A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 8.
száma.





Földi László: Polgárháború fenyegeti Európát

Rogán Antal: Az ellenzéki pártok végrehajtanák a Soros-tervet

Migránsok mint eszközök

Kárpátalján a kisebbség asszimilál

Gyermekeink egészsége a tét

Interjú az orosz külügyminiszterrel


Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Liberális véleménydiktatúra

Az egyházaknak jutó kormányzati forrás az egész nemzetet gazdagítja

A választás egyik tétje, hogy Magyarország megmarad-e magyarnak, az ország és a térség megmarad-e keresztény kultúrájában, hitében. Megmarad-e a mostani biztonságunk, avagy félelem szállja meg városainkat, mint az sajnos sok európai országban tapasztalható – közölte a Magyar Fórummal Soltész Miklós államtitkár.

Felvidéken a zömében katolikus magyarok által lakott plébániák egyharmada pap nélkül van, a másik harmadában nyugdíjas, vagy szlovák anyanyelvű lelkipásztor működik. Nagyra becsüljük a szlovák anyanyelvű papok tevékenységét, ám sok esetben hiányos nyelvtudásuk miatt nem tudják kellőképpen szolgálni magyar ajkú híveiket. Ezért fogadta el a Nyitrai Egyházmegye püspöke, Viliam Judák meghívását?
 

– A magyar kormány egyházpolitikáját a határon túl is ismerik és értékelik, ezért örülök annak, ha egy szlovák püspök is kíváncsi a meglátásainkra. A Nyitrai Egyházmegye területén valóban sok magyar él, ezért is tartom fontosnak az együttműködést, a személyes kapcsolatokat. Nagyon szívélyes megbeszélést folytattunk. Annak ellenére, hogy Szlovákiában a lakosság 62%-a római katolikus, kevés a katolikus oktatási intézmény. A püspök atya nagyra értékelte, hogy a magyar kormány képviseletében megosztottam vele a tapasztalatainkat akár a közneveléssel, akár a szociális területtel kapcsolatban.
 
A hazai ellenzék mindig azt hangoztatja, hogy már régen különvált az egyház az államtól, ezért tartsák el a hívek azokat. Mi erről a véleménye?
 

– Az egyházak is látnak el, vállalnak át közfeladatot, és ezért nekik is jár ugyanaz a támogatás, mint az állami intézményeknek.
 
Van valós alapja annak, hogy az állam menekülni igyekszik a szociális és az oktatási szférából, és próbálja átadni ezeket a feladatokat az egyházaknak?
 

– Nincs. Létező társadalmi igény van, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez jól megérthető abból, hogy az egyházüldöző kommunista diktatúra és a rendszerváltást követő liberális véleménydiktatúra után a magyar emberek 55 százaléka vallja magát valamilyen, leginkább keresztény felekezethez tartozónak. Mivel az emberek azt tapasztalják, hogy az egyházi iskolák, szociális és gyermekvédelmi intézmények a kiváló szakmai színvonal mellett valami pluszt is tudnak adni, ezért érthető, ha nagy az igény ezekre az intézményekre.
 
A magyar egyházak milyen közfeladatokat látnak el?
 

– Köznevelési, szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartásától kezdve az egészségügyi intézményeken vagy éppen gyűjteményeken át a felsőoktatási intézményekig hosszú a sor. Az iskolák 13%-a, a szociális és gyermekvédelmi intézmények 23%-a van jelenleg egyházi fenntartásban. Ebből is látszik, hogy messze nem fedi le a korábban említett 55 százalékos társadalmi réteget az egyházi fenntartású intézmények száma.
 
Milyenek az egyházi fenntartásba adott intézmények átadásával, fenntartásával és finanszírozásával kapcsolatos kormányzati tapasztalatok?
 

– Kifejezetten jók. Gyakran nem az egyházak jelentkeznek például egy-egy iskola átvételéért, hanem a település, a szülők, a nevelőtestület szokta megkeresni az egyházat. Az egyházak az állami törvények tiszteletben tartásával és a küldetésükből fakadó elkötelezettséggel végzik az intézmények fenntartását, kifejezetten korrekt és pozitív a velük való együttműködés. Az igazán értékes munka azonban az a plusz, amit az egyházak a lelki gondozással adnak az általuk fenntartott intézmények tagjainak.
 
A Józsefvárosi Főplébánián celebrálnak szlovák nyelvű miséket is, sőt szlovák betlehemest is tartottak. Nem érzi úgy, hogy mi mindent megteszünk a Magyarországon élő szlovákok anyanyelvi vallásgyakorlása biztosításának érdekében, míg a másik térfélen, ez finoman szólva hiányos?
 

