A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók









Sporttörténelmet írva

Magyarország megszerezte első téli olimpiai aranyérmét!

Február 25-én hivatalosan is véget ért a XXIII. Téli Olimpia a dél-koreai Pjongcsangban. Nekünk, magyaroknak, különösen is emlékezetesre sikeredett az idei olimpia, hiszen először a téli játékok történetében magyar aranyérem született. Az aranyérem mellett további pontszerző helyezéseknek is örülhettünk, amelyek révén Magyarország 15 olimpiai pontot szerezve minden idők legsikeresebb téli olimpiáját zárhatta.

El kell ismerni: a levegőben lógott. Már 2016, vagyis rövidpályás gyorskorcsolyázónk, Liu Shaolin Sándor világbajnoki címe óta ott szerepelt a közbeszédben, hogy végre megtörhet a 38 éve tartó átok, és ismét magyar éremnek örülhetünk majd egy téli olimpián. Miután a tavaly őszi kvótaszerző versenyek lezárultával végérvényessé vált, hogy valamennyi számban sikerült indulási jogot szereznünk, ezek a hangok tovább erősödtek. Az olimpiára induló sportolók eskütételén – melyről sportrovatunk is beszámolt – maga Áder János köztársasági elnök is kiemelte a rövidpályás gyorskorcsolya küldöttség felé táplált reményeinket.
Bár senki nem akart extra terhet helyezni a tíz kvótaszerző gyorskorcsolyázónkra, azért a felfokozott várakozás érthető volt, hiszen a Regőczy Krisztina–Sallay András jégtánckettős Lake Placid-i ezüstérme óta nem sikerült érmet szereznie hazánknak a téli olimpiákon. A magyar sport extra sikerességének tükrében ez még akkor is kétségbeejtően hosszú idő, ha nyilvánvaló: sem földrajzi fekvésünk, sem természeti adottságaink, sem hagyományaink, sem pedig a létesítményhelyzetünk nem jogosít fel bennünket nagy reményekre a téli sportágak első számú seregszemléjén. Az elmúlt években azonban lett egy olyan sportág – a rövidpályás gyorskorcsolya –, ahol Magyarország lassan, de biztosan „becsúszott” a nagyhatalmak sorába.
 
