A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 50. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Fokozott szigor a GMO-val szemben

Az asztalra csak biztonságos élelmiszerek kerülhetnek

Reméljük, hogy hazai jó gyakorlataink ösztönzőek és követendőek lesznek – fejtette ki Dr. Feldman Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárától még azt is megkérdeztük, hogyan támogatják a szójababtermelőket, és miért szükséges az alma fogyasztásáért kampányolni.

Miért kellett elindítani a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot?
 
– Magyarország célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, amely felöleli a vetőmag és a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is. Az élelmiszer-önrendelkezés erősítése, a helyi élelmiszerpiacaink védelme érdekében számos intézkedést vezettünk be eddig is. A földművelésügyi tárcának hosszabb távon az a célja, hogy ki lehessen váltani a GMO-szója importját illető függőségünket, azért, hogy az állattenyésztési ágazataink számára minél több hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrást tudjunk biztosítani. Tehát hosszabb távon – számos, különböző megoldást ötvözve – eljussunk odáig, hogy ne kelljen GMO-szóját behoznunk és a takarmányokban felhasználnunk. A hazai GMO-mentes szója termelési kedvet ösztönző, 2015-tól működő támogatási rendszeren túl több más területen is új megoldásokat kívánunk keresni a GMO-szója kiváltására. E célkitűzés megvalósítása érdekében készítette el a szaktárca a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot, amelyet a kormány részére nyújt be. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program a GMO-mentes élelmiszerlánc keretében a GMO-mentes takarmányozás elérését szolgáló 3 éves komplex kutatás-fejlesztési és szakmai program. Fő célterületei a GMO-mentes szója hazai termesztésének növelése korszerűbb agrotechnika- és fajtahasználattal. A hazai termesztésben jelenlevő, de termesztési volumen tekintetében jelenleg nem jelentős fehérjenövények, például a takarmányborsó, a lóbab, a csillagfürt termesztésének növelési lehetőségei, melyek a GMO-szóját a takarmányokban helyettesíthetik. A GMO-szójára alapozott takarmányreceptúrák leváltása új összetételű fehérjetakarmány-receptúrákkal, és ezek takarmányozási technikákban történő alkalmazásának az elősegítése. A program további kiemelt területe a fogyasztók tájékoztatása és a GMO-mentes termékek iránti kereslet ösztönzése. A fogyasztók igénylik, keresik és egyre jobban ismerik az egészséges, GMO-mentes élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket, az elmúlt időszak GMO-mentességre vonatkozó kormányzati intézkedései pedig a tudatos fogyasztói választást segítik. A Nemzeti Fehérjetakarmány Programban foglalt célkitűzések megvalósítása által egyre több GMO-mentes élelmiszer kerülhet a fogyasztókhoz. A GMO-mentes termék megkülönböztethetősége tekintetében pedig az egyik kiemelkedően fontos lépést már megvalósítottuk. Megalkottuk a GMO-mentes jelölés alkalmazásának feltételrendszerét. Fontos kiemelni, hogy a hazai GMO-mentes takarmányfehérje biztosításával előállított GMO-mentes élelmiszertermékek iránti növekvő piaci kereslet kielégítése a mezőgazdasági termelő számára is jelenthet nagyobb jövedelmet, biztonságosabb gazdálkodási hátteret. A Nemzeti Fehérje Program megalkotásával fontos, példaértékű lépést tettünk meg a GMO-mentes fehérjeellátás iránt elkötelezett partnerországok közül és reméljük, hogy hazai jó gyakorlataink ösztönzőek és követendőek lesznek, valamint a programok által létrejött együttműködéseink segítik közös célkitűzéseink megvalósítását. Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszer alapanyagokat.
 
Milyen mértékben növekedett a szálas és szemes fehérjetakarmány-növények termelése?
 

