A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Ezt tanultam én meg apuéktól

Széplaky Bálint

A Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató a negyedik elődöntőjéhez érkezett. A táncosoknak a talpalávalót idén is Pál István Szalonna és Bandája húzza. Ahogy áthajlik az óév az újba, úgy fonódik össze István és édesapja, Lajos bácsi életútja, és úgy adódnak tovább a megkapott és megélt kincsek a jövő felé. A család ünnepéhez közeledvén a kárpátaljai Pál család e két méltán híres tagjával beszélgettünk népzenéről, néptáncról, értékek átadásáról. A népzene szélesebben tekintve nemzetük nagy családját is összekapcsolja, egyben tartja. Hiszen, ahogy István mondja, habár a Páván nem is mindig látszik, de ez a műfaj elsősorban közösségi, az egymással való kapcsolatteremtésről szól.

Kasza helyett harmonika
 
Mikor Lajos bácsitól időpontot kértünk, azt mondta, meg kell kérdeznie a feleségét, hiszen az időbeosztást ő intézi, ő a titkár. „Mert hát tudja, kedves Bálint, három fajta kár létezik a világon: fagykár, vízkár és titkár.” Ez a pimasz viccelődés meg is adta alaphangulatát beszélgetésünknek, ugyanakkor kiérezhető volt belőle a szeretet, ami feleségéhez fűzi, valamint a kialakult hatékony együttműködési forma, amivel ennyi mindent tudtak véghezvinni.
Hogy ki is Pál Lajos bácsi? Harmonikás, karvezető, zenetanár, népzenész. Nyugdíjas kora kezdetére már különféle díjakkal is elismerték munkája majd minden területén. Népzenei körökben aligha találni olyat, aki ne hallott volna róla. Az ismertségre rákérdezvén, családtagjai iránt érzett őszinte szeretettel mesélte, hogy mivel bátyja gyerekkora óta zenélt és istenadta tehetség volt, Lajos bácsit ifjú korában úgy emlegették, Karinak az öccse. Most meg sokszor úgy, hogy Pistinek az apja. Derűsen hozzátette, ezért persze nem kell megsértődnie, hiszen ő tanáremberként ért el sikereket (nem is akármilyet) és ezt is gondolja fő hivatásának.
Mi most kezdjük Lajos bácsival, hadd legyen ezúttal Pisti, Lajos bácsi fia. Egészen meglepő módon Lajos bácsi hetedik osztályban kezdett csak el zenét tanulni, addigra bátyja már szinte kiforrott tehetség volt. Mivel továbbtanulásban ez érdekelte leginkább, egy nyáron három hónap alatt körülbelül 4 zeneiskolai osztályt fejezett be és tanult meg harmonikázni egy orosz muzsikustól. Majd zenei szakközépiskolában karnagynak tanult, de közben a harmonikát is folytatta. Bár édesapját mindig is jobban érdekelte, hogyan tud kaszálni, mint az, hogy hogyan tud harmonikázni, ő azért mégis ezt az utat választotta. Akkoriban szinte csak szórakoztató zene volt, magyar ember a földből élt. De amikor komolyra fordult a dolog, a szülei támogatták őt a saját útján. Szakközépiskola után a Kijevi Zeneakadémiára vitte az útja, ahol karvezetőként summa cum laude minősítéssel végzett. Tréfás szerénységgel hozzáfűzte, akkoriban nem igazán tudták, ez mit jelent és nem is nagyon érdekelte, csak zenélni akart.
Tíz évig a viski zeneiskolában dolgozott, közben házasságot kötött Jancsó Katalin zenetanárral, akivel innentől kezdve szakmailag is társak lettek.
 