Ami a történelmi siker mögött van
 

A kiemelt állami támogatásnak köszönhetően új alapokra lehetett helyezni idehaza a rövidpályás gyorskorcsolyát. Az elmúlt időszakban sikerült egy világklasszis kínai edzőt szerződtetni, nemzetközi edzőtáborokat szervezni, magunkénak tudhatjuk a világ két legtehetségesebb ifjú versenyzőjét, a két Liu-fivért és létesült egy önálló, csak a gyorskorcsolyázók által használható jégpálya is, amely biztosítja a folyamatos jeges edzéslehetőséget idehaza is. Mindezek okán az elmúlt évek világbajnokságain, kontinensviadalain és Világkupa-versenyein egyaránt a legjobbak között zártak a mieink, így közel négy évtized után ismét érmes reményekkel várhattunk egy téli olimpiát.
A január végi ünnepélyes fogadalomtételen sikerült személyesen is szót váltanunk a jelenlegi legjobb magyarral, Liu Shaolin Sándorral. Az alig 22 éves sportoló korát meghazudtoló bölcsességgel válaszolt az esélyeket firtató kérdésekre. Mindeközben mosolyogva jelezte, hogy felkészülten utaznak Pjongcsangba, mert a szükséges munkát becsülettel elvégezték, így nincs miért aggódniuk, nincs miért szemrehányást tenniük önmaguknak vagy egymásnak. Nemcsak intelligens nyilatkozatát volt jó hallgatni és lejegyezni, de az eredményesség érdekében meglévő céltudatossága, valamint a csapat jelenlévő többi tagjával kialakult, láthatóan kitűnő emberi kapcsolata is szép reményeket ébresztett. Látszott ugyanis, hogy nem csupán jól hangzó szólam, amit Liu Shaolin Sándor mond, miszerint ők, rövidpályás gyorskorcsolyázók, olyanok, mint egy nagy család. Szeretik, kedvelik egymást, segítenek a másikon, ha arra van szükség, miközben hiába a sok-sok mosoly, a munkában nem ismernek tréfát. Ezek a sportolók tíz hetet töltöttek el összezárva akkor, amikor az átlagemberek nyaralni járnak, pihennek. Kanadától Olaszországig edzőtáborról edzőtáborra utaztak, hogy technikájukat, gyorsaságukat tovább csiszolják.
A megfelelő felkészülésnek először ősz végére lett meg az eredménye, amikor biztossá vált, hogy valamennyi számban rajthoz állhat majd magyar versenyző Pjongcsangban. Az olimpián is visszaköszönt az elmúlt évek munkája, még akkor is, ha több egyéni számban, ahol egyébként további érmek is születhettek volna, számunkra kedvezőtlen módon ütközött ki a sportág sajátossága: a szerencse talán túl nagy szerepe. Ezzel együtt rövidpályás gyorskorcsolyázóink igazolták, hogy minden beléjük fektetett bizalomra méltók. Ha pedig figyelembe vesszük azt is, hogy az olimpiai aranyérmet nyerő váltó tagjainak átlagéletkora milyen alacsony, akkor kijelenthetjük: jó remény mutatkozik arra, hogy a következő két olimpián tovább gyarapodik Magyarország téli olimpiai érmeinek száma.
Rövidpályás gyorskorcsolyázóink kiugró sikeressége egyben arra is példa, hogy hasonló utat bejárva, a későbbiekben akár más téli sportág – például a műkorcsolya vagy a curling – is nagyobb magyar sikerek színterévé válhat.
 
Összegzés
 
Minden számadat, minden mutató értelmében ez volt a legeredményesebb magyar téli olimpiai szereplés. Akár az érmeket, akár a pontszerző helyek számát, akár a megszerzett olimpiai pontokat vesszük alapul, soha ilyen kimagaslóan nem szerepeltek a mieink a téli játékokon. Különösen annak tükrében nevezhető kimagaslónak az idei szereplés, hogy korábban volt tíz olyan téli olimpia, amelyeken egyetlen pontot sem szereztek versenyzőink, és legutóbb 1980-ban örülhettünk érmes helyezésnek. Most az érem és a pontszerzés is összejött. Ezzel az aranyéremmel Magyarország feljött a 35. helyre a téli olimpiák összesített éremtáblázatán.
Pjongcsangban összesen öt pontszerző helyezést sikerült elérniük a magyar sportolóknak. A gyorskorcsolya-váltó olimpiai aranyérme mellé egy negyedik (női rövidpályás gyorskorcsolya váltó), két ötödik (mindkettő Liu Shaolin Sándor) és egy hatodik helyet (Jászapáti Petra) is szereztünk, amely összesen 15 olimpiai ponthoz volt elegendő. Némileg persze árnyalja a képet, hogy valamennyi olimpiai pontunkat rövidpályás gyorskorcsolyázásban szereztük, ami mutatja egyrészről azt, hogy ebben a sportágban valóban a világ élvonalába tartozunk, másrészről viszont azt is, hogy a többi téli sportban továbbra sem sikerült jelentős előrelépést produkálnunk.
Ugyanakkor örökre emlékezetessé teszi a pjongcsangi játékokat a férfi váltó aranyérme. A magyar sport eddigi olimpiai aranyérmei közül kizárólag a nyári játékokra jutott. Liu Shaolin Sándorék aranyérme, amely a 177. magyar olimpiai arany, egyben az első téli aranyérmünk lett.
Újdonsült olimpiai bajnokainknak: Burján Csabának, Knoch Viktornak, Liu Shaoangnak és Liu Shaolin Sándornak gratulálunk!
 
K. A.