A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 24.
száma.





Merkel kiállt a magyar kerítés mellett

Váratlanul elhunyt a Magyar Fórum egykori munkatársa, Lovas István

Ha Kunhalmi lesz az MSZP elnöke, akkor borítékolható, hogy összeáll Gyurcsányékkal

150 éve született Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A magyar kultúra oszthatatlan

Trianon után Marosvásárhely összes szobra megsemmisült

Hiába szabdalták szét a Kárpát-medencei térséget, a magyarság által itt létrehozott értékek az egyetemes magyarság értékei. Ezt kell feltárni, megmutatni, hogy ez megmaradjon – közölte érdeklődésünkre Murádin Jenő erdélyi művészettörténész.

Honnan az érdeklődése a művészettörténet iránt?
 
– Kolozsvári egyetemi éveimből. Imreh István professzor, aki kedvenc tanárunk volt, ajánlotta, hogy olyasmivel foglalkozzam, amivel közlési lehetőséghez is jutok. Így fogtam neki a művészettörténetnek nagy elkötelezettséggel. Azt hiszem, nem volt olyan műterem, ahol ne jártam volna. Meg kellett ismerkedni az alkotókkal. Nos, és a könyvtárlátogatás sem elhanyagolható.
 
Viszont a könyvei nem szokványos műelemző kötetek. Ez tudatos?
 
– Természetesen. A könyvtárakat, levéltárakat bújva jöttem rá arra, hogy az erdélyi művészet jelentős részéről még nem írtak. Ha mások nem írtak, akkor írok én. Több mint 55 kötetem jelent meg. Nyilván a műből kell kiindulni, de az, hogy a művek hogyan keletkeztek, különösképpen kisebbségi helyzetben, ahol a sorok között kellett kimondani valamit, ahhoz szükség volt a környezetrajzra. Tudniillik, hogy hogyan éltek, miként élték meg azt a korszakot, milyen művek mit jelentenek rejtetten, szimbolikusan, mire kell figyelni. Annak a munkának, amit sok év alatt elvégeztem, az volt a végkövetkeztetése, hogy a magyar kultúra oszthatatlan. Hiába szabdalták szét a Kárpát-medencei térséget, ami itt megmaradt és a magyarság által itt létrehozott érték, az egyetemes magyarság értékei. Ezt kell feltárni, megmutatni, hogy ez megmaradjon.
 
Miért érdekli annyira a nagybányai művésztelep története?
 
– A nagybányai művésztelep története 1896-os alakulásától 1918-ig ismert, de hogy utána 1944-ig mi történt, arról Magyarországon szinte senki sem tudott. Ez arra vezethető vissza, hogy Trianon után a telep határon túlra „került”. 1990 után fedezték fel újra a műkereskedők, és nekünk hatalmas, a kereskedőnek viszonylag kevés pénzért keltek el a nagybányai művek. Sok műtárgy áramlott ki az országból. Ennek az volt az oka, hogy a ’90-es marosvásárhelyi pogrom után a fiatalok jelentős része igyekezett minél messzebb kerülni innen, és nekik nyilván pénz kellett a megélhetéshez. A szülők leakasztották a képeket a falról, és eladták műkereskedőknek. Így lett kifosztva ez a terület.
 
A megsebzett szobor című kötetében az 1918 után elpusztított magyar emlékművekről ír. Hogyan történhetett meg ilyen barbárság?
 

– Nemcsak Erdélyben pusztultak magyar emlékművek, hanem az utódállamokban is ugyanez történt. A kötet egy repertóriuma azoknak az emlékeknek, amelyek 1918 után eltűntek vagy megsérültek. Marosvásárhely összes szobra – így a Bem- és a Kossuth-szobor is – megsemmisült. Ha nincs Mátyás-szobor Kolozsvár főterén, akkor Mátyás sem létezett – ez a felfogás vezetett a pusztításhoz. Egyébként Mátyás esetében bizonyos szkizofrénia nyilvánult meg, mert például a feleki románság 1919-ben bivalyszekerekkel akarta elhúzni a szobrot. Maga a románság akadályozta meg, mondván, hogy Mátyás román származású. Mitikus eredetű gondolat; ha elpusztítom a szobrot vagy a képet, akkor elpusztul a hozzá fűződő emlék is.
 
Medveczky Attila