A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 24.
száma.





Merkel kiállt a magyar kerítés mellett

Váratlanul elhunyt a Magyar Fórum egykori munkatársa, Lovas István

Ha Kunhalmi lesz az MSZP elnöke, akkor borítékolható, hogy összeáll Gyurcsányékkal

150 éve született Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Több pénzt kapnak a gazdák

Sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést

Folyamatosan erősödik a hazai agrárágazat és egyre nagyobb részt vállal magyar gazdaság növekedéséből – közölte megkeresésünkre az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Czerván György hozzátette: az agrártámogatások folyamatos és kiszámítható bevételt jelentenek a gazdálkodóknak, ösztönzik beruházásaikat, jövedelembiztonságot nyújtanak és javítják versenyképességüket.

Mit szól azokhoz az ellenzéki híresztelésekhez, hogy válságban van a magyar állattenyésztés?
 
– Ez a választók megtévesztése, hiszen a lényeg, hogy sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést. Az állattenyésztés kibocsátása 2016-ban 866 milliárd forint volt, hat év alatt folyó áron 44,4, változatlan áron 16,4 százalékkal bővült. Érdemes kiemelni, hogy az állattenyésztés kibocsátásának volumene a 2011 és 2016 közötti hat évből ötben növekedett, míg a megelőző hat év mindegyikében jelentős csökkenés volt. Emellett fontos megjegyezni, hogy minden fontosabb állatfaj termelése növekedett az elmúlt években. A szarvasmarha ágazat kibocsátása 2010 és 2016 között változatlan áron 10,7, a tejtermelésé 18,5, a sertéságazaté 6,7, a baromfi ágazaté 24,7, a juh és kecske ágazaté pedig 9,0 százalékkal bővült. A sertések számának több évtizedes csökkenését ugyan sikerült 2013-ban megfordítani, de súlyos nemzetközi válság hatására 2015-ben ismét csökkenni kezdett. A sertések száma 2012 és 2014 decembere között 4,5 százalékkal, 135,3 ezer egyeddel emelkedett. A nemzetközi sertéspiaci válság hatására 2015-ben stagnált, 2016 decemberében viszont 7,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a sertésállomány. A sertés és az anyakoca állomány csökkenése 2017-ben is folytatódott. A sertések 2 millió 806,6 ezres száma 219,3 ezerrel, 7,2 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Hasonlóképpen az anyakocák 175,6 ezres száma 3,9 százalékkal csökkent éves alapon, de itt a csökkenés mértéke lelassult. Ez a folyamat mindenekelőtt az elhúzódó nemzetközi sertéspiaci válságnak az eredménye. A közel két évig tartó mélyrepülés hatására a termelők egy része (különösen a sertéstenyésztők) visszafoghatta a termelését. Kedvező, hogy a nemzetközi válság 2016 elején véget ért, az emelkedő exportkereslet és a csökkenő EU-s termelés hatására jelentősen növekedtek a termelői árak. A sertés termelői árak rendkívül kedvezően alakultak idén, az első félévben összességében 26 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, és jelentősen meghaladták a gazdák többségére jellemző önköltséget is. A sertésvágások 2017. január-júliusban élősúlyban 0,8 százalékkal emelkedtek. Kedvező, hogy ezen belül közel negyedével (23,3 százalékkal) visszaesett az anyakocák vágása. Anyakocák nélkül a sertésvágások élősúlyban 1,9 százalékkal növekedtek. Ugyanakkor az év első felében nagymértékben nőtt az élősertés import. A tyúk és ezen belül a tojótyúkállomány is elmaradt 2017. június 1-jén az egy évvel ezelőttitől, bár ennek az ágazat sajátosságai miatt nincs jelentős szerepe. A tyúkállomány 2017. június 1-jén 35,5 millió volt, 1,5 millióval, 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2016 júniusában. A pulykák száma 2017. június 1-jén 2 millió 890,4 ezer darab volt, egy év alatt 9,3 százalékkal csökkent, a kacsáké 3 millió 541,2 ezer darabot (-37,6 százalék), a libáké pedig 2 millió 809,5 ezer darabot (-21,3 százalék) tett ki. Ugyanakkor a baromfiállomány a rövid életciklus miatt az év folyamán gyorsan változik, rugalmasan alkalmazkodik a piaci jelzésekhez, a kereslet és a kínálat alakulásához. Ezért nem az állomány, hanem a termelési adatok tükröznek pontos képet az ágazat helyzetéről, tehát az állományadatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A baromfiágazat termelése – a madárinfluenza miatt – vegyesen alakult. A csirkevágások tovább bővültek, január–júliusban élősúlyban 3,3 százalékkal. Ezzel szemben a madárinfluenza által érintett ágazatokban csökkenés volt megfigyelhető, ennek mértéke a kacsa esetében 46,7 százalék, a liba esetében 13,7 százalék, a pulyka esetében 7,2 százalék. Tehát folyamatosan erősödik a hazai agrárágazat és egyre nagyobb részt vállal magyar gazdaság növekedéséből.
 
