A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 24.
száma.





Merkel kiállt a magyar kerítés mellett

Váratlanul elhunyt a Magyar Fórum egykori munkatársa, Lovas István

Ha Kunhalmi lesz az MSZP elnöke, akkor borítékolható, hogy összeáll Gyurcsányékkal

150 éve született Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Közösségben Szent Lászlóval

Széplaky Bálint

2017 jubileumi év. Szent László 940 évvel ezelőtt, 1077-ben lépett trónra, és 825 évvel ezelőtt 1192-ben avatták szentté. A Kárpát-medence számos pontján találkozókat, megemlékezéseket rendeztek különböző civil szervezetek és mozgalmak a Miniszterelnökség támogatásával, november 3-a és 5-e között került sor a Partiumi Háló Egyesület szervezésében a Kárpát-medencei Szent László találkozóra Nagyváradon, a lovagkirály városában. Az esemény mottója így szólt: „A jó ember, jó kincseiből jót hoz elő” (Lk 6,45). Utánajártunk, az esemény ennek az ideálnak hogyan és miképp igyekezett megfelelni.

Csillagok közt fényes csillag, Magyarország Bástyája
A Kárpát-medencei találkozóra való érkezésünkkor szeretettel köszöntöttek és régi barátként fogadtak bennünket, nagy számunk miatt sokan nem is a kollégiumban, hanem váradi családoknál laktunk a hétvégén. A regisztrációkor kapott programfüzet segített, hogy gondolatainkban mi is méltóképpen köszönthessük az esemény középpontjába helyezett szentet. „Üdvezlégy kegyes Szent László kerály! szent kerályok közt drágalátos gyöngy, csillagok közt fényes csillag” - olvashattuk a kiadvány első oldalán a középkor vége felé született Szent László-éneket. A szervezők arra hívták a résztvevőket, hogy lépjünk az ő lábnyomaiba erre a hétvégére. Példamutató és következetes életével évszázadokra meghatározta az itt élő emberek és az egész ország sorsát. A szervezők tíz lábnyomot határoztak meg, melyet követve az ő útjára az ő nyomdokaiba léphetünk: Szent László értékrendet állított fel, megtartó erőt adott, gondoskodott övéiről, csodával határos erős hittel járt előttünk, a béke előmozdítója, a törvény szigorú őrzője és népének jó pásztora volt, imádságos lelkületre adott példát, valamint feltétel nélkül bízott Istenben.
Neve Ladislaus, népének Istenadta dicsőségét jelenti. Szent László király legendája szerint Isten úgy teremtette őt, hogy „testi és szellemi szépségre kiválasztott fiú”- ként jött világra és már előre  sejteni lehetett, hogy nagy király válik belőle. „Boldog az a nemzet, melyből ilyen fejedelem támadt”. Az Érdy kódex 1526-os feljegyzése szerint az ország irányítását megszerző királyunk, mikor Salamonnal vívott harcot, ellenfele „két szent angyalt látott, kik tüzes tőrökkel védelmezték Lászlót. A kunok és besenyők felett fényes győzelmeket arató király „nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy az első legyen, hanem hogy hasznos legyen”. Szent István volt 1000 éves államunk alapításában a szegletkő, Szent László pedig a bástya. Megvédte mindazt, amit elődje felépített.

Imádni a Szentet, tisztelni a szentet, zarándokolni az Úrhoz
A találkozó szentségimádással kezdődött a Szűz Máriáról elnevezett székesegyházban. Az utazás izgalma, a találkozások felfokozott hangulata után benső békét, megnyugvást és a közösségi összetartozás érzésénél felsőbb rendű, Istengyermekségünkből fakadó testvériséget, otthonérzetet adott ez az imádság. Transzcendens módon létrejött a kapcsolat a székesegyházban ülő résztvevők – a küzdő egyház tagjai – és Szent László között, aki a megdicsőült egyház részét képezi. Szent László, mikor megbetegedett és halálára készült, magához vette az Oltáriszentséget, melyben híven hitt, melyet egész szívével szeretett, s amelyet az erények teljességével keresett, így boldogan tért meg az Úrhoz.
A szombati program, Fodor József atya előadásával kezdődött, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. József atya, személyes szinten, atyai kapcsolatban volt Márton Áron püspökkel. Az atya kicsit Szent Lászlóhoz hasonlóan tulajdonképpen gyermekkorától megkapta a hivatását, Istennek terve volt vele is. Gyermekkora óta biztos volt benne, hogy pap lesz. Hosszú évtizedeket szolgált Nagyváradon, és szívügye a Szent László-hagyomány. Nagyszabású előadása – melyet mindenféle jegyzet vagy segítség nélkül tartott – óriási tudásról tett tanúbizonyságot és a témában tájékozott emberek számára is rengeteg érdekes információt tartogatott.
Ezt követően egy rövid zarándoklat vezetett a várba, mely során Szent László-himnuszokat és imádságokat mondtak és énekeltek a résztvevők. Lászlót halálát követően azonnal szentként tisztelték, és az 1192-es szentté avatását követően Nagyvárad – ahová temették a lovagkirályt – Magyarország és Európa egyik fontos zarándokhelyévé vált. Magának Szent László életének is volt fontos kapcsolata a zarándoklattal. Hirtelen jött betegsége előtti években szentföldi zarándoklatának terve egyre többet foglalkoztatta ugyanis, de az Úr hívása okán e terv nem valósulhatott meg.

