A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 50. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Szoborutaztatás

Mátyás király szobrának megrongálása bűncselekmény a magyarság ellen

Kolozsvár építészetének harmonikus fejlődéséről, majd ennek megtöréséről, a szimbolikus terek változásairól beszélt szerkesztőségünknek Lönhárt Tamás történész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára.

Miért kellett Kolozsvárt tömbházakkal körülvenni? Hiszen ez csúfítja a városképet.
 
Jogos a felvetése. Tanítványaimnak is elmondom, hogy egy város textusa az a szövet, melyet évszázadok rétegződései következtében építészeti egységek alakítottak ki. A kívülről érkező azonban előbb – ahogy Ön fogalmazott – a tömbháznegyedeken kell átjusson a történelmi hagyatékhoz. Ez azonban nem mindig volt így.
 
Mikor volt a törés?
 
– Kolozsvár is harmonikus textust épített fel 1945-ig, ami után aztán elhallgattatni próbálták a hagyatékot. Így lett az új városkép textusa a tömbháznegyedek körgyűrűje, amelyeket a perifériától kezdtek el építeni befelé, megszüntetni a kialakult harmóniát. A szimbolikus terek esetében is hasonló folyamat zajlott le, ugyanakkor a szobrok is sokat utaztak – fogalmazzunk így –, hacsak le nem bontották őket.
 
Mikor volt az első szoboráttétel?
 
– A Habsburg-korban, a mai Karolina téren levő obeliszk esetében. A Szent Mihály-templom előtt pedig sok átalakulás mellett elköltöztetnek egy díszkaput is, a főtér pedig megkapta 1902-ben a Mátyás-szobrot. Ezzel jött létre egy új szimbolikus tér, a magyar etnikai szempontrendszerben. A második főtérprojekt az első világháború alatt indult meg, a Bocskai és Hunyadi térnél Bocskai-szobrot terveztek, mára Avram Iancu-szobor és ortodox katedrális áll ott. A tér a két világháború között a Cuza Voda nevet viselte, a bukaresti hatalomra és királyságra hivatkozva, és – amikor még nem volt ott a Iancu-szobor – felhúztak egy nagy román zászlót, 1945-ben pedig egy szovjetuniós obeliszket állítottak ide. A főtér sarkán Mussolinitól kapott szobor is állt 1925-ben, azt a Mátyás-szobor elé szerették volna betenni. Ez a szobor sokat „utazott”, most pedig a sétálóutcában, a görögkatolikus templommal szemben áll.
 
S milyen volt korábban az etnikai összetétel?
 
– A város már a kezdetekkor erőteljes szász „infúziót” kap, a tatárjárás után pedig városi jogát is elveszíti. Ezt követően a szászok többségben vannak, és miután Kolozsvár megkapja a királyi városi címet, már három szimbolikus tere van: a régi Óváry tér, az új, Mátyás korában befejezett Szent Mihály tér és a Farkas utcai. A reformáció beköszöntekor a város struktúrája a vallási sokszínűséget mutatja. A közösség nem etnikai, hanem vallási szempontból rétegződik, és ezt a terek is tükrözik. Később jelennek meg az ortodox és görögkatolikus templomok, az unitáriusok építkeznek. Kolozsvár területe a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig megduplázódik – 1956 és 1992 között megduplázódik a románok száma, a magyaroké marad – ennek oka a szelektív betelepítés: a megyén belül megváltozik a város–vidék arány. Az ’50-es évektől a város textusa is megváltozik, a periféria új tömbháznegyedmintái megjelennek a centrumban is. A ’80-as években a főtér is veszélyeztetve van a rendszer által, de nem nyúlnak hozzá, senki sem foglalkozik vele, nem újítják fel a házakat. Ekkor indul be a harmadik főtérprojekt is, a Széchenyi-teret kettévágják és kialakul a mai Mihai Viteazu tér. Új módszerekhez nyúl a Funar-korszak, amikor mindent lefestenek a trikolór színeire, megjelenik a Iancu-szobor és a Szent Mihály-templom előtt is ásnak. Az pedig, hogy Mátyás király szobrát megrongálják nem gyermekcsíny, hanem bűncselekmény a magyarság ellen.
 
Medveczky Attila