A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 21.
száma.





Kassai Lajos: Lépjünk ki a komfortzónánkból

Áder János az első államfő, aki a csángókhoz látogatott, kendezőt tettek a nyakába, amilyet a csángó esküvők kitüntetett vendégei szoktak kapni

Az SZDSZ bábja: különösen ízléstelen volt a taxisblokád alatti magatartása

Szita Károly: 67-es gyorsút, iparterületek, sportcsarnok, uszoda, busztelephely, színház, közlekedési központ, okospark - az történik Kaposváron, amit megálmodtunk




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




A világörökség része lehet a Dunai Limes

Segíteni akarjuk a műemlékek tulajdonosait

A pályázat komoly fejlődési és idegenforgalmi lehetőséget jelenthet hatvanöt magyarországi településnek – közölte a Magyar Fórummal Dr. Latorcai Csaba. A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a világörökség-várományos helyszínek fejlesztését a kormány már most támogatja.

Mi szükséges ahhoz, hogy a Dunai Limes a világörökség részévé váljék?
 

– Magyarország Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal közösen nyújtotta be január 31-én a pályázatot, és hazánk jár el a másik három ország nevében is. Tehát hazánk képviseli a Dunai Limes-nevezést. Ezután következik az úgynevezett vizsgálati szakasz az UNESCO részéről. A több mint kétezer oldalas nevezési dokumentumot az UNESCO legjobb szakértői áttekintik, meglátogatják a helyszíneket, hogy meggyőződjenek arról, hogy valóban méltók-e a világörökségi címre. Tehát, hogy az egyetemes emberiség egyetemes kultúráját képezik-e. A nevezésről a szakértői vélemények figyelembe vételével előre láthatólag 2019 júniusában dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága.
 
A magyarországi érintett települések fejlődését elősegíti, amennyiben az UNESCO elfogadja pályázatunkat?
 

– Az objektív mérőszámokkal is igazolható tapasztalatok szerint a világörökségi helyszínek idegenforgalma a cím elnyerésével meredeken emelkedik. A pályázat a Duna mintegy 1500 kilométeres szakaszán 98 helyszínt érint. Várakozásaink szerint a sikeres elbírálás komoly fejlődési és idegenforgalmi lehetőséget jelenthet az érintett hatvanöt magyarországi településnek.
 
Hazánkban hol vannak még világörökség-várományos helyszínek?
 

– Jelenleg tíz ilyen helyszínünk van. A Dunai Limes magyarországi szakaszán kívül  világörökségi várományos Lechner Ödön épített öröksége, Esztergom és Visegrád magyar királyi központok, valamint az egykori pilisi királyi erdő területe, a Balaton-felvidéki Kultúrtáj, a Magyarországi Tájházak Hálózata, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a Felső-Tisza-vidéki faharangtornyok, a Komárom–Komarnói erődrendszer a Duna és a Vág összefolyásánál, a budai termálkarszt barlangrendszerei és az ipolytarnóci ősélőhely. Amennyiben siker koronázza a jelenlegi pályázatunkat, akkor várhatóan a felsoroltak közül választjuk ki a következő nevezést. A pályázat összeállításához hosszú előkészítő szakmai munka szükséges; s ne feledjük, hogy Magyarországon az utolsó sikeres nevezésünk a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj volt, amelyet 2002-ben vettek föl a világörökségi listába.
 
Tehát a várományosi helyszínek pályázatait még nem adták be?
 

– Miniszteri rendelet értelmében a felsoroltakat tartja a kormány olyan kulturális vagy természeti örökségi elemeknek, amelyek nem csupán a magyar nemzet, hanem az egész emberiség szempontjából a világörökséghez tartoznak. Ezért a kormány már a várományosi helyszínek fejlesztésére komoly támogatást biztosított. A fejlesztések megvalósulásának a fényében dőlhet majd el, hogy mi legyen a következő javaslatunk a világörökségi cím elnyerésére.
 
Említette a Komárom–Komarnói erődrendszert. Északi szomszédunkkal együtt pályázunk?
 

– Az UNESCO az elmúlt években egyre erősebben preferálja olyan világörökségi helyszínek nevezését, amelyek abban is kinyilvánítják az egyetemes emberiségre gyakorolt hatásukat, hogy több országra vonatkoznak. Miután ez az erődrendszer a történelem viharai miatt sajnálatos módon két országhoz tartozik, ezért azt összefogó elemnek tekintve  közösen szeretnénk a világörökségi címet megpályázni.
 
Maradjunk a műemlékeknél, épített örökségünknél! Elhangzott Esztergom városának neve. Ott, a Bottyán János utcában egymást követik a műemlék épületek. A gazdasági társaságok kis ideje leírhatják a társasági adóból saját műemlékeik felújítási költségeit, pontosabban azt a költséget, amely pluszban jelentkezik. Mi lesz a magánszemélyekkel?
 

– Folyamatosan keressük a lehetőségét annak, hogyan segítsük a műemlékek tulajdonosait. A gazdasági társaságok számára remek lehetőség a műemléki felújítások többletköltségének társasági adóból történő leírása, ha felújítják a műemlékeket. A magánszemélyeknél viszont a személyi jövedelemadóból nem írható le olyan volumenű összeg, amely érdemi segítséget nyújtana a műemléki felújításokhoz. Éppen ezért a kormány megkezdte annak a vizsgálatát, milyen módon tudjuk aktív költségvetési támogatásokkal segíteni a műemlék-tulajdonos magánszemélyeket. Ebből a szempontból áttörést jelentett a Népi Építészeti Program, melynek keretéből magánszemélyek is kaphatnak támogatást, ha tulajdonukban lévő népi építészeti örökségünket akarják megóvni, felújítani. Ezt a módszert szeretnénk valahogyan átültetni szélesebb körben a műemlék-tulajdonosok megsegítésére. Az értékőrző folyamat mindannyiunk közös ügye.
 
A műemlékek tulajdonosai teherként és nem lehetőségként élik meg, hogy műemléki épületet birtokolnak. Például a felújításokhoz elég sokáig kell kuncsorogni, és azt mondják, hatalmas még a bürokrácia. Mi igaz ebből?
 
– Valóban, a műemlékek tulajdonosainak jóval több és összetettebb bürokratikus akadályokat kell leküzdeniük ahhoz, hogy saját ingatlanjukat a 21. századi lakhatást biztosító feltételeknek megfelelően újítsák fel. Ráadásul a bürokratikus gátak jelentős többletköltséggel társulnak. Radikálisan csökkentettük a műemlék ingatlannal kapcsolatos bürokráciát, de ez nem elég, ezért folyamatosan monitorozzuk, hogyan tudjuk egyszerűsíteni a folyamatokat, és anyagilag is támogatni az ilyen ingatlanok rehabilitációját, felújítását. Teljesen nem lehet ebben az esetben a bürokráciát letörni, azt el kell fogadnunk, hogy több dokumentum szükséges a műemlékek felújítása esetén, hiszen a műemlékek korszerű és szakszerű megóvása nagy gondosságot igényel, nagyobb szakmai kihívással és több feladattal jár.
 
Medveczky Attila