A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Falurombolás

Harminc éve, 1988 tavaszán jelentette be Nicolae Ceausescu román államfő, a Román Kommunista Párt főtitkára, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az úgynevezett „településszisztematizálási tervet”, melynek során „agráripari centrumokat” hoznak létre. A köznyelvben csak egyszerűen „falurombolásként” elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő. Ezeknek a pusztulásra ítélt falvaknak a szimbólumává vált Bözödújfalu, illetve annak tóba fullasztott temploma, amelyet most, harminc év után újjáépítenek.
Szovátától mintegy 30 kilométerre található Bözödújfalu. A települést, amelyben Közép-Európában egyedülállóan éltek együtt katolikusok, unitáriusok, görögkatolikusok és székely szombatosok 1989-ben rombolták le és árasztották el vízzel, miután a kommunista vezetés egy víztározót álmodott meg a helyére. A terveknek megfelelően a 28 méter magas és 625 méter hosszú gát megépült, a Kis-Küküllő egyik bal oldali mellékfolyóját, a Küsmödöt duzzasztotta meg. Bözödújfalu lakóinak ezért menniük kellett, többségüket közeli településekre költöztették át.
 
A kommunista dózerolási kényszer
 

A kommunista tervgazdaság elképzelése az volt, hogy a két-háromezer főnél kisebb lakosú településeket, azaz a romániai falvak felét eleve életképtelennek minősítik. Az 1995-ig tartó második szakasz végére megyénként 2-3 agráripari komplexumot terveztek, az utolsó szakaszban, 2000-ig pedig 558 városi jellegű agráripari központ jött volna létre iskolákkal, kórházakkal, sport- és művelődési központokkal.
 
Bözödújfalu, a Ceausescu-diktatúra faluromboló politikájának áldozata
 

A lakosságot többszintes lakóházakban helyezték volna el, ezeket kizárólag a központi típustervekkel összhangban lehetett volna megépíteni. 1985-től már több települést felszámoltak Bukarest környékén és Giurgiu megyében, de a modellértékűnek tekintett új településeken többnyire a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoztak. Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése: a falvak bontásához még hozzá sem fogtak, de sok helyen az orvosi ellátást már megszüntették. Méretüket tekintve a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba tartó kivándorlás miatt folyamatosan csökkent.
 
Az erdélyi magyarság felszámolása volt a cél
 
A falurombolás ellen világszerte tiltakoztak, nemzetközi mozgalom indult a romániai falvak védelmében. Ekkorra példátlanul nagy feszültség alakult ki a varsói szerződésen belüli két ország – Magyarország és Románia – között. Budapesten, az akkori pártállami időktől teljesen szokatlan módon 1988. június 27-én a Hősök terén 70-80 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen. Válaszul a magyar aggodalmakra, a magyar tiltakozásra, a kommunista Románia bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust. Mindennek nyomán menekültek ezrei indultak Romániából Magyarországra. A feszült politikai helyzetben augusztus 28-án teljesen váratlanul találkozott Aradon az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly Nicolae Ceausescuval, de egyetlen fontos kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk.
 
A településszisztematizálási programot végül a román vezetés 1988 végén lelassította, amiben a nemzetközi tiltakozásoknál nagyobb szerepet játszott az anyagi eszközök hiánya. A terveket aztán a romániai forradalmi átalakulás törölte el véglegesen, amely 1989. december 22-én magával sodorta Nicolae Ceausescut és egész rendszerét.