A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 46. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A románok legalább negyede gyűlöli a magyarságot

A szerkesztőségek magyarellenes híreket gyártanak

Horváth István szociológus szerint tény, hogy Romániában, Szlovákiában általában jobban bántak a kisebbségeikkel az európai uniós integráció előtt. A csatlakozás után átalakult a politikai retorika. Már nem kell annyira segíteni, vagy legalább nem bántani az államnak a kisebbségeket, főleg a magyarokat. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatójától azt is megkérdeztük, mire számítsunk 2018-ban, a „nagy román ünnepen”?

Korábban egy felmérés kimutatta, hogy Romániában létezik egy körülbelül 20%-os réteg, amely gyűlöli a magyarokat. Változott az arány?
 

– Nézze, 20-25%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek az esetében nem arról van szó, hogy távol tartják magukat a magyaroktól, hanem gyűlölik őket. A gyűlöletnek különböző formái vannak. Ez egy olyan –szociológiai fogalmat használva – intoleráns réteg, amelynél a távolságtartás teljes kitaszítás formájában nyilvánul meg.
 
Mi áll mindennek a hátterében?
 
– Elsősorban az, hogy míg a ’90-es években a magyarellenesség radikális formái jól meghatározott politikai pozícióval társultak, addig most már a magyarellenesség nem lokalizálható, politikai értelemben nem kötődik egyetlen csoportosuláshoz sem. Ráadásul ez a magyarellenesség a politikában nem föltétlenül extrém formáiban nyilvánul meg, hanem olyanfajta retorikai köntösben, amelyben a magyarok mindenfajta elítélendő politikai viselkedéséről van szó. Ez a hangnem minden politikai alakulat esetében megvan, általános politikai jelenséggé vált a magyarok valamiféle fenyegetésként való beállítása. Ez a vélemény sajnos nagyobb hatással van a közéletre, jobban befolyásolja az embereket. A magyarellenesség nemcsak a politikai diskurzus része, hanem más jellegű szereplők, állami hatóságok is ráerősítenek. A román közvélemény valósággal vadássza azokat a híreket, amelyeken keresztül meg lehet erősíteni a magyarok „illojális magatartását”. Lefilmezték például a sepsiszentgyörgyi focicsapat játékosait, hogy éneklik vagy nem éneklik a himnuszt, és óriási vita kerekedett abból, hogy a játékosok közül ki román, ki magyar. Korábban is voltak olyan esetek, amikor a közbeszédben nem föltétlenül pozitívan jelentek meg a magyarok, de nem volt jellemző, hogy ezt folyamatosan napirenden tartsa a média. Az a benyomásom, hogy már nem esetlegesen megjelenő hírek özönéről van szó, hanem a szerkesztőségek – vagy a szerkesztők önszorgalomból – ráálltak az ilyen hírek gyártására.
 
És mit szól ehhez az EU?
 
– Tény, hogy Romániában, Szlovákiában általában jobban bántak a kisebbségeikkel az európai uniós integráció előtt. A csatlakozás után átalakult a politikai retorika. Már nem kell annyira segíteni, vagy legalább nem bántani az államnak a kisebbségeket, főleg a magyarokat.
 
2018 – Gyulafehérvár – évforduló. Mire számít?

Olvassa végig interjúnkat a legújabb Magyar Fórumban!