– Nem csak Józsefvárosban, de az országban számos más helyen is van szlovák vagy más, nemzetiségi nyelvű szentmise vagy istentisztelet. Az országban élő 13 őshonos nemzetiség identitásához hozzátartozik az anyanyelvű vallásgyakorlás, ennek mi tudatában vagyunk, és örömmel támogatjuk. Bízom benne, hogy a jó példa „ragadós” lesz. A szlovák–magyar vagy a szerb–magyar kapcsolatok javulásában ezek a gesztusaink is szerepet játszottak. Remélem, hogy a többi szomszédos országban is felismeri a politika, hogy semmiféle káruk nem származik abból, ha nem akadályozzák a magyar identitás megőrzését. Nem a magyaroktól kell félni. A románoknak inkább azoktól a nyugati országoktól kellene félniük, akik milliószámra csábítják el fiataljaikat. Tavalyelőtt több román gyerek született külföldön, mint Romániában.
 
Mennyiben értettek egyet a nyitrai püspökkel az üldözött keresztények megsegítésével kapcsolatban?
 

– Egyetlen keresztény ember számára sem lehet kérdéses, hogy nekünk, európai keresztényeknek a lehetőségeink szerint segítenünk kell az üldözött keresztényeken. A nyitrai püspök elismerően szólt az ennek érdekében tett magyar kormányzati lépésekről.
 
Mi a véleménye arról, hogy a kormány csak azért támogatja az egyházakat, mert ezzel több szavazatot akar nyerni? Másik téma, hogy hazánkban egyre több templom felújítása történik kormányzati pénzből is. Miért fontos a templomok felújítása?
 
– Aki reálisan szemléli a magyar kormány politikáját, annak a számára szerintem egyértelmű, hogy itt tudatos értékválasztásról van szó. Magyarország keresztény gyökerű és kultúrájú ország, ahol az emberek nagyobbik részének fontosak ezek az értékek. Az egyházak támogatása nem csak a papok, lelkészek vagy a minden vasárnap templomba járók támogatását jelenti. Az egyházaknak jutó kormányzati forrás az egész nemzetet gazdagítja: az egyházi iskolába járó gyerekeket, az ott tanító pedagógusokat, az egyházi otthonok lakóit, munkatársait. Egy templom felújítása pedig túlmutat a hitéleten, az adott közösség támogatásán. Sok visszajelzést kapunk arról, hogy a templomok felújítása milyen pozitív hatással van például a városképre, az ott élők közérzetére vagy éppen a turizmusra.
 
Közösségi térről is beszélhetünk?
 

– A kommunista diktatúra félt az egyházi közösségektől, ezért megpróbálta őket a templomba és a sekrestyébe szorítani. Hiányoztak a közösségi terek, melyek kialakítására ma jelentős igény mutatkozik. Van, ahol a templomban vagy a templom mellett, máshol a plébánián, parókián, ismét máshol külön épületben lehet kialakítani. Ez mindig a helyi igényektől és lehetőségektől függ.
 
Mit lehet az ellen tenni, hogy az a kétezer éves kultúra, ami beleivódott a lelkünkbe és a génjeinkbe, ne váljon nevetség tárgyává?
 

– Hiszem, hogy ennek módja a keresztény hit és a keresztény közösségek hitelessége és példamutatása. Ha a társadalom nem hívő vagy nem keresztény tagjai azt látják, hogy a keresztények komolyan veszik hitüket, identitásukat, kultúrájukat, az egyházi intézményekben pedig komoly és tiszteletre méltó munka folyik, akkor nem kell különösebben bizonygatni ennek a létjogosultságát.
 
Hazánkban élnek muszlimok is. Vallásuk gyakorlásához ők is kapnak állami támogatást?
 

– 32 bevett egyház van Magyarországon, ebből kettő muszlim közösség, kis létszámmal. Bevett státusúként ugyanazok a támogatások illetik meg őket is, mint a nagyobbakat, persze arányosan. Sajnos a keresztények ugyanezt nem mondhatják el magukról az iszlám országokban. Támogatást nem kapnak, van, ahol épphogy megtűrik őket, és sajnos sok országban tiltják a kereszténység megvallását. Mohamed próféta megsértése vagy térítés vádjával halálos ítéleteket is hoztak különböző országokban.
 
2018-ban változik-e az egyházi fenntartású intézmények támogatása?
 

– Az egyházi fenntartású intézmények támogatása kiszámítható és stabil, nem tervezünk változást. Mivel az MSZP–SZDSZ-kormányok az egyházak közfeladat-ellátásának finanszírozását is sajátosan értelmezték, ezért alig jutott forrás például az egyházi iskolák felújítására. 2010 óta hatalmasat léptünk ezen a téren is, de van még tennivalónk, ennek arányos részét 2018-ban is szeretnénk elvégezni.
 
Hamarosan választunk. Egyház- és civil politikai téren mi a választás tétje?
 

– Az, hogy Magyarország megmarad-e magyarnak, az ország és a térség megmarad-e keresztény kultúrájában, hitében. Megmarad-e a mostani biztonságunk, avagy félelem szállja meg városainkat, mint az sajnos sok európai országban tapasztalható. Megőrizzük-e a család értékét?
 
Medveczky Attila