A közel ezer éve tartó kultusz
A vártemplomhoz érvén szakavatott történész, Lakatos-Balla Attila világította meg a hely történelmi jelentőségét és a szinte kimeríthetetlen bőségű Szent László-legendákból és fennmaradt történelmi tényekből szemezgetve osztotta meg a legfontosabbakat a hallgatósággal. A jelenlegi vártemplom tulajdonképpen nem az eredeti helyén áll most, a Szent László által alapított püspökség temploma, Szent László temetkezési helye 100 méterrel odébb, a jelenlegi vármúzeum helyén található. Elmondta, hogy Szent László után a megkoronázott magyar királyoknak szinte az első útja mindig ide vezetett, és esküt tettek az ő nevére. Ennek az eskünek óriási jelentősége volt. Ez is mutatja, hogy a Szent László-kultusz nem utólag jött létre, hiszen közvetlen utódjai körében is hatalmas tiszteletnek örvendett.
A vármúzeumban folytatódott az előadás. Megtudtuk, hogy a szentté avatáskor újra temetett király fejét külön fa ereklyetartóba tették, így jött létre a kegytárgyként tisztelt Szent László herma. Miután a tartó tűzvészben elpusztult, ezüsttel vonták be a koponyát. A hermát ma Győrben őrzik, de a koponya egy darabját magában foglaló másolat itt, a múzeumban található. Érdekesség, hogy a múzeumban látható az eredti vártemplom küszöbe.
Várad izgalmas történetét hallgatva megtudtuk, eredetileg egy bihari településen volt a püspökség székhelye, amit a lovagkirály helyezett Váradra.  Az Erdély kapujának tekinthető városról érdekesség így a reformáció 500 éves évfordulóján, hogy a törökdúlás idején, hosszas harc után azzal a feltétellel adták fel a várat a megfogyatkozott magyar csapatok, ha a magyar nyelvű református bibliákat és nyomdai eszközöket sértetlenül elvihetik.
Este a líceum színjátszó körének előadása Szent László királyról megjelenítette és átélhetővé tette a király életét. A jeleneteket népénekekből és Szent László-énekekből álló dalokkal kötötték egybe. Ezután a Csillagocska Néptánc Együttes színvonalas előadása zárta a programot. Külön ifjúsági program is volt a találkozón, így minden generáció tagja fontos szerephez jutott a hétvégén.

Közös Ég
Vasárnap a közösségé volt a főszerep, mivel Szent László volt a találkozó apropója, azt kerestük, hogy nagy tiszteletben álló szentünk alakja mit üzen ma nekünk, és hogyan tudunk a lábnyomába lépni. A felszólalók személyes gondolatainak megosztása útján a közösséggel korábban nem vagy csak kevés alkalommal találkozók betekintést nyerhettek a Kárpát-medence különböző pontjairól érkező, a Háló közösséghez több évtized tartozó személyek érzés- és értelem világába.
Ahogyan az egyik Hálós fogalmazott, a Háló felülről nyitott közösség, ami azt jelenti, hogy egyházi alapokon, a krisztuskövetés talaján álló, a személyes megosztáson és a lelki és szellemi táplálékon alapuló közösség, nyitott minden jóakaratú ember számára, nagy értéke a korábban említett befogadás. Gyönyörűen rímel erre Szabó Lóránd erdélyi Hálós gondolata, hogy a közösség tulajdonképpen éppen, hogy felülről „zárt” hiszen a közösség mintegy a közös és az ég szavakból tevődik össze. Az adja az alapját, hogy együtt tekintünk fel az égre, együtt emeljünk szemeinket a hegyekre.  Erről az égről tekint le hozzánk Isten és az ő országába befogadott Szent László király.