Az orosz embargótól függetlenül növekedett az export?
 
– Az agrárexport és egyenleg 2010 és 2016 között nagymértékben bővült, ennek köszönhetően nemzetgazdasági jelentősége is kiemelkedő. Az agrárkivitel értéke 2016-ban 8037,3 millió euró, a külkereskedelmi egyenleg 2877,8 millió euró volt. Hat év alatt az export 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal növekedett. Az agrártermékek a nemzetgazdaság kivitelének 8,6, behozatalának 6,2, egyenlegének közel egyharmadát, 29,0 százalékát adták 2016-ban. Az agrárkivitel feldolgozottsági fok szerinti szerkezete javult 2016-ban, ami mögött meghatározó módon a magasan feldolgozott termékek kivitelének bővülése és a nyersanyagok forgalmának csökkenése áll, de az elsődlegesen feldolgozott termékek exportja is növekedett. A nyersanyagok kivitele 2016-ban 97,9 millió euróval csökkent, ezzel szemben az elsődlegesen feldolgozott termékeké 37,8 millió euróval, a másodlagosan feldolgozott termékeké 184,0 millió euróval bővült. Ennek köszönhetően a másodlagosan feldolgozott termékek aránya 39 százalékra emelkedett, az elsődlegesen feldolgozott termékeké nem változott, míg a nyersanyagok részesedése 31 százalékra csökkent. Érdemes kiemelni, hogy a másodlagosan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010 és 2016 között minden évben emelkedett, ennek köszönhetően 2016-ban kétharmadával haladta meg a hat évvel korábbi értéket, aránya pedig 7 százalékponttal növekedett.
 
S miként alakultak az agrártámogatások?
 
– A kormány agrárpolitikájának központi eleme az állattenyésztés fejlesztése. Ennek érdekében a tárca az elmúlt években jelentős intézkedéseket valósított meg egyrészt a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegének megemelésével, másrészt új intézkedések bevezetésével. Az agrártámogatások folyamatos és kiszámítható bevételt jelentenek a gazdálkodóknak, ösztönzik beruházásaikat, ezeknek köszönhetően javítják likviditásukat, csökkentik a pénzügyi kockázatokat, jövedelembiztonságot nyújtanak, illetve javítják a versenyképességüket. Az uniós finanszírozású közvetlen támogatások rendszerében 2015-ben bevezetett változások következtében az állattenyésztési ágazat támogatása a termeléshez kötött jogcímeknek köszönhetően jelentősen megnövekedett. Az állattartók a húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és juh termeléséhez kötött jogcímeken keresztül igényelhetnek támogatást. Emellett azonban részesülhetnek a területalapú támogatás, zöldítés, szemes és szálas fehérjenövény termeléséhez kötött támogatásból is. A termeléshez kötött keret 54%-a, 108 millió euró jut a szarvasmarhatartóknak, a juhászok kerete 11%, 22 millió euró, míg a fehérjenövényekre a termeléshez kötött forrás 13%-a, mintegy 27 millió euró fordítható évente. Nemzeti támogatásokra 2017-ben 91,4 milliárd forint, 2018-ban 92,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a 2010. évi forrásokat mintegy 40 milliárd forinttal haladja meg.
 
Mindez minek köszönhető?
 
E növekedés leginkább a 2015-ben indult „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programnak tulajdonítható, amely évi mintegy 30 milliárd forint többletforrást biztosít az állattenyésztési, valamint a munkaigényes ágazatok részére. Az elmúlt időszakban jelentkező piaci válságokat is sikeresen kezelte a tárca. A tejágazat termelői európai viszonylatban is a legnagyobb mértékű támogatást tudták igénybe venni, 2016-ban megközelítőleg 56 milliárd forint összegben. 2017-ben a kivételes alkalmazkodási tejtámogatás keretében uniós és nemzeti forrásból összesen 5,9 milliárd forint volt kifizethető, a tejbeszállítás csökkentésének támogatása pedig 620 millió forintot jelentett az ágazatnak.
 
Medveczky Attila