A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 25.
száma.





Orbán Viktor: Jövőre ennek a bizottságnak mennie kell!

A nemzeti összefogás tiszta eszméje: Csurka István 30 évvel ezelőtt elhangzott beszéde az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen

Mónus József: a Hódítók Kupáját ezúttal egy Kr.e. 3. századiszkíta íj másolatával nyertem el, amit én készítettem

Szanyit megválasztották az MSZP alelnökének, majd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MSZP ma már nem vonzó




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Ukrajnában sárba tiporják a kisebbségi jogokat

A délvidékiek legyenek a csatlakozási tárgyalások első számú haszonélvezői

Deli Andor EP-képviselő leszögezte: „ha párhuzamba állítjuk a délvidéki magyarokra és más szerbiai nemzeti kisebbségekre vonatkozó oktatási jogszabályokat a román vagy éppen az ukrán rendelkezésekkel, akkor teljes mértékben elégedettek lehetünk.”

A délvidéki magyar kisebbség tagjaként mi a véleménye arról, hogy az ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt, amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki?
 

– Bíztam benne, hogy a nemzetközi nyomás hatására az ukrán elnök megfontolja a kárpátaljai magyarok jogos követeléseit. Sajnos ez nem így történt. Az anyanyelvű oktatás az egyik fő eszköze a nemzeti öntudat megtartatásának és az asszimiláció elkerülésének. Még ha nem is a kárpátaljai magyarok voltak a fő célpontja a vitatott törvénymódosításnak, nem fogadható el, hogy egy az Európai Unió felé közeledő állam a kisebbségi jogok tiprásába kezdjen. Ez teljes mértékben ellentmond az alapítószerződésben foglalt elveknek, és más nemzetközi egyezményeknek is, ami nem maradhat jogi és politikai következmények nélkül.
 
Az EP-képviselők is tiltakoztak. Mindhiába. Ezután lesz olyan, főleg néppárti képviselő, aki bármilyen kedvezményt is megszavaz Ukrajnának?
 
– Az új ukrán oktatási törvény ellen nemcsak magyar képviselők tiltakoztak, hanem román és szlovák képviselőtársaink is, mivel az ő nemzeti kisebbségeik is érintve vannak. Úgy gondolom, hogy ezek után növekedni fog azoknak a képviselőknek a száma, akik kritikusabbak lesznek Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben
 
Elégedettek a Szerbiában élő magyarokra vonatkozó oktatási rendeletekkel?

– Ha párhuzamba állítjuk a délvidéki magyarokra és más szerbiai nemzeti kisebbségekre vonatkozó oktatási jogszabályokat a román vagy éppen az ukrán rendelkezésekkel, akkor teljes mértékben elégedettek lehetünk. Szerbiában a magyar gyerekek magyarul folytathatják az óvodai, általános- és középiskolai tanulmányaikat. Egyre több alkalom nyílik arra is, hogy főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat részben vagy teljesen magyar nyelven folytassák. Az utóbbi időben a tankönyvek terén is előrelépéseket ért el a Magyar Nemzeti Tanács. 2016-ban elértük, hogy új tanügyi standardokat fogadjanak el a szerb mint államnyelv oktatására, ami szintén nagy eredménynek számít. A szórványban és kisebb lélekszámú településeken évről évre felvetődik a kis létszámú magyar osztályok megnyitásának kérdése, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) következetes kiállásának köszönthetően, eddig ezek az osztályok szinte kivétel nélkül megnyíltak, ugyanakkor láthatjuk, hogy a kis létszámú osztályok fenntarthatóságának megoldása lesz a jövő évek egyik elsőbbséget élvező feladata az oktatáspolitika terén. Jelenleg zajlik a szerb szkupstinában az oktatási törvények módosítása. Annak köszönhetően, hogy Vicsek Annamária személyében az oktatási minisztériumban van a VMSZ-nek államtitkára, sok mindent már a törvény előkészítése során sikerült megoldani, mindenekelőtt a kisebbségi oktatásra és a nemzeti tanácsok hatásköreire vonatkozóan. A parlamenti vita során a Vajdasági Magyar Szövetség frakciója tíz módosító indítványt nyújtott be, amelyek mind elfogadásra kerültek a kormány részéről.
 
Milyen jogi lépéseket kell még a szerb kormánynak megtennie ahhoz, hogy az ország az EU tagjává váljon?
 