Hazahozni az idevalósit
 

Ezután tizenhárom évig Tiszapéterfalván éltek, ahol a zeneiskola igazgatójaként dolgozott, és feleségével közösen a Tisza Néptáncegyüttes vezetői lettek. Ez akkor még a kijevi stílus szerint működött, aminek vajmi kevés köze volt az erre a régióra jellemző autentikus néptáncokhoz. Nemzeti balett irányzatot követő egyesület volt ez, ahogy visszaemlékszik: „szovjet mintára spiccel járt a parasztember”.
Aztán Lajos bácsi gondolt egyet, és a zeneiskolában elkezdett népzenét tanítani. Ehhez persze nem volt semmilyen tantervük, úgyhogy a Kodály-módszer bevezetésén kezdtek el dolgozni. A zene mellett hamar jött a tánc is, és a Tisza elkezdett magyar táncokat járni. A Halmos Béla nevéhez fűződő táncházmozgalom így egy kis késéssel elérte Kárpátalját és hamar gyökeret is eresztett, hála Pál Lajos lelkes és áldozatkész munkájának. Népzenész bandák és néptánccsoportok indultak útnak, amelyek a mai napig léteznek, sőt egyre nagyobb a népszerűségük. Az általuk alapított népzene-, néptánc- és kézművestábor pedig azóta is minden évben nagy sikerrel zajlik.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Lajos bácsiék voltak azok, akik visszavitték a kárpátaljai néptáncot és népzenét oda, ahonnan való. Mivel jó száz évvel azelőtt az emberek még tudták ezeket a táncokat és ismerték a muzsikákat, hamar beletanultak, vérükben volt, hisz dédapáik és az ő őseik évszázadokon keresztül húzták ezeket a dallamokat. Közben a gyerekek, István és Eszter (népdalénekesnő) felcseperedtek, és ők is bőven kivették a részüket mindebből. 6-7 bandát indítottak útjára ebben az időszakban, mára már népzenei táborból sem csak egy van Kárpátalján.
Lajos bácsiéknak magától értetődő volt, hogy a magyar népzene és néptánc mellett a többi Kárpátalján élő nemzetiség kultúrájának kincseit is keressék, megismerjék, eltanulják és továbbadják. Ennek a szemléletnek köszönhető többek között, hogy ukrán állami kitüntetést is kapott vagy az, hogy amikor néhány éve megszületett a Pál István művészeti vezetésével működő Magyar Állami Népi Együttes egyik, Megidézett Kárpátalja című táncos darabja, az a táj különböző nemzetiségeit (magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok) egymás mellett élését mutatta be.
Sok nehéz év és a megélhetés gondjai okozta gyötrődés után az élet elszólította a Pál családot Kárpátaljáról, addigra azonban biztos bázist építettek ki maguk körül és a gépezet szinte önjáróvá vált.
Ahogy Lajos bácsi, az utóbbi időben pedig sokkal inkább gyermekei neve egyre ismertebb lett, megszaporodtak a felkérések, a külföldi meghívások. Sokat játszottak külföldön élő magyaroknak. Ezekről Lajos bácsi így mesélt: „Udvariasan megvárják, amíg vége lesz az előadásnak, aztán meg alig várják, hogy énekelhessenek.” Ez is a személyesség erejének bizonyítéka. Az ő zenéje tényleg varázslatos, magával ragadó. Olyannyira, hogy a tavaszra tervezett programjai között pekingi diákok meglátogatása és tanítása is szerepel, akiket megismerkedésükkor annyira elkápráztatott a magyar népzene, hogy meghívták magukhoz.
Lajos bácsi és Kati néni jelenleg Püspökhatvanban élnek, az ottani közösséget gazdagítják, és zenét tanítanak az iskolás gyerekeknek. Ezen a településen is gyűjtenek népdalokat, mégpedig a szlovák kisebbségtől. Emellett persze Lajos bácsinak vannak még fellépései, de azért most más az élete, mint annak idején, amikor szombat déltől vasárnap reggelig muzsikált egy lagziban. Furcsa is volt neki, amikor karvezetőként egy órás műsorral lépett fel, s végképp az, amikor ennél kevesebbel. Egy alkalommal meg is mondta a fiának, hogy ő nem tud ilyen keveset dolgozni egy nap.
Pál Lajossal egyébként mostanában A Gulag virágai című darabban is találkozhatunk, amit tavaly mutattak be a Nemzeti Színházban. Orosz forradalmi dalokat játszva áll színpadra Földes László Hobo és Rácz József társaságában.
Örökké mozgalmas életvitelüket mi sem mutatja jobban, mint az, hogy beszélgetésünkkor Lajos bácsi és Kati néni egy balatonfüredi szanatóriumban tartózkodtak, hogy pihenjenek egy kicsit. Az intézmény főorvosáról idő közben kiderült, hogy remek zongorista, úgyhogy ha már ott vannak, a nővérek énekével kiegészülve összedobnak egy kis karácsonyi koncertet. Amikor Istvánnal beszélgettünk, ő így kommentálta az esetet: „Hát… ha ezt nem csinálhatnák, abba betegednének bele.”

Milyen történeteket mesélt gyermekkoráról és munkájáról Pál István Szalonna? Olvassa el a karácsonyi Magyar Fórumban! Keresse az újságárusoknál!