A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Egzotikus betegségek jelentek meg Európában

A járványok jelentős anyagi károkat okozhatnak a mezőgazdaságban

A klímaváltozás miatt új fertőző állatbetegségek megjelenésére is fel kell készülnünk. Ezek olyan kihívást jelentenek az állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és kereskedelmi rendszereink számára, amelyet csak nemzetközi együttműködéssel lehet hatékonyan kezelni – emelte ki Dr. Bognár Lajos, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Az éghajlatváltozás nyomán módosult az állatok betegségeinek előfordulása?
 

– Igen, egyes állatbetegségek terjedését valóban befolyásolhatják a klímaváltozásból fakadó tényezők. Így az utóbbi években Európában egyre nagyobb problémát okoznak azon kórképek is, melyeket korábban kizárólag egzotikus betegségekként tartottunk számon. Ilyenek például egyes, úgynevezett vektorok közvetítette betegségek, melyek terjedése elsősorban attól függ, hogy az ízeltlábú hordozó fajok hol fordulnak elő. „Új” betegségek többek között a kéknyelv-betegség, az afrikai sertéspestis vagy a bőrcsomósodáskór. E betegségek ellen új védekezési módszerek kidolgozása válhat szükségessé, melyhez elengedhetetlen néhány új tudományos kutatás elvégzése. Példaként említeném meg a bőrcsomósodáskórt, mely 2015-ben jelent meg Görögországban, majd terjedt tovább Bulgáriába, és jelenleg is széles körben van jelen a balkáni országokban. A betegséget korábban egzotikusként kezelték, az ellene való vakcinázás az uniós jog alapján nem volt lehetséges. A görög és a bolgár járvány azonban rámutatott, hogy a korábbi korlátozó intézkedések – ideértve a fertőzött állatok leölését is – nem elegendőek a járvány megállítására és felszámolására. A tagállamok nyomására, melyben Magyarország vezető szerepet játszott, a döntéshozók felülvizsgálták az uniós eljárásrendet, és immár több tagállam is megelőző vakcinázási tervet nyújtott be, illetve megelőző céllal vakcinázást folytat a területén.
 
Vannak olyan betegségek, amelyek nem tartoznak az állategészségügyre vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, de mégis hatással vannak az állatok életkörülményeire és különböző egészségügyi problémákra?
 
– Az uniós jogszabályok hatálya olyan fertőző állatbetegségekre terjed ki, melyek nagy gazdasági kárral járnak az érintett fogékony állatfajok, az okozott tünetek súlyossága, a kórokozó fertőzőképessége vagy gyors terjedése révén. Ide tartoznak azok a legfontosabb betegségek is, melyek emberről állatra vagy állatról emberre terjedhetnek – ilyen a veszettség. Az uniós és a nemzeti jogban is megtalálható az úgynevezett bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek listája, mely ezeket a betegségeket tartalmazza. Ezek a listák folyamatos felülvizsgálat alatt állnak, például a korábban említett újonnan felbukkanó betegségek vonatkozásában. Természetesen számos, ezeken a listákon nem szerepelő betegség van, melyeket más-más kórokozók okoznak az egyes állatfajokban. Ezeken túlmenően a nem fertőző betegségek egy része állatvédelmi problémákra vezethető vissza, illetve egyes fertőző betegségek – fakultatív kórokozók – megjelenését elősegítik a rossz tartási körülmények, például zsúfolt tartás, alomanyag hiánya, rossz levegőminőség. A megfelelő tartási körülmények és az állatvédelmi szabályok betartása tehát nagyban hozzájárul az állatok megfelelő egészségi állapotához.
 
Ezek a fertőzések befolyásolják a gazdálkodók gazdasági helyzetét?
 

– Ismeretes, hogy az egyes fertőző állatbetegségek okozta járványok jelentős gazdasági károkat okozhatnak a mezőgazdaságban, és az országok határain átterjedve nemzetközi viszonylatban is jelentőssé válhatnak a veszteségek. Azt, hogy egy adott fertőző betegség mekkora kárt okozhat egy telepen, számos tényező befolyásolja. A nem fertőző betegségek a termelés csökkenésével – például a termelt tej mennyisége, gyengébb súlygyarapodás –, vagy akár az állat elhullásával szintén jelentős gazdasági károkat okozhatnak.
 
Az új fertőző betegségeket mivel lehet megelőzni?
 
– A megelőzés az adott betegség járványügyi jellemzőitől is függ. Az állattartó telepekre vonatkozó megelőző járványvédelmi előírások betartása alapvető fontosságú valamennyi fertőző betegség megelőzése érdekében – pl. személyi higiénia, vadállatokkal való érintkezés megakadályozása, rovar- és rágcsálóirtás stb. Ezeket – a különbségek figyelembevételével – háztáji körülmények között is lehet és kell is alkalmazni. A fertőzést hordozó ízeltlábúak által terjesztett betegségek esetében a kórokozókat terjesztők elleni célzott védekezés is szükséges, emellett egyes betegségek esetében rendelkezésre állnak vakcinák is.
 
Elképzelhető, hogy a vízmennyiség csökkenésével az állatok nagyobb csoportokba tömörülnek majd, ami kórokozók állandó jelenlétéhez vezethet?
 

– Egyes vadon élő állatok migrációját valóban befolyásolhatja a vízlelőhelyek csökkenése, és ez járványügyi következményekkel is járhat, ez azonban számos tényezőtől függ, beleértve azt is, milyen állatfajról van szó. Ilyen esetben valószínűleg a rendelkezésre álló vízmennyiség lehet elsősorban a limitáló tényező az adott populáció szempontjából.
 
Felkészültünk oltóanyaggal?
 
– Az oltóanyag rendelkezésre állása, egyáltalán engedélyezésének és legyártásának a lehetősége az adott betegség és a kórokozó jellemzőitől is függ. Így például az afrikai sertéspestis ellen nem áll rendelkezésre vakcina, azonban például a bőrcsomósodáskór esetében Magyarország is rendelkezik megelőző vakcinázási tervvel és megtörtént a betegség elleni védekezéshez szükséges vakcinakészlet beszerzése. Amennyiben a betegség megállapíthatóvá válik a magyar határ közelében, egy úgynevezett védőzónában valamennyi szarvasmarha oltására sor kerül. A klímaváltozás miatt új fertőző állatbetegségek megjelenésére is fel kell készülnünk. Ezek olyan kihívást jelentenek az állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és kereskedelmi rendszereink számára, amelyet csak nemzetközi együttműködéssel lehet hatékonyan kezelni
 
Medveczky Attila