A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









A nemzetállamok fennmaradásáért

Politikai ellenfeleink nem tudják elviselni, hogy létrejött és működik a V4

A nyugatabbra lévő országokban is kezdenek rájönni arra, hogy a korábbi politikától eltérő irányok és módszerek kellenek. Jól mutatják ezt a választási eredmények – az állampolgárok másmilyen vezetést szeretnénk látni, mint eddig – szögezte le Csepreghy Nándor.

A Nézőpont Intézet nemrég megjelentetett felmérése szerint az uniót a lakosság többsége támogatja, azt az uniót, ahol elnézik a most már volt román miniszterelnök akasztófás kijelentését, azt, melynek intézményei sorban kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk – ez nem tudathasadásos állapot?
 

– Az a tény, hogy az állampolgárok ilyen magas százalékban támogatják az Európai Uniót, illetve az uniós tagságot, nem mást mutat, mint hogy Magyarország egy, a közösség iránt elkötelezett európai ország. Persze ennek a felmérésnek az eredményében az is benne van, hogy a Fidesz-kormány ugyanazt az álláspontot képviseli az unió felé, mint amit a magyarok is gondolnak. Sok nyugat-európai tagállamban jól látszik, hogy ez nem valósul meg, diszharmónia van a politikai elit és az állampolgárok véleménye között. Magyarország azonban egyértelműen az Európai Unió megerősödésében érdekelt.
 
Lassan véget ér az EU-s ciklus. Milyen víziója van a kormánynak a 2020 utáni unióról?
 

– Az európai közösség csak akkor lehet hosszú távon sikeres, ha megerősödik. Így tehát mi 2020 után erős Európai Uniót szeretnénk, ami egyben több Európát is jelent, szigorúan nemzetállami alapon megszervezve. Egyértelmű, hogy a több Európa több feladattal jár, ezért több kell, hogy legyen a tagállami hozzájárulás is a közösséghez. Ezt a lépést – ahogy Lázár miniszter úr is bejelentette – Magyarország kész megtenni. A kohéziós források tekintetében a 2020 utáni ciklussal kapcsolatban az a legfontosabb, hogy az elmúlt évek során több tagállam – köztük Magyarország – erőfeszítéseinek köszönhetően elértük, hogy egyáltalán megmaradjon a kohéziós politika. Az összeg és a felhasználási célok tekintetében tárgyalások várnak ránk, de azt szeretnénk, ha Magyarország dönthetne arról, hogy mit miként használ fel a fókuszált fejlesztések megvalósítása érdekében.
 
Lesz-e, lehet-e újabb „Brexit”?
 

– Nagyon fontos, hogy megértsük, a Brexit nem más, mint egy tünet. Azt gondoljuk, hogy sokat veszít a közösség azzal, hogy a britek kilépnek, de ezért nem szabad őket hibáztatni, hanem az a kötelességünk, hogy megkeressük az okokat, ami egy „régi” tagállamot ehhez a döntéshez vezetett. Ahhoz, hogy az Európai Unió visszaszerezze a történelméből és helyzetéből fakadó világgazdasági szerepét, válaszokat kell találnia többek között a Brexitet eredményező okokra, de több egyéb olyan kérdésre is, amelyeket sokan már válságtünetként is értelmeznek.
 
A nyugat-balkáni országok közül csatlakoznak-e addig az EU-hoz?
 

– Ez rengeteg tényezőtől függ, teljesen más hátterű és adottságú országokról beszélünk, ráadásul a csatlakozási folyamataik is eltérő állapotban vannak. Magyarország érdeke, hogy a hamarosan 27 tagúra csökkenő közösség újra 28 vagy még több taggal rendelkezzen. Úgy látjuk, hogy ez a térség csak pluszt adhat az Európai Unió számára.
 
Félő, ha így halad minden tovább, akkor megszűnnek a nemzetállamok. A visegrádi országok mit tehetnek azért, hogy ez ne következzék be?
 

– A V4 azért tud erős csoport lenni, mert alapvető dolgokról azonosan gondolkodik és ezekre az azonosságokra fókuszál. Most Magyarország a soros elnök a visegrádi négyek között, és a nemzetállami szemlélet az egyik sarokpont a tárgyalások során. A V4-országok a 2020 utáni európai uniós költségvetés kialakításáról és a kohéziós politikáról is hasonló álláspontokat képviselnek, alapvetően a nemzetállamiság megerősítésének mentén.
 
Az ellenzéki sajtó szerint viszont egyre nagyobb az ellentét a visegrádi országok között. Szerintük a „V4 országok megosztottságát mára az Európai Unió intézményes jövőjével kapcsolatos eltérő elképzelések tehetik tartóssá”. Van ennek valami valóságalapja?
 

– Ez a fajta rosszindulatú hozzáállás egy tevékeny és eredményes országok közötti együttműködéshez nem más, mint az ellenzék és az ellenzéki sajtó saját szegénységi bizonyítványa. Úgy tűnik, a politikai ellenfeleink nem tudják elviselni, hogy létrejött és működik a V4, mert ők sosem voltak képesek ezt megteremteni.
 
