A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 21.
száma.





Kassai Lajos: Lépjünk ki a komfortzónánkból

Áder János az első államfő, aki a csángókhoz látogatott, kendezőt tettek a nyakába, amilyet a csángó esküvők kitüntetett vendégei szoktak kapni

Az SZDSZ bábja: különösen ízléstelen volt a taxisblokád alatti magatartása

Szita Károly: 67-es gyorsút, iparterületek, sportcsarnok, uszoda, busztelephely, színház, közlekedési központ, okospark - az történik Kaposváron, amit megálmodtunk




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Egy közép-európai birodalom központja

Märle Tamás

Milliárdokat költ majd az állam Miskolcon a diósgyőri vár rekonstrukciójának folytatására és befejezésére.

Milliárdokat költ majd az állam Miskolcon a diósgyőri vár rekonstrukciójának folytatására és befejezésére – jelentette be január végén Kósa Lajos. A Modern Városok Program keretében hazánk egyik legvirágzóbb korszakának központja nyeri vissza egykori fényét.
A mai erősség helyén már a honfoglalás korában földvár állt, melyet 1241-ben a tatárok dúltak fel. A vidéket azután IV. Béla Ernye bánnak adományozta, akinek fia, István ovális védőgyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővárat építtetett.
Az igazi fejlődés Nagy Lajos (1342–1382) idején következett el: az addig ovális várat hatalmas, négy saroktornyos gótikus várkastéllyá emelték. A falak vastagsága több ponton a három métert is meghaladta, a vizesárok és az óriási tornyok miatt bevehetetlen lett a vár. (A 14. században ágyúkat még nem használtak, csak faltörőket és kőhajítógépeket.)
Lajos királyunk nem véletlenül kapta a Nagy jelzőt: hazánk egyik legsikeresebb uralkodója volt, aki behódoltatta Szerbiát, Boszniát, Havasalföldet, Moldvát és Bulgáriát. Tudatosan készült a török veszély ellen, az említett országok területe gyakorlatilag ütközőzónaként szolgált arra, hogy egy esetleges török betörést semmiképpen se a magyar lakosság szenvedjen meg.
Ám nem csupán ezekre a területekre számított Nagy Lajos, hanem egy 1339-es megegyezés értelmében a lengyel trónra is. Még édesapja, Károly Róbert állapodott meg sógorával, III. Kázmér lengyel királlyal, hogy ha Kázmér fiú utód nélkül hunyna el, akkor trónja a magyar királyra száll. Kázmér egészen 1370-ig élt, halála után Lajos valóban megörökölte a koronáját.
Diósgyőr a földrajzi helyzetéből adódóan kitűnő volt a két ország urának, hiszen a Lengyelország, Galícia és Moldva felé vezető kereskedelmi és főutak elágazásánál helyezkedett el, valamint a Buda és Krakkó közötti zavartalan diplomácia egyik legfontosabb állomáshelye volt. A lovagkirály – akinek példaképe Szent László volt, és hőstetteit számos történet bizonyítja – itt ünnepelte meg 1370-ben lengyel királlyá koronázását, a következő esztendőkben pedig hosszú hónapokat töltött Diósgyőrben. Amellett, hogy a kor legszebb vára volt, amelyik Közép-Európa legnagyobb lovagtermét tudhatta magáénak, ide vonzotta az uralkodót a Bükk is, amely akkoriban tele volt medvékkel, bölényekkel, vaddisznókkal, szarvasokkal és őzekkel. A lovagi kultúra ugyancsak virágzott errefelé abban az időben, és a diósgyőri várban rendezett lovagi tornákon Nagy Lajos is megmérette magát.
A koronázás megünneplése után 1381-ben került sor ismét kulcsfontosságú eseményre a várban. Mivel Nagy Lajos hadaival megsemmisítő erejű vereséget mért Velencére, velencei követek érkeztek Diósgyőrbe, hogy békét kössenek a magyar királlyal. A béke értelmében a magyar király hűbérese és adófizetője lett Velence, a kor leghatalmasabb tengeri flottájával rendelkező köztársasága.
Lajos király a következő esztendőben negyven év uralkodás után elhunyt. Diósgyőr másodvirágzását közel száz évvel később élte, amikor Mátyás király a feleségének, Beatrix királynénak ajándékozta, aki a gótikus várat reneszánsz kastéllyá építtette át, és nyári szállásként használta.
A török korban sajnos pusztulásnak indult az erődítmény. Egészen 1962-ig kellett várni, hogy megkezdődjenek a feltárások, az eddigi legnagyobb felújításokat pedig 2014 nyarára végezték el. Ahogy fentebb említettük, a rekonstrukció folