A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 25.
száma.





Orbán Viktor: Jövőre ennek a bizottságnak mennie kell!

A nemzeti összefogás tiszta eszméje: Csurka István 30 évvel ezelőtt elhangzott beszéde az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen

Mónus József: a Hódítók Kupáját ezúttal egy Kr.e. 3. századiszkíta íj másolatával nyertem el, amit én készítettem

Szanyit megválasztották az MSZP alelnökének, majd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az MSZP ma már nem vonzó




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A brüsszeli tüntetés meghozta eredményét

Magyar kezdeményezésre tárgyal az EU a méhészetekről

Milyen a hazai méhészek helyzete, mennyiben javult 2010 óta? Mit tud tenni a kormány annak érdekében, hogy hamis méz ne kerüljön a boltok polcaira, és a magyar vásárló magyar mézet vegyen, még ha az drágább is? – többek közt ezek a kérdések vetődtek fel Dr. Nagy Istvánnal, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával készített interjú során.

Igaz, vagy kacsa az a hír, hogy az Európai Parlament a méhészettel foglalkozik?
 

– Nem hírlapi kacsa, sőt éppen magyar kezdeményezésre tárgyal az Európai Unió a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről, sőt ennek „motorja” egy magyar EP-képviselő, Erdős Norbert. A politika ennél erőteljesebben nem állhat ki a méhészek mellett, nincs magasabb szint, amely politikai nyomást gyakorolhatna a jogalkotóra, a tanácsra, illetve az Európai Bizottságra
 
Mit tartalmaz az ominózus javaslat?
 
– Több kedvező változtatást is megfogalmaz a méhészetek számára. Többek között az eddiginél szigorúbban ellenőriznék a mézimportot, kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mivel az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – eltüntetését, valamint az ágazat támogatása a jelenleg évi 36 millió euróról 47 millió euróra emelkedne.
 
Elég későn reagáltak a problémákra az európai döntéshozók… 

– Ez relatív, de a lényeg, hogy beérik végre annak a sok-sok éves munkának a gyümölcse, amit a méhészek egy brüsszeli demonstrációval kezdtek el 2004-ben. Már ekkor felhívták a figyelmet arra, hogy bajban van az ágazat, és hosszú távon fenntarthatatlanná válik a termelés, ha nem segítenek a jogalkotók. Míg a baloldali kormányok nem vették komolyan a figyelmeztetést, és nem foglalkoztak érdemben az ágazat helyzetével, a jelenlegi kabinet felkarolta a méhészeteket. Ennek köszönhetően számos területen történt előrelépés az ágazatban.
 
Sokan nem értik, miért annyira életbevágó számunkra ez a téma. Mi erre a válasza?
 

– Ez a téma azért fontos, mert hazánk a harmadik legnagyobb méztermelő ország az Európai Unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Magyarországon a méhészkedés hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik. Fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja, és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést, mivel Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. A legnagyobb veszélyt – csakúgy, mint a világon mindenhol – a varroa atka jelenti. A betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván.
 
Mennyien foglalkoznak hazánkban méhészettel? 

– Az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt jövedelemforrást, s ezáltal közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészkedés jelentősége – a milliárdokban mérhető közvetlen, s a közvetett gazdasági hasznon túl – a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is kiemelkedő. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3%-át adja. Ez forintra átszámítva körülbelül 25 milliárdos összeget tesz ki. Sokéves átlagban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között változott. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, jó években március elejétől október közepéig tart, amíg a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. Az összes erdő közel negyede akác. Ez a fafaj a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője, s a nektárjából készített méz – amely immár hungarikumnak számít – a magyar méztermelés alapja.
 
Hol értékesítik a magyar mézet? 

– A megtermelt méz nagyobb hányadát külföldön értékesítjük. A fő termék az akácméz és a vegyes virágméz, de ezeken túlmenően kisebb mennyiségben egyéb fajta és lépes mézet, valamint méhviaszt és propoliszt is exportálunk. Az Európai Unión belüli mézkereskedelemben Magyarország részesedése körülbelül 40%-os. Ez azonban nem jelent előnyt vagy meghatározó szerepet az árképzésben, mivel ez a mennyiség az unióba érkező méz importjának mindössze mintegy tizedét teszi ki.
 
Sokan csak akkor vesznek mézet, ha betegek, vagy ha süteményhez kell. Többen vásárolnak magyar mézet, mint 2-3 éve?
 

– Örvendetes fejlemény, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő ágba került. Míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső hazai mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, addig napjainkra már viszonylag jelentős emelkedésről beszélhetünk. A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy az éves hazai mézfogyasztás egy főre vetítve már meghaladta a 70 dekagrammot. Ez komoly előrelépést jelent, bár az egy főre jutó éves 1,7 kg-os uniós átlagától még nagyon messze vagyunk.
 
Esetünkben is lényeges a fogyasztói szemléletváltás? 

– Az ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a fogyasztók és a hazai termelők érdekében tudatosítsa a hazai méz előnyösebb tulajdonságait a külföldről vagy az Európai Unión kívülről, legfőképp Kínából érkezett mézekéhez képest. A méhészek szempontjából mindenképpen örvendetes, hogy a hazai GMO-mentes méz piaci előnyre tehet szert a GMO-kat termesztő országokban előállított mézzel szemben. A vásárlói bizalom növelésére szolgálnak a folyamatos mézvizsgálatok, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott mézzárszalag és a termelői mézesüveg használata is.
 
M.A.