A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Több pénzt kapnak a gazdák

Sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést

Folyamatosan erősödik a hazai agrárágazat és egyre nagyobb részt vállal magyar gazdaság növekedéséből – közölte megkeresésünkre az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György hozzátette: az agrártámogatások folyamatos és kiszámítható bevételt jelentenek a gazdálkodóknak, ösztönzik beruházásaikat, jövedelembiztonságot nyújtanak és javítják versenyképességüket.

Mit szól azokhoz az ellenzéki híresztelésekhez, hogy válságban van a magyar állattenyésztés?
 
– Ez a választók megtévesztése, hiszen a lényeg, hogy sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést. Az állattenyésztés kibocsátása 2016-ban 866 milliárd forint volt, hat év alatt folyó áron 44,4, változatlan áron 16,4 százalékkal bővült. Érdemes kiemelni, hogy az állattenyésztés kibocsátásának volumene a 2011 és 2016 közötti hat évből ötben növekedett, míg a megelőző hat év mindegyikében jelentős csökkenés volt. Emellett fontos megjegyezni, hogy minden fontosabb állatfaj termelése növekedett az elmúlt években. A szarvasmarha ágazat kibocsátása 2010 és 2016 között változatlan áron 10,7, a tejtermelésé 18,5, a sertéságazaté 6,7, a baromfi ágazaté 24,7, a juh és kecske ágazaté pedig 9,0 százalékkal bővült. A sertések számának több évtizedes csökkenését ugyan sikerült 2013-ban megfordítani, de súlyos nemzetközi válság hatására 2015-ben ismét csökkenni kezdett. A sertések száma 2012 és 2014 decembere között 4,5 százalékkal, 135,3 ezer egyeddel emelkedett. A nemzetközi sertéspiaci válság hatására 2015-ben stagnált, 2016 decemberében viszont 7,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a sertésállomány. A sertés és az anyakoca állomány csökkenése 2017-ben is folytatódott. A sertések 2 millió 806,6 ezres száma 219,3 ezerrel, 7,2 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Hasonlóképpen az anyakocák 175,6 ezres száma 3,9 százalékkal csökkent éves alapon, de itt a csökkenés mértéke lelassult. Ez a folyamat mindenekelőtt az elhúzódó nemzetközi sertéspiaci válságnak az eredménye. A közel két évig tartó mélyrepülés hatására a termelők egy része (különösen a sertéstenyésztők) visszafoghatta a termelését. Kedvező, hogy a nemzetközi válság 2016 elején véget ért, az emelkedő exportkereslet és a csökkenő EU-s termelés hatására jelentősen növekedtek a termelői árak. A sertés termelői árak rendkívül kedvezően alakultak idén, az első félévben összességében 26 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, és jelentősen meghaladták a gazdák többségére jellemző önköltséget is. A sertésvágások 2017. január-júliusban élősúlyban 0,8 százalékkal emelkedtek. Kedvező, hogy ezen belül közel negyedével (23,3 százalékkal) visszaesett az anyakocák vágása. Anyakocák nélkül a sertésvágások élősúlyban 1,9 százalékkal növekedtek. Ugyanakkor az év első felében nagymértékben nőtt az élősertés import. A tyúk és ezen belül a tojótyúkállomány is elmaradt 2017. június 1-jén az egy évvel ezelőttitől, bár ennek az ágazat sajátosságai miatt nincs jelentős szerepe. A tyúkállomány 2017. június 1-jén 35,5 millió volt, 1,5 millióval, 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2016 júniusában. A pulykák száma 2017. június 1-jén 2 millió 890,4 ezer darab volt, egy év alatt 9,3 százalékkal csökkent, a kacsáké 3 millió 541,2 ezer darabot (-37,6 százalék), a libáké pedig 2 millió 809,5 ezer darabot (-21,3 százalék) tett ki. Ugyanakkor a baromfiállomány a rövid életciklus miatt az év folyamán gyorsan változik, rugalmasan alkalmazkodik a piaci jelzésekhez, a kereslet és a kínálat alakulásához. Ezért nem az állomány, hanem a termelési adatok tükröznek pontos képet az ágazat helyzetéről, tehát az állományadatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A baromfiágazat termelése – a madárinfluenza miatt – vegyesen alakult. A csirkevágások tovább bővültek, január–júliusban élősúlyban 3,3 százalékkal. Ezzel szemben a madárinfluenza által érintett ágazatokban csökkenés volt megfigyelhető, ennek mértéke a kacsa esetében 46,7 százalék, a liba esetében 13,7 százalék, a pulyka esetében 7,2 százalék. Tehát folyamatosan erősödik a hazai agrárágazat és egyre nagyobb részt vállal magyar gazdaság növekedéséből.
 
