A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 8.
száma.





Földi László: Polgárháború fenyegeti Európát

Rogán Antal: Az ellenzéki pártok végrehajtanák a Soros-tervet

Migránsok mint eszközök

Kárpátalján a kisebbség asszimilál

Gyermekeink egészsége a tét

Interjú az orosz külügyminiszterrel


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Meg kell védenünk magunkat, hazánkat, családunkat!

Tudomásul kell venni, hogy meg akarnak szállni minket

Úgy gondolom, az lett volna jó, ha a trianoni békediktátumkor nem csak Sopron kapta volna meg a lehetőséget arra, hogy maga döntsön a sorsáról, hanem azok a határmenti városok is, melyeket Trianonban elszakítottak. – közölte lapunkkal Tarnai Richárd.

Másfél éve a Megyeházán bejelentették, hogy Pest megye kiválik a Közép-magyarországi régióból, amit Budapesttel közösen alkot. Ennek oka, hogy Pest megye jóval fejletlenebb Budapestnél, de amíg egy régióhoz tartoznak, a főváros felhúzza a statisztikai adatokat, ezért Pest megye sokkal kevesebb uniós pénzre pályázhat, mint önállóan. Elindult Pest megye önálló élete?
 

– Emlékezzünk vissza a rendszerváltás utáni időre, amikor az SZDSZ-es Demszky Gábor szerezte meg a főpolgármesteri széket és elérte, hogy pangott a főváros két évtizeden át. Amikor később Tarlós Istvánt választották meg főpolgármesternek, világossá vált, hogy mi mindent lehetett volna alkotni az elmúlt húsz év alatt Budapesten, ha korábban is- például Barsiné Pataki Etelka személyében- felelős vezetője lett volna a fővárosnak.  Tény, hogy Demszky ideje alatt minden uniós, és nem uniós forrást elvitt a főváros, ezzel szemben Pest megyének szinte semmi sem jutott. Nagy kérdés persze, hogy vajon mit tett a korábbi budapesti városvezetés ezekkel a pénzekkel?  2010 után az egyik legfontosabb feladat az lett, hogy ezt a problémát is orvosoljuk. Viszont az unió kijelentette, hogy mivel korábban jelentős forrásokat adott a szerintük európai szinten is fejlettnek számító központi régiónak, ezért ez a terület nem kaphat támogatást. Ez a megye számára azt jelentette, hogy korábban a főváros vitte el az uniós pénzeket, később az EU zárta el a forrás-csapot, így végül egyetlen egy uniós pályázaton sem indulhattunk. A kormány ezt a hátrányt 2010 után úgy kompenzálta, hogy hazai forrásból biztosította Pest megyének ugyanazokat az összegeket. Így Pest megyét a kormányváltás után már semmilyen anyagi hátrány nem érte. Viszont most új pénzügyi költségvetési ciklus következik, s ezért gondoskodni kell arról, hogy hosszú távon megkapjuk a lehetőséget, hiszen Pest megye szinte „mini-Magyarország”, melyben ugyan vannak fejlett részek, de több nehézséggel küzdő területek is.
 
Tehát hiába jelentették be, hogy kiválnak a Közép-Magyarországi régióból?
 

A megyei önkormányzat feladata, hogy meghozza elvi síkon, majd a gyakorlatban is megjelenő a megye státuszával kapcsolatos állásfoglalásokat, döntéseket.
 
Akkor semmi gond nincs azzal, ha például Nagykőrös át akar kerülni Bács-Kiskun megyéhez?
 

–Ha egy város ezt szeretné, és az erre kiírt szavazás érvényes, eredményes, akkor kerüljön át más megyéhez. Úgy gondolom, az lett volna jó, ha a trianoni békediktátumkor nem csak Sopron kapta volna meg a lehetőséget arra, hogy maga döntsön a sorsáról, hanem azok a határmenti városok is, melyeket Trianonban elszakítottak. Tehát ha egy város, jelen esetben Nagykőrös, amely nagyon közel fekszik Kecskeméthez, vezetése azt szeretné, hogy Bács-Kiskun megyéhez tartozzon, akkor döntsenek róla a helyi lakosok. Ez nem presztízs, hanem demokrácia kérdése. De amíg Pest megyéhez tartozik Nagykőrös és a nagykőrösi járás, addig ugyanolyan fontos városunk és járásunk, mint a többi.
 
