A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 25.
száma.





Orbán Viktor: Jövőre ennek a bizottságnak mennie kell!

A nemzeti összefogás tiszta eszméje: Csurka István 30 évvel ezelőtt elhangzott beszéde az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen

Mónus József: a Hódítók Kupáját ezúttal egy Kr.e. 3. századiszkíta íj másolatával nyertem el, amit én készítettem

Szanyit megválasztották az MSZP alelnökének, majd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MSZP ma már nem vonzó




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A románok legalább negyede gyűlöli a magyarságot

A szerkesztőségek magyarellenes híreket gyártanak

Horváth István szociológus szerint tény, hogy Romániában, Szlovákiában általában jobban bántak a kisebbségeikkel az európai uniós integráció előtt. A csatlakozás után átalakult a politikai retorika. Már nem kell annyira segíteni, vagy legalább nem bántani az államnak a kisebbségeket, főleg a magyarokat. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatójától azt is megkérdeztük, mire számítsunk 2018-ban, a „nagy román ünnepen”?

Korábban egy felmérés kimutatta, hogy Romániában létezik egy körülbelül 20%-os réteg, amely gyűlöli a magyarokat. Változott az arány?
 

– Nézze, 20-25%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek az esetében nem arról van szó, hogy távol tartják magukat a magyaroktól, hanem gyűlölik őket. A gyűlöletnek különböző formái vannak. Ez egy olyan –szociológiai fogalmat használva – intoleráns réteg, amelynél a távolságtartás teljes kitaszítás formájában nyilvánul meg.
 
Mi áll mindennek a hátterében?
 
– Elsősorban az, hogy míg a ’90-es években a magyarellenesség radikális formái jól meghatározott politikai pozícióval társultak, addig most már a magyarellenesség nem lokalizálható, politikai értelemben nem kötődik egyetlen csoportosuláshoz sem. Ráadásul ez a magyarellenesség a politikában nem föltétlenül extrém formáiban nyilvánul meg, hanem olyanfajta retorikai köntösben, amelyben a magyarok mindenfajta elítélendő politikai viselkedéséről van szó. Ez a hangnem minden politikai alakulat esetében megvan, általános politikai jelenséggé vált a magyarok valamiféle fenyegetésként való beállítása. Ez a vélemény sajnos nagyobb hatással van a közéletre, jobban befolyásolja az embereket. A magyarellenesség nemcsak a politikai diskurzus része, hanem más jellegű szereplők, állami hatóságok is ráerősítenek. A román közvélemény valósággal vadássza azokat a híreket, amelyeken keresztül meg lehet erősíteni a magyarok „illojális magatartását”. Lefilmezték például a sepsiszentgyörgyi focicsapat játékosait, hogy éneklik vagy nem éneklik a himnuszt, és óriási vita kerekedett abból, hogy a játékosok közül ki román, ki magyar. Korábban is voltak olyan esetek, amikor a közbeszédben nem föltétlenül pozitívan jelentek meg a magyarok, de nem volt jellemző, hogy ezt folyamatosan napirenden tartsa a média. Az a benyomásom, hogy már nem esetlegesen megjelenő hírek özönéről van szó, hanem a szerkesztőségek – vagy a szerkesztők önszorgalomból – ráálltak az ilyen hírek gyártására.
 
És mit szól ehhez az EU?
 
– Tény, hogy Romániában, Szlovákiában általában jobban bántak a kisebbségeikkel az európai uniós integráció előtt. A csatlakozás után átalakult a politikai retorika. Már nem kell annyira segíteni, vagy legalább nem bántani az államnak a kisebbségeket, főleg a magyarokat.
 
2018 – Gyulafehérvár – évforduló. Mire számít?

Olvassa végig interjúnkat a legújabb Magyar Fórumban!