Nem kell tartani a nyugati országok szalámipolitikájától? Mert mintha Szlovákia lenne a leggyengébb láncszám, mert Robert Fico egyre nyitottabbnak mutatkozik arra, hogy Brüsszel további hatásköröket vegyen el a valutaövezet államaitól.
 

– A felszalámizás valószínűleg egy régi berögződés, de meggyőződésem, hogy rá fognak jönni arra a nyugat-európai tagállamok is, hogy a kelet-közép-európai országokra egységként nagyobb szükségük van, mint külön-külön vagy úgy, ha széthúzást generálnak. A mi térségünk biztosítja jelenleg az Európai Unió nyugati részének gazdasági növekedését. Szerintünk a közös, európai jövő egyik záloga a stabil és kooperáló kelet-közép-európai államok szerepvállalásában található.
 
Miniszterelnök úr mindig azt mondja, hogy meg kell reformálni az uniót. Brüsszel rájött arra, hogy változtatni kéne, vagy direkt nem akar?
 

– Egyre inkább érződik, hogy a tőlünk nyugatabbra lévő országokban is kezdenek rájönni arra, hogy a korábbi politikától eltérő irányokra és módszerekre van ma már szükség. Jól mutatják ezt az egyes választások a különböző országokban – az állampolgárok másmilyen vezetést szeretnénk látni, mint eddig. Sok politikus ezt felismerte már, még akkor is, ha a cselekedeteiben nem mindig mutatkozik meg. Szerintem egy nagyon pozitív változás kezdődött el e tekintetben, jó látni, hogy egyre többen lépnek rá arra az útra, amin az Orbán-kormány már évek óta halad.
 
Mi lesz két év múlva a támogatáspolitikával? És ha lesznek még kohéziós források, akkor ki jelöli ki, hogy mire kell fordítani a pénzeket?
 

– Stabil az álláspontunk: ebben nem oszthatja egyedül Brüsszel a lapokat, tárgyalni kell a tagállamokkal is. Továbbra is hatékony forrásfelhasználást, vállalkozástámogatást és gazdaságfejlesztést szeretnénk, ez Magyarország érdeke.
 
Az ellenzék azt harsogja, sok felesleges dolog épült uniós forrásokból. Így a stadionok, míg elmaradt a kórházak fejlesztése. Mi erre a kormány válasza, mert biztos ez is téma lesz a kampányban?
 

– 2014 óta van egyáltalán olyan, hogy fókuszált fejlesztéspolitika, előtte a 2010–2014 közötti kormány csak a szocialisták által felhalmozott hibákat hozhatta helyre, mert a 2007-ben megkötött megállapodás a mi kezünket is megkötötte 2014-ig. A 2010 előtti kormányok egy dolgot voltak csak képesek csinálni a pénzzel: elkölteni. De fogalmuk sem volt arról, hogy hogyan kell felhasználni vagy befektetni azt. Ezzel szemben mi azt mondtuk, hogy a források 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítjuk, így a korábbi 84%-kal ellentétben csak 40 marad az állami beruházásokra, a többi mind a magyar vállalkozásokhoz áramlik.
 
– Más téma, de érdekes: miért indítottak honlapot a 2018-as kulturális örökség vonatkozású programok népszerűsítésére?
 

– 2018 a Kulturális Örökség Európai Éve, amelynek hazai megnyitójára január 22-én a magyar kultúra napján került sor. Az említett honlap ennek apropóján készült el, azzal a céllal, hogy a tematikus év keretein belül megrendezendő eseményekről az érdeklődők kellő tájékoztatást kapjanak. Egyébként az oldalt hosszú távra tervezzük, úgy, hogy 2018 után is funkcionáljon, akár országos szintű adatbázissá is váljon. Azért fontos az idei tematikus év, mert nagy aktualitása van annak, hogy felhívjuk rá mindenki figyelmét: Európa és az európai kultúra ereje abban rejlik, hogy sokszínűségére mindig a fejlődés előmozdítójaként és nem akadályaként tekintett.
 
– Mindez mennyiben tér el a hungarikumoktól, a hungarikumpiramis-rendszertől?
 

– Természetesen a két dolog nem választható el egymástól hermetikusan, hiszen például a hungarikumok az előbb említett tematikus évben a magyar kulturális örökség népszerűsítésének hordozói, eszközei lehetnek. Sőt a Miniszterelnökség mint fő koordinátor fel is vette a kapcsolatot a Hungarikum Bizottsággal.
 
– Említettük már a visegrádi országokat. Trianon óta nagyon sok magyar vonatkozású kulturális örökség került át hozzájuk. Tárgyaltak-e főleg a szlovák kormánnyal arról, hogy közösen népszerűsítsék a magyar kultúra, a magyar múlt értékeit, örökségeit?
 
– A V4 e tekintetben is egy egyedülálló együttműködés, hiszen például a visegrádi négyek kulturális örökség szakértői munkacsoportja 2011 óta 2 évente megszervezi a Közép-európai Örökség Fórumot. De csak hogy még egy példát említsek az országok közötti együttműködésre és szakmai eszmecserére: minden évben megszervezésre kerül a V4 világörökségi helyszínekkel foglalkozó nyári egyetem is.
 
Medveczky Attila