Térjünk rá a közigazgatásra. Bevezették az úgynevezett E-közigazgatást. Mi ennek a lényege?
 

–2011-ben azért hoztuk létre a kormányhivatalokat, hogy koncentráltan, egy hivatalon belül el lehessen intézni az államigazgatási ügyeket. igénybe lehessen venni az állami szolgáltatásokat, tehát a jogosítványok, útlevél, személyi igazolvány ügyében, és még sorolhatnám. Az is lényeges, hogy a kormányhivatalok közel legyenek az ügyfél lakhelyéhez. Ezért három módot biztosítottunk az ügyintézésre. Az első a személyes, amely a kormányablakok rendszeréhez kapcsolódik. Minden egyes járásban működik legalább egy kormányablak.  Az elektronikus ügyintézés által jó ideje otthonról is elérhetőek a szolgáltatások, ezzel párhuzamosan fontos, hogy a kormány döntése alapján csökken az internetes előfizetési díj. Vagyis szélessávú és olcsóbb internet jut a háztartásokba. Az e-közigazgatás az ügyfélnek kényelmesebb és egyszerűbb, az államnak olcsóbb és hatékonyabb, a vállalkozásoknak átláthatóbb és takarékosabb. A közigazgatási ügyek jelentős része személyi okmányaink cseréje, igazolványaink megújítása ma már elektronizált, így interneten keresztül gyorsabban és kényelmesebben elérhető. Magyarországon közel 3 millió állampolgár rendelkezik Ügyfélkapu-fiókkal, közülük sokan és rendszeresen a mára megszokott felületen, a magyarorszag.hu portálon keresztül kezdeményezik az okmánycseréket, igényelnek új igazolványt, vagy éppen ellenőrzik a nyilvántartásokban szereplő adataikat.  A harmadik lehetőség pedig az ügysegéd általi ügyintézés. A legkisebb településre, a tanyákra is hetente két-három alkalommal kollegáink elmennek táblagéppel, iratokkal, és a lakók ott, helyben leadhatják igényeiket. Mind a három lehetőséget biztosítjuk tehát, és az ügyfél pedig eldöntheti, hogy melyik ügyintézési módot választja. Ha a jövőben azt tapasztaljuk, hogy növekszik az internetes ügyek száma, akkor azt fejlesztjük jobban. Az igényekhez alkalmazkodunk. A következő évek feladata az állami rendszerek informatikai összehangolása.  Jelenleg az elvi, szakmai irányítást a minisztériumok gyakorolják, a tényleges végrehajtást pedig a kormányhivatalok. Az elmúlt években sokkal egyszerűbbé vált a rendszer, több háttérintézményt beolvasztottak a minisztériumokba, vagy a kormányhivatalokba, ami kívül van; az a rendőrség, vagy például a NAV.
 
De azért mégis NAV irodák nyílnak már most a kormányablakokban.
 

–Ez nálunk is megtörtént Szentendrén, Gyálon, Pilisvörösváron és Szobon. Eddig az ottani lakosoknak a fővárosba kellett járni NAV-ügyintézésre, most helyben is megtehetik. A cél, hogy minden állami szolgáltatást a lakóhelyhez legközelebb lehessen elintézni.
 
Erőteljesen sürgette a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket, például a termékbemutatók csalásainak felderítését. A kiszabott bírság mértéke hogyan változott az elmúlt időszakban?
 

–Mind a fogyasztóvédelem, mind az élelmiszerbiztonság a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Az élelmiszerbiztonság területe az, ahol a legnagyobb visszaéléseket tapasztaljuk. A hatóságok a 2010 előtti időszakban nagyon alacsony, 10-50 ezer forintos bírságokat szabtak ki, amiket a cégek nem vettek komolyan. Ezért is terjesztettem be korábban még képviselőként egy olyan törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, amely a legszigorúbban bünteti azokat a törvénysértőket, akik romlott ételeket juttatnak a magyar emberek asztalára. Ezt csaknem egyhangúlag fogadta el a Parlament. Ez a szigorítás ad arra lehetőséget, hogy a lejárt szavatosságú és bizonytalan származású termékek vonatkozásában ma már 3-400 millió forintos bírságokat is kiszabhatunk. Ez az összeg komolyabb visszatartó erőt jelent, és fehérítheti a piacot. Nem elég azonban a büntetési tételek szigorítása, lényeges a végrehajtás eredményessége is. Nem akarjuk ellehetetleníteni a kisvállalkozókat, így először számukra, adott esetben kis tételű szankciót szabunk ki. De ha visszaesőként követik el ezeket a cselekményeket, akkor emelkedik a büntetés összege. Az elmúlt időszakban a szankciók és azok végrehajtása miatt egyre kevesebb volt a visszaélés.
 
