csatlakozási tárgyalások végére. A hatékony és digitalizált közigazgatás megkönnyíti a mindennapi ügyintézést a polgárok és a gazdasági szereplők számára, egy növekvő gazdaság lehetővé teszi a munkanélküliség csökkentését, a bérek növekedését. Ebből mindenki a maga módján profitálhat. Természetesen a polgárok első számú elvárása az életkörülmények javulása, amely nem fog egyik napról a másikra látványosan változni, viszont csatlakozás nélkül ez még nehezebben és lassabban valósulhatna meg.
 
Nem tartanak attól, hogy Szabadkáról és környékéről sok magyar más országokba költözik? 

– Az egységes piac, egyben egységes munkaerőpiacot is jelent, ami azt eredményezheti, hogy sokan, magyarok és nem magyarok, Délvidékről az unió különböző tagállamaiban vállalnak munkát, és életvitelszerűen ott is fognak élni. Ez a jelenség megfigyelhető több kelet-közép-európai tagállam kapcsán is, de nem idegen ez Nyugaton sem. Viszont, figyelembe véve a korábban csatlakozott tagállamok példáit, a teljes jogú tagság egyben befektetéseket is jelent majd, amely gazdasági növekedést, új munkahelyeket és magasabb béreket eredményez, hosszzab távon pedig jobb életkörülményeket, amelynek „szülőföldön tartó” hatása lesz.
 
Magyarország kormánya a kezdetektől fogva felismerte a nyugat-balkáni régió stratégiai fontosságát és sürgette a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Más országok is érdekeltek ebben?
 

– A magyar kormány hozzáállása a nyugat-balkáni régióhoz egy pozitív példa. Vannak más tagállamok is, amelyek kulturális és egyéb okokból barátilag állnak a nyugat-balkáni bővítés kérdéséhez, főleg a kelet-közép-európai blokkból. Természetesen vannak ennek ellenzői is, viszont mindenki érdekelt benne. Ahogyan már több helyen több szájból elhangzott, a nyugat-balkáni országok integrálása kulcsfontosságú a régió, de egész Európa biztonságának megőrzése érdekében.
 
Medveczky Attila