A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 47. száma.





Dr. Rétvári Bence:
Nincs szükség külső szereplők irányítására

Dr. Gyuricza Csaba:
Migráció és tudásexport

Csapó Endre:
Közép-Európa nem volt, hanem lesz

Dr. Hidán Csaba:
Ez élethalálharc


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




„Ha kell, lövetni fogunk!”

Mondták Szanyi Tibor eszmetársai, politikai pártjának jogelődei, és lőttek. Az olyan drága nagypapik, mint Gyurcsány feleségének anyai nagyapja, Apró Antal, mint ifj. Marosáné, a Buci Gyuri és Demszky volt feleségének nagyapja, Révai, aki az 56 utáni megtorlásokat kevesellte. Keményebb fellépést követelt az ellenforradalmárokkal szemben. Azt meg biztosan csak kitalálták a fasiszta, nyilas, náci magyarok, hogy 1956. október 23-án a belügyminiszter betiltotta a felvonulást, és azzal fenyegetőzött, hogy ha kell, a tüntetést a fegyveres erők alkalmazásával fogja megakadályozni. Marosán György és Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ülésén nyíltan kimondta: „Ha kell, lövetni fogunk!” Debrecenben 23-án délután tüzeltek a tüntető tömegre, a tüntetők közül hárman az életüket vesztették és sokan megsebesültek. Budapesten, a Rádió épületénél Fejér József államvédelmi őrnagy utasítására 23-án kedden este háromnegyed nyolckor leadták az első, már halálos áldozattal is járó lövéseket a tömeg felé. A fegyvertelen tömeg a tizenhat pont beolvasását követelte, ezenközben a karhatalmisták direkt a tömegbe lövettek. Legkevesebb 27 áldozat és rengeteg sebesülés.
A politikai vezetés október 25-én a Kossuth téren véres leszámolást rendezett, Apró Antal vezette Katonai Bizottságnak tejhatalmat adott: véráldozatok árán is meg kell védeni a hatalmat. A fegyvertelen tüntetők elleni fegyverhasználatoknak több száz ártatlan ember esett áldozatául. A határőrség részéről sortűz lövésére Budapesten és Mosonmagyaróváron kívül Berzencén és Mórahalmon került sor. A szovjet csapatok a hatalmas veszteségeket okozó harctevékenységen túl a felvonulásuk során is több erőszakos cselekményt hajtottak végre a fegyvertelen polgári lakosság ellen. Például október 27-én Budaörsön a szovjet harckocsik ágyúval és sorozatlövő fegyverekkel nyitottak tüzet a Szabadság út két oldalán sorban várakozó lakosokra, melynek következtében 4 fő meghalt és többen megsebesültek. A Nyíregyházán átvonuló szovjet gépjárművek egyikéből – ugyancsak ezen a napon – fejbe lőtték Gabulya Mihályt, aki a helyszínen meghalt. A Pest megyei Örkényben szovjet katonák sortüze következtében a három éves Kálmán Mária és Vinkler Ferenc vesztette életét. A harcokba be nem kapcsolódott magyarok százai estek áldozatul. Az elfogott és helyszínen azonnal kivégzett személyek száma meghaladta a százat. Kivégzéseket végrehajtottak a Néphadsereg alakulatai is. Október 25-én és 26-án bizonyossá vált, hogy a hadsereg kettészakadt. Gyurkó vezérőrnagy a forradalom kitörésének szinte első pillanatától – az érvényben lévő parancsok szabta kereteket nemegyszer átlépve – hatalmával visszaélve a legdurvább eszközöket kiválasztva és bevetve, könyörtelen „háborút folytatott” a védtelen lakosság tömegeivel szemben. Lett légyen az a legkisebb szembenállás vagy akárcsak annak a jele, Gyurkó a tűzparancs kiadásával nem késlekedett. Elég volt egy telefonon érkező ellenőrizetlen hír, és a repülők már indultak is Tiszakécskére. Csak ennek a minden okot és alapot nélkülöző bevetésnek a következménye 17 halott és 110 sebesült lett. Gyurkó személyes felelőssége kimutatható az egri sortűzben is. Október 26-a és 29-e között a kommunisták 45 sortüzet vezényeltek forradalmárok ellen. Győrben a Megyei Börtönnél és a Kalocsai Fegyház és Börtönnél október 24-e és 29-e között a kormányerők közül csak a Magyar Néphadsereg alakulatai 50 településen 71 esetben kerültek a lakossággal összetűzésbe. A tömegek ellen többek között Dunapentelén (ma Dunaújváros) három esetben, Tatabányán és Szabadszálláson használtak fegyvert. Nyíregyházán a leadott lövéseknek voltak sérültjei, a kilőtt lövedékek a figyelmeztető lövések leadásának helyétől távol okoztak nemegyszer halálos sérüléseket. A pártapparátust is felfegyverezték, október 26-án Zalaegerszegen is, ahol a pártbizottság épületéből leadott sortűz következtében a fegyvertelen tüntetők közül két fő meghalt és többen megsebesültek. Tragikusan végződő eset zajlott le október 26-án Nagykanizsán is, ahol a délutáni órákban a tüntetők a pártbizottság épületénél a pártvezetés távozását, a vörös csillag levételét, az épületet részben védő katonák vörös csillagos sapkarózsájának eltávolítását követelték. Az őrség megnyitotta a tüzet – három halálos áldozat és több sebesült. December 6-án Kádárék – hogy támogatottságukat „demonstrálják” – Budapesten vörös zászlós tüntetést szerveztek. A jelentős karhatalmi biztosítás, illetve a háttérben bevetésre váró szovjet csapatok ellenére Budapest lakossága spontán ellentüntetéssel utasította el a nyilvánvaló provokációt.

Olvassa végig cikkünket a legújabb Magyar Fórumban!