Bírságról bíróságra. Tavaly a Jobbik bírósághoz fordult plakátjai leszedése miatt. A párt frakcióvezetője a Pest Megyei Kormányhivatal előtt tartott sajtótájékoztatót, és számon kérte Önt a történtek miatt. Hogy áll ez az ügy?
 
–A Jobbik felkészültségét jól példázza az az eset, amikor Volner János képviselő megjelent nálam nemrég több operatőr kíséretében, majd miután fél órán keresztül segítettem neki az intézkedésünk jogszabályi hátterét megvilágítani, azt kérte, hogy beszélhessen a kormányhivatal vezetőjével is. Vagyis énvelem. Ennyire ismerik az államigazgatást és a jogszabályokat. Ezt követte a sajtótájékoztatója.Nagyon egyszerű a jogszabály, ami kimondja: olyan szervezeteknek, melyek állami támogatásból végzik tevékenységüket, márpedig egy párt ilyen, két kritériumnak kell megfelelniük a plakát –ügyben. Egyrészt a megfelelő hivatalos hatósági honlapon közzé kell tenni, hogy milyen listaár szerint szerződött az adott párt, vagy társadalmi szervezet, illetve a szerződést is nyilvánosságra kell hozni. Ez viszont a Jobbiknál nem történt meg. Ezért hatósági határozatban köteleztük a pártot a plakátok eltávolítására. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania. Ha ez elmarad, akkor kerül sor hatósági intézkedésre. A Jobbik ezután megtámadta a döntésünket, a bíróság pedig még nem hozta meg ítéletét. Kétségem azonban nincs ebben a tekintetben, mert a jogszabály teljesen egyértelműen fogalmaz.
 
A Jobbik számos esetben együtt szavaz a baloldallal, a Soros-tervet is elbagatellizálja. Azt mondja az ellenzék, be kell fogadni a migránsokat, és milyen keresztény az, aki nem segít embertársán. Mi erről a véleménye?
 
–Szent II. János Pál pápát sokan tiszteljük, és munkásságát remélem senki sem kérdőjelezi meg. Ő azt mondta: „rátok is az a kötelezettség hárul, hogy ne pusztán megőrizzétek, és védelmezzétek, hanem fejlesszétek tovább és szilárdítsátok meg azt a spirituális is politikai örökséget, amelyet ezek a nagy államférfiak – Robert Schuman, Alcide De Gasperi – hagytak az utókorra.” Robert Schuman kijelentését többen ismerik: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” Ezek mind mérvadó személyiségek mondatai. A Budapesti Piarista Gimnáziumban tanultam, ahol Jelenits tanár úr a szeretet sorrendjét egyértelműen megfogalmazta nekünk: család, baráti kör, nemzet, a hittestvér, majd az egész emberiség. Keresztényként számomra egyértelmű, hogy a valódi menekülteknek segíteni kell, a migránsokat viszont haza kell küldeni – esetünkben szó sincs rászorultságról, szolidaritásról. 1456-ban Kapisztrán Szent János sem meghívó leveleket osztogatott Hunyadi Jánossal együtt a Nándorfehérvár alatt álló muszlim hadaknak, hanem harcolt ellenük. Amikor Zimonyban gyülekezett a keresztes magyar sereg, Kapisztrán beszédet tartott, aminek lényeges mondata: „ne engedjétek, hogy a kereszténységet legyűrjék!” Jó úton haladunk, ha Kapisztrán Szent János elveit követjük, és nem hallgatunk azokra a farizeusokra, akik eddig inkább a keresztény értékek ellen emeltek szót, s most szemforgatva a keresztény erkölcsre hívják föl a figyelmünket. Tudomásul kell venni, hogy meg akarnak szállni minket. Nem fegyverrel, hanem más eszközökkel. Meg kell védenünk magunkat, a hazánkat, családunkat.
 
Medveczky Attila