A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXIX. évfolyamának 50. száma.






Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A magyar kultúra oszthatatlan

Trianon után Marosvásárhely összes szobra megsemmisült

Hiába szabdalták szét a Kárpát-medencei térséget, a magyarság által itt létrehozott értékek az egyetemes magyarság értékei. Ezt kell feltárni, megmutatni, hogy ez megmaradjon – közölte érdeklődésünkre Murádin Jenő erdélyi művészettörténész.

Honnan az érdeklődése a művészettörténet iránt?
 
– Kolozsvári egyetemi éveimből. Imreh István professzor, aki kedvenc tanárunk volt, ajánlotta, hogy olyasmivel foglalkozzam, amivel közlési lehetőséghez is jutok. Így fogtam neki a művészettörténetnek nagy elkötelezettséggel. Azt hiszem, nem volt olyan műterem, ahol ne jártam volna. Meg kellett ismerkedni az alkotókkal. Nos, és a könyvtárlátogatás sem elhanyagolható.
 
Viszont a könyvei nem szokványos műelemző kötetek. Ez tudatos?
 
– Természetesen. A könyvtárakat, levéltárakat bújva jöttem rá arra, hogy az erdélyi művészet jelentős részéről még nem írtak. Ha mások nem írtak, akkor írok én. Több mint 55 kötetem jelent meg. Nyilván a műből kell kiindulni, de az, hogy a művek hogyan keletkeztek, különösképpen kisebbségi helyzetben, ahol a sorok között kellett kimondani valamit, ahhoz szükség volt a környezetrajzra. Tudniillik, hogy hogyan éltek, miként élték meg azt a korszakot, milyen művek mit jelentenek rejtetten, szimbolikusan, mire kell figyelni. Annak a munkának, amit sok év alatt elvégeztem, az volt a végkövetkeztetése, hogy a magyar kultúra oszthatatlan. Hiába szabdalták szét a Kárpát-medencei térséget, ami itt megmaradt és a magyarság által itt létrehozott érték, az egyetemes magyarság értékei. Ezt kell feltárni, megmutatni, hogy ez megmaradjon.
 
Miért érdekli annyira a nagybányai művésztelep története?
 
– A nagybányai művésztelep története 1896-os alakulásától 1918-ig ismert, de hogy utána 1944-ig mi történt, arról Magyarországon szinte senki sem tudott. Ez arra vezethető vissza, hogy Trianon után a telep határon túlra „került”. 1990 után fedezték fel újra a műkereskedők, és nekünk hatalmas, a kereskedőnek viszonylag kevés pénzért keltek el a nagybányai művek. Sok műtárgy áramlott ki az országból. Ennek az volt az oka, hogy a ’90-es marosvásárhelyi pogrom után a fiatalok jelentős része igyekezett minél messzebb kerülni innen, és nekik nyilván pénz kellett a megélhetéshez. A szülők leakasztották a képeket a falról, és eladták műkereskedőknek. Így lett kifosztva ez a terület.
 
A megsebzett szobor című kötetében az 1918 után elpusztított magyar emlékművekről ír. Hogyan történhetett meg ilyen barbárság?
 

– Nemcsak Erdélyben pusztultak magyar emlékművek, hanem az utódállamokban is ugyanez történt. A kötet egy repertóriuma azoknak az emlékeknek, amelyek 1918 után eltűntek vagy megsérültek. Marosvásárhely összes szobra – így a Bem- és a Kossuth-szobor is – megsemmisült. Ha nincs Mátyás-szobor Kolozsvár főterén, akkor Mátyás sem létezett – ez a felfogás vezetett a pusztításhoz. Egyébként Mátyás esetében bizonyos szkizofrénia nyilvánult meg, mert például a feleki románság 1919-ben bivalyszekerekkel akarta elhúzni a szobrot. Maga a románság akadályozta meg, mondván, hogy Mátyás román származású. Mitikus eredetű gondolat; ha elpusztítom a szobrot vagy a képet, akkor elpusztul a hozzá fűződő emlék is.
 
Medveczky Attila