– Magyarországon az elmúlt években jellemzően szójababból 40-45 ezer hektárról 70-90 ezer tonna termést takarítottak be. A 2015-ös évtől kezdődően több növényfaj esetében is jelentős növekedés történt, elsősorban a terület- és össztermés-adatokban. A növekedés nagy részben a termeléshez kötött kiegészítő területalapú támogatás bevezetése következtében történt, de a stabil piaci kereslet is hozzájárult a termelői érdeklődéshez. Szója esetében 2015-ben a termőterület 77 ezer hektárra növekedett. 2016-ban kis mértékben csökkent a területnagyság, a gazdák 61 ezer hektárra vetettek szóját, a kedvező időjárásnak köszönhetően azonban növekedett a hozam 3 tonna/hektárra. A rekordnak számító 3 tonnás hektáronkénti hozamnak köszönhetően a 2016-os termésmennyiség 181 ezer tonna volt. A 2017. évi területnagyság tekintetében a támogatási igény bejelentések alapján ismét területnövekedés várható, ugyanis a lejelentett területnagyság közel 74 ezer hektár.
A következő években a fehérjetakarmányok kiemelt kezelése továbbra is megmaradhat az európai és hazai szabályozásban egyaránt, ezért a vetésterületek és az össztermés további növekedésére van lehetőség. A következő években hasonló nagyságú területtel és 2,5-3 tonna/hektáros hozammal számolva a hazai termésmennyiség 150-180 ezer tonnára becsülhető. A középtávú célkitűzés a 100 ezer hektáros termőterület stabil, 2,5-3 tonna/hektáros hozammal. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program részeként több kutatási, fejlesztési feladat végrehajtása indult meg idén, amelyek révén várhatóan 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Közvetlen eredményként már most jelentkezik a szója vetésterületének – ezzel párhuzamosan a terméseredmények – ugrásszerű emelkedése, ami jelentős részben a termeléshez kötött kiegészítő területalapú támogatásnak köszönhető. Fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállításának ösztönzése is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban.
 
Hogyan támogatják a szójababtermelőket?
 

– A GMO-mentes fehérjeforrás biztosítása érdekében 2015-től az Európai Unió Közös Agrárpolitikája részeként működő közvetlen támogatások rendszerének keretében Magyarország a fehérjenövények termelésének támogatására új, termeléshez kötött –azaz az adott növényi kultúra előállítási területének mértékéhez igazodó – támogatási formát vezetett be, melyre 2020-ig évente 26,2 millió eurós keret áll rendelkezésre. Szálas fehérjenövények esetében –többek között lucernafélék, herefélék – ez 34 ezer Ft/ha, szemes fehérjenövények esetében – például szójabab, takarmányborsó, lóbab, csillagfürt – pedig közel 51,5 ezer Ft/ha többlettámogatást jelent a korábbi évekhez képest.
 
A fehérjéről térjünk rá az almára. Miért kellett a magyar alma fogyasztásáért kampányt indítani?
 

– Engedje meg, hogy mielőtt a kérdésére válaszolnék, közöljem, hogy Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, ez azonban az elmúlt 10-15 évben jelentősen ingadozott, 200 és 920 ezer tonna közötti mértékben. 2017-ben a virágzáskori fagy- és egyéb károk miatt várhatóan 520-530 ezer tonna lesz az idei mennyiség. A magyarországi étkezésialma-igény 150-200 ezer tonna között van, melyet a hazai termelés képes lenne kielégíteni. A fogyasztás az európaihoz hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, 15-16 kg/fő/év közötti mennyiséggel. A adatai szerint a fogyasztás 10 kg/fő/év, ez azonban nem tartalmazza az intézményi étkeztetést, a vendéglátást és a saját fogyasztást, valamint a hivatalos kereskedelmi forgalomban nem megjelenő mennyiséget. S hogy miért van szükség a kampányra? Az egészségünkre gyakorolt számtalan pozitív hatás miatt, hiszen beltartalmi értékei alapján a legharmonikusabb és legkiegyensúlyozottabb összetételű gyümölcs. Az almában több száz, az egészséget pozitívan befolyásoló összetevő található. Fogyasztásának kiemelkedően kedvező étrendi hatása van. Az almafogyasztásunk növelésével azonban nem csupán az egészségünk védelméhez járulunk hozzá, hanem a magyar almatermelők jövedelmi helyzetének javulásához, a piaci biztonság elősegítéséhez is.
 
A vásárlók bíznak a magyar termékekben?
 

– A boltok polcain egyaránt megtalálhatóak a magyar és a külföldi termékek is. A hazai vevők előszeretettel vásárolják a magyar terméket, mert bizalommal vannak a jó minőségű magyar termékek iránt. A fogyasztást ösztönző kampány segítségével a magyar almából is várhatóan megnő a fogyasztás, mely a hazai termelők jobb megélhetéséhez járul hozzá.
 
Több mint 10 éve történt, hogy szlovák vállalkozóknak magyar almát adtak el, akik almalét készítettek belőle, amit mi vettünk meg. Ilyen vagy hasonló helyzet nem fordult elő azóta?
 

– Az Európai Unió tagjaként szabad piacgazdasági szabályok érvényesek országunkban is, mely szerint az állam nem határozhatja meg, hogy ki vásárolja fel a magyar almát, és abba sem, hogy a belőle készült feldolgozott terméket ki vásárolja meg. Szabadon folyik a termények és termékek adása vétele. Nincs tudomásunk arról, hogy ilyen vagy hasonló helyzet előfordult volna.
 
Medveczky Attila