A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Új szövetséges

Zsille Gábor rovata: A Visztulától a Dunáig

Köszöntöm az Olvasót ebben a vadonatúj esztendőben, és mindenekelőtt jó egészséget kívánok! Továbbra is heti rendszerességgel szemlézem a lengyel–magyar kapcsolatrendszer fontosabb eseményeit, illetve a Lengyelországgal kapcsolatos híreket.
Karácsony előtt néhány nappal Varsóba látogatott Theresa May brit miniszterelnök, hogy aláírja az EU-ból hamarosan távozó Nagy-Britannia és Lengyelország védelmi és biztonságpolitikai együttműködéséről kötött megállapodást, amilyet London korábban csak Párizzsal kötött. A brit kormányfő a Reuters hírügynökség tudósítása szerint közölte: Európában mindenki hisz a jogállamiságban, ezért örömteli, hogy lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki biztosította őt afelől, hogy országa rendezni kívánja az Európai Bizottsággal fennálló vitát. May egyébként lengyel belügynek nevezte azt, hogy a varsói parlament miként kívánja módosítani Lengyelország alkotmányát: „Ezekkel az alkotmányos kérdésekkel általában az adott országnak kell és kellene is foglalkoznia” – mondta az azt firtató újságírói kérdésre, hogy mit szól az Európai Bizottság bejelentéséhez, miszerint megindította az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.
A brit kormányfő tárgyalását követően Andrzej Adamczyk infrastruktúrafejlesztésért felelős lengyel miniszter kijelentette egy rádióinterjúban: „Nem áll fenn annak a veszélye, hogy Lengyelországtól uniós forrásokat vonjanak el.” A miniszter szerint a brüsszeli eljárás megindítása nem vezet odáig, hogy az EU következő költségvetési időszakában forrásokat vonnak meg Varsótól, hiszen azokat a pénzeket elsősorban infrastruktúrára és közlekedésre költik, márpedig azokra az egész EU-nak szüksége van. Más szakértők is úgy vélik, hogy az uniós eljárás „nem fog végigmenni” – azaz a nagy csinnadrattával bejelentett büntetések végül elkerülik Lengyelországot. Pedig néhány héttel ezelőtt egyes sajtótermékek még úgy fogalmaztak: Brüsszel valóságos atombombát dobott le Varsóra a rettegett hetedik cikkely alkalmazásával. A lengyel napilapok különbözőképpen értékelték Brüsszel határozott fellépését Varsóval szemben. A liberális Gazeta Wyborcza kommentárjában reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nem csak blöfföl, mert „ha nem tud gyorsan és megfelelően reagálni a lengyel kormányzati lépésekre, a demokrácia hívei nem csupán a független bíróságba vetett hitüket, hanem az EU intézményeinek komolysága és tekintélye iránti bizalmukat is elveszítik.” Ezzel szemben a konzervatív Rzeczpospolita arról írt, hogy az eljárás megindítása azt jelzi: Brüsszel a konfrontációt választotta a párbeszéd helyett, a kérdés tehát az, hogy a vitában kinek van igaza. Magyarország vétója mellett az EU keleti tömbjének államaira fog számítani Lengyelország, hiszen Németország, Franciaország és más nyugati államok is jelezték, a kérdésben támogatják Brüsszelt. Theresa May varsói látogatását a nyugati sajtó általában úgy értékelte: Lengyelország erős, de uniós szempontból súlytalanná vált szövetségest talált magának. S akárhogyan is, ez a szövetség még hasznára lehet az Európai Bizottsággal, illetve a nyugat-európai országok zömével viselt harcában.
Hogyan viszonyul jelenleg a lengyel népesség az EU-tagsághoz? Milyenek a múlt év gazdasági mutatói? Olvassák végig lengyel-magyar rovatunkat a legújabb Magyar Fórumban!