– A jogharmonizáció terén lesz még mit tennie a szerb kormánynak, bár ez egy állandó folyamat, mivel a csatlakozási tárgyalások folyamán is születnek és lépnek életbe újabb uniós jogszabályok, amelyek végrehajtása szükséges lesz. Talán a legnehezebb jogi lépés az alkotmány módosítása, amelyet a 23-ik fejezethez kapcsolódó cselekvési terv lát elő.
 
A kormány elég rugalmas ahhoz, hogy engedjen a saját kérdéseiben, akár Koszovó ügyében? 

– Az utóbbi pár hónapban Aleksandar Vucsity, tavasszal megválasztott szerb köztársasági elnök nemzeti konzultációt kezdeményezett a politikai és a közélet szereplőivel a koszovói kérdéssel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a szerb Haladó Párt kész szembenézni a problémával. A Belgrád és Pristina között létrejött „brüsszeli” egyezséget is főként a szerb fél hajtotta végre eddig, míg Pristina továbbra sem akar engedményeket tenni a Szerb Önkormányzatok Közössége ügyében, amely a másik fél fő kérése volt.
 
Mit jelent a délvidéki polgárok szemszögéből nézve az integrációs folyamat? Látván, hogy a V4-eket miként ostromolja Brüsszel, nem nőtt meg a szkeptikusok száma?
 

– A 2000-es években az Európai Unióra, úgy tekintettek a szerb és a vajdasági, délvidéki polgárok is, mint a politikai és gazdasági gondok egy általános megoldásra. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és láthatjuk, hogy az EU tétovasága az EU-fóriát EU-realizmussá szelídítette. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a többség részéről továbbra is általánosan elfogadott vélemény, hogy az európai integrációnak nincs alternatívája, hiszen a bőrünkön tapasztalhattuk, hogy a 90-es évek nacionalista és kirekesztő politikája milyen megsemmisítő hatással volt az országra és a polgárok, így a magyar közösség helyzetére is.
 
Az Európai Bizottság már változtatott korábbi bővítést ellenző politikáján. Milyen előnyökkel jár Brüsszelnek, és a Vajdaságban élőknek Nyugat-Balkán csatlakozása?
 

– Az integrációs folyamatok célja, mind Brüsszel mind Belgrád részéről, hogy Szerbia hatékony intézményrendszerrel, erős és versenyképes gazdasággal rendelkezzen a csatlakozási tárgyalások végére. A hatékony és digitalizált közigazgatás megkönnyíti a mindennapi ügyintézést a polgárok és a gazdasági szereplők számára, egy növekvő gazdaság lehetővé teszi a munkanélküliség csökkentését, a bérek növekedését. Ebből mindenki a maga módján profitálhat. Természetesen a polgárok első számú elvárása az életkörülmények javulása, amely nem fog egyik napról a másikra látványosan változni, viszont csatlakozás nélkül ez még nehezebben és lassabban valósulhatna meg.
 
Nem tartanak attól, hogy Szabadkáról és környékéről sok magyar más országokba költözik? 

– Az egységes piac, egyben egységes munkaerőpiacot is jelent, ami azt eredményezheti, hogy sokan, magyarok és nem magyarok, Délvidékről az unió különböző tagállamaiban vállalnak munkát, és életvitelszerűen ott is fognak élni. Ez a jelenség megfigyelhető több kelet-közép-európai tagállam kapcsán is, de nem idegen ez Nyugaton sem. Viszont, figyelembe véve a korábban csatlakozott tagállamok példáit, a teljes jogú tagság egyben befektetéseket is jelent majd, amely gazdasági növekedést, új munkahelyeket és magasabb béreket eredményez, hosszzab távon pedig jobb életkörülményeket, amelynek „szülőföldön tartó” hatása lesz.
 
Magyarország kormánya a kezdetektől fogva felismerte a nyugat-balkáni régió stratégiai fontosságát és sürgette a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Más országok is érdekeltek ebben?
 

– A magyar kormány hozzáállása a nyugat-balkáni régióhoz egy pozitív példa. Vannak más tagállamok is, amelyek kulturális és egyéb okokból barátilag állnak a nyugat-balkáni bővítés kérdéséhez, főleg a kelet-közép-európai blokkból. Természetesen vannak ennek ellenzői is, viszont mindenki érdekelt benne. Ahogyan már több helyen több szájból elhangzott, a nyugat-balkáni országok integrálása kulcsfontosságú a régió, de egész Európa biztonságának megőrzése érdekében.
 
Medveczky Attila