A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A brüsszeli tüntetés meghozta eredményét

Magyar kezdeményezésre tárgyal az EU a méhészetekről

Milyen a hazai méhészek helyzete, mennyiben javult 2010 óta? Mit tud tenni a kormány annak érdekében, hogy hamis méz ne kerüljön a boltok polcaira, és a magyar vásárló magyar mézet vegyen, még ha az drágább is? – többek közt ezek a kérdések vetődtek fel Dr. Nagy Istvánnal, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával készített interjú során.

Igaz, vagy kacsa az a hír, hogy az Európai Parlament a méhészettel foglalkozik?
 

– Nem hírlapi kacsa, sőt éppen magyar kezdeményezésre tárgyal az Európai Unió a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről, sőt ennek „motorja” egy magyar EP-képviselő, Erdős Norbert. A politika ennél erőteljesebben nem állhat ki a méhészek mellett, nincs magasabb szint, amely politikai nyomást gyakorolhatna a jogalkotóra, a tanácsra, illetve az Európai Bizottságra
 
Mit tartalmaz az ominózus javaslat?
 
– Több kedvező változtatást is megfogalmaz a méhészetek számára. Többek között az eddiginél szigorúbban ellenőriznék a mézimportot, kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mivel az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – eltüntetését, valamint az ágazat támogatása a jelenleg évi 36 millió euróról 47 millió euróra emelkedne.
 
Elég későn reagáltak a problémákra az európai döntéshozók… 

– Ez relatív, de a lényeg, hogy beérik végre annak a sok-sok éves munkának a gyümölcse, amit a méhészek egy brüsszeli demonstrációval kezdtek el 2004-ben. Már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy bajban van az ágazat, és hosszú távon fenntarthatatlanná válik a termelés, ha nem segítenek a jogalkotók. Míg a baloldali kormányok nem vették komolyan a figyelmeztetést, és nem foglalkoztak érdemben az ágazat helyzetével, a jelenlegi kabinet felkarolta a méhészeteket. Ennek köszönhetően számos területen történt előrelépés az ágazatban.
 
Sokan nem értik, miért annyira életbevágó számunkra ez a téma. Mi erre a válasza?
 

– Ez a téma azért fontos, mert hazánk a harmadik legnagyobb méztermelő ország az Európai Unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Magyarországon a méhészkedés hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik. Fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja, és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést, mivel Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. A legnagyobb veszélyt – csakúgy, mint a világon mindenhol – a varroa atka jelenti. A betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván.
 
Mennyien foglalkoznak hazánkban méhészettel? 

– Az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt jövedelemforrást, s ezáltal közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészkedés jelentősége – a milliárdokban mérhető közvetlen, s a közvetett gazdasági hasznon túl – a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is kiemelkedő. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3%-át adja. Ez forintra átszámítva körülbelül 25 milliárdos összeget tesz ki. Sokéves átlagban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között változott. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, jó években március elejétől október közepéig tart, amíg a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. Az összes erdő közel negyede akác. Ez a fafaj a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője, s a nektárjából készített méz – amely immár hungarikumnak számít – a magyar méztermelés alapja.
 
Hol értékesítik a magyar mézet? 

– A megtermelt méz nagyobb hányadát külföldön értékesítjük. A fő termék az akácméz és a vegyes virágméz, de ezeken túlmenően kisebb mennyiségben egyéb fajta és lépes mézet, valamint méhviaszt és propoliszt is exportálunk. Az Európai Unión belüli mézkereskedelemben Magyarország részesedése körülbelül 40%-os. Ez azonban nem jelent előnyt vagy meghatározó szerepet az árképzésben, mivel ez a mennyiség az unióba érkező méz importjának mindössze mintegy tizedét teszi ki.
 
Sokan csak akkor vesznek mézet, ha betegek, vagy ha süteményhez kell. Többen vásárolnak magyar mézet, mint 2-3 éve?
 

– Örvendetes fejlemény, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő ágba került. Míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső hazai mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, addig napjainkra már viszonylag jelentős emelkedésről beszélhetünk. A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy az éves hazai mézfogyasztás egy főre vetítve már meghaladta a 70 dekagrammot. Ez komoly előrelépést jelent, bár az egy főre jutó éves 1,7 kg-os uniós átlagától még nagyon messze vagyunk.
 
Esetünkben is lényeges a fogyasztói szemléletváltás? 

– Az ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a fogyasztók és a hazai termelők érdekében tudatosítsa a hazai méz előnyösebb tulajdonságait a külföldről vagy az Európai Unión kívülről, legfőképp Kínából érkezett mézekéhez képest. A méhészek szempontjából mindenképpen örvendetes, hogy a hazai GMO-mentes méz piaci előnyre tehet szert a GMO-kat termesztő országokban előállított mézzel szemben. A vásárlói bizalom növelésére szolgálnak a folyamatos mézvizsgálatok, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott mézzárszalag és a termelői mézesüveg használata is.
 
M.A.