Az orosz embargótól függetlenül növekedett az export?
 
– Az agrárexport és egyenleg 2010 és 2016 között nagymértékben bővült, ennek köszönhetően nemzetgazdasági jelentősége is kiemelkedő. Az agrárkivitel értéke 2016-ban 8037,3 millió euró, a külkereskedelmi egyenleg 2877,8 millió euró volt. Hat év alatt az export 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal növekedett. Az agrártermékek a nemzetgazdaság kivitelének 8,6, behozatalának 6,2, egyenlegének közel egyharmadát, 29,0 százalékát adták 2016-ban. Az agrárkivitel feldolgozottsági fok szerinti szerkezete javult 2016-ban, ami mögött meghatározó módon a magasan feldolgozott termékek kivitelének bővülése és a nyersanyagok forgalmának csökkenése áll, de az elsődlegesen feldolgozott termékek exportja is növekedett. A nyersanyagok kivitele 2016-ban 97,9 millió euróval csökkent, ezzel szemben az elsődlegesen feldolgozott termékeké 37,8 millió euróval, a másodlagosan feldolgozott termékeké 184,0 millió euróval bővült. Ennek köszönhetően a másodlagosan feldolgozott termékek aránya 39 százalékra emelkedett, az elsődlegesen feldolgozott termékeké nem változott, míg a nyersanyagok részesedése 31 százalékra csökkent. Érdemes kiemelni, hogy a másodlagosan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010 és 2016 között minden évben emelkedett, ennek köszönhetően 2016-ban kétharmadával haladta meg a hat évvel korábbi értéket, aránya pedig 7 százalékponttal növekedett.
 
S miként alakultak az agrártámogatások?
 
– A kormány agrárpolitikájának központi eleme az állattenyésztés fejlesztése. Ennek érdekében a tárca az elmúlt években jelentős intézkedéseket valósított meg egyrészt a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegének megemelésével, másrészt új intézkedések bevezetésével. Az agrártámogatások folyamatos és kiszámítható bevételt jelentenek a gazdálkodóknak, ösztönzik beruházásaikat, ezeknek köszönhetően javítják likviditásukat, csökkentik a pénzügyi kockázatokat, jövedelembiztonságot nyújtanak, illetve javítják a versenyképességüket. Az uniós finanszírozású közvetlen támogatások rendszerében 2015-ben bevezetett változások következtében az állattenyésztési ágazat támogatása a termeléshez kötött jogcímeknek köszönhetően jelentősen megnövekedett. Az állattartók a húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és juh termeléséhez kötött jogcímeken keresztül igényelhetnek támogatást. Emellett azonban részesülhetnek a területalapú támogatás, zöldítés, szemes és szálas fehérjenövény termeléséhez kötött támogatásból is. A termeléshez kötött keret 54%-a, 108 millió euró jut a szarvasmarhatartóknak, a juhászok kerete 11%, 22 millió euró, míg a fehérjenövényekre a termeléshez kötött forrás 13%-a, mintegy 27 millió euró fordítható évente. Nemzeti támogatásokra 2017-ben 91,4 milliárd forint, 2018-ban 92,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a 2010. évi forrásokat mintegy 40 milliárd forinttal haladja meg.
 
Mindez minek köszönhető?
 
E növekedés leginkább a 2015-ben indult „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programnak tulajdonítható, amely évi mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít az állattenyésztési, valamint a munkaigényes ágazatok részére. Az elmúlt időszakban jelentkező piaci válságokat is sikeresen kezelte a tárca. A tejágazat termelői európai viszonylatban is a legnagyobb mértékű támogatást tudták igénybe venni, 2016-ban megközelítőleg 56 milliárd forint összegben. 2017-ben a kivételes alkalmazkodási tejtámogatás keretében uniós és nemzeti forrásból összesen 5,9 milliárd forint volt kifizethető, a tejbeszállítás csökkentésének támogatása pedig 620 millió forintot jelentett az ágazatnak.
 
Medveczky Attila