A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Morawiecki elnök Budapesten

Lengyel–magyar kormányfõi tárgyalások

Az új esztendõ elsõ, magyar szempontból fontos külpolitikai eseménye egy lengyel–magyar csúcstalálkozó: január 3-án, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök Budapesten vendégeskedik, Orbán Viktor meghívásának eleget téve. Látogatásának súlyát növeli, hogy december 11-én történt beiktatását követõen ez az elsõ hivatalos külföldi útja. Ez a diplomáciai esemény minden bizonnyal tovább erõsíti az utóbbi években számtalanszor emlegetett Budapest–Varsó tengelyt, vagyis a kelet-közép-európai térség politikai szerepét, nemzetközi érdekérvényesítésének lehetõségeit.
Közismert, hogy a 2015 õszén hivatalba lépett, jobbközép konzervatív lengyel kormány és a jelenlegi magyar vezetés szoros kapcsolatot ápol egymással: az elõzõ lengyel miniszterelnöknek, Beata Szydlónak is Budapest volt az elsõ hivatalos külföldi úti célja. A külpolitikai gesztusok oda-vissza történnek: Orbán Viktor a 2010-es megválasztása és 2014-es újraválasztása után is Varsóba látogatott elõször, annak ellenére, hogy akkoriban még nem a Jog és Igazságosság (PiS), hanem a liberális-jobbközép Polgári Platform (PO) volt hatalmon. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor legutóbb szeptemberben tett hivatalos látogatást Varsóban, ahol tárgyalt Beata Szydlo akkori kormányfõvel, valamint a parlamenti alsóház vezetõjével, a felsõház elnökével és a PiS elnökével, Jaroslaw Kaczynskival.
Mateusz Morawiecki kormányfõ 49 éves, fejlesztési és pénzügyminiszterként volt tagja Beata Szydlo kormányának, és a kormányfõ-helyettesi tisztséget is betöltötte. Érdekesség, hogy a pénzügyi és fejlesztési tárcát kormányfõként is tovább irányítja – vagyis többszörös mennyiségű feladatot vállal, ami nagy munkabírásról tanúskodik. Egyes politikai elemzõk december derekán úgy vélekedtek: Morawiecki szabadelvűbb lesz elõdjénél, Beata Szydlónál, elsõsorban azért, mert bankár háttere van. Ezzel szemben Morawiecki már beiktatásakor, illetve elsõ sajtónyilatkozataiban egyértelművé tette: nem kíván letérni a Szydlo-kabinet által járt politikai nyomvonalról. Úgy fogalmazott: kabinetje „a folytatás kormánya lesz”, legfontosabb céljait pedig a következõ szavakban foglalta össze: biztonságos család, méltó munka, mindenki számára biztosított lakás.
Kormányzati körökben úgy tudják, Morawiecki elõléptetése Kaczynski pártelnök, a PiS vezetõjének ötlete volt, mivel a heves belpolitikai és uniós vitákban Szydlo kormányfõ kissé megfáradt. Lecserélésével új lendületet akartak adni a lengyel érdekérvényesítésnek. Most Morawiecki feladata lesz a lengyel–uniós viszony békítése, illetve a PiS helyzetének erõsítése a két év múlva esedékes választásokig. Ez utóbbira bizony máris nagy szükség van, hiszen a lengyel kormányt a demokrácia intézményrendszerének csorbításával, sõt a jogállamiság leépítésével vádolja Brüsszel és a lengyel ellenzék is, és az uniós hivatalok több szankciót is életbe léptettek Lengyelországgal szemben.
Morawiecki félreérthetetlenül jelezte, hogy a kötelezõ migránskvóták ügyében jottányit sem változtat az eddigi lengyel állásponton. Kijelentette: nem fogja tűrni, hogy az uniós vezetõk zsarolják Lengyelországot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a PiS nem akarja kivezetni Lengyelországot az Európai Unióból. Egy másik interjúban pedig Európa keresztény jellegének megõrzésérõl, illetve helyreállításáról beszélt: „Az Európai Unió része vagyunk, de át akarjuk alakítani, újra kereszténnyé akarjuk tenni azt. Erõs és eredményes Lengyelországot építünk, de olyan országot is, ami magában foglalja az egyetemes és keresztény értékeket. Meg fogjuk védeni ezeket, ahogy saját egyediségünket is, a laicizálás ellen, az alapelvek és az értékek hiánya ellen, ami ma sajnos meghatározó jellemzõje Nyugat-Európának.”
A legnagyobb horderejű diplomáciai konfliktus kétségtelenül abból fakad, hogy Brüsszel elindította Lengyelország ellen az uniós alapszerzõdés hetes cikkelyének alkalmazását. Morawiecki és Orbán Viktor budapesti tárgyalásain várhatóan ez lesz az egyik központi téma. A lengyel kormányfõ korábban úgy fogalmazott: „Lengyelország nem esedezik könyöradományért Európában, nem kéri Brüsszeltõl, hogy függessze fel a hetes cikkely alkalmazását. Nem vagyunk semmiféle esdeklõk Európában, és senkinél sem kérelmezzük, hogy hagyja jóvá az általunk folytatott igazságügyi reformot.” Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor karácsony elõtt úgy nyilatkozott: Lengyelországot megtámadta Brüsszel; az Európai Unió eljárása méltánytalan és igazságtalan, továbbá leszögezte: Lengyelország nélkül nincs erõs Közép-Európa.
Lapzártánk idején, január másodikán még nem ismerhetjük a két miniszterelnök megbeszéléseinek témáit. Ám valószínűsíthetõ, hogy a lengyelek esetleges külpolitikai stílusváltásáról is egyeztetnek. Nem hivatalos jelentések szerint Morawiecki Vízkereszt után ismerteti a decemberben megkezdett kormányátalakítás további részleteit, és belsõ források szerint ennek keretében külpolitikai hangsúlyváltás is történhet.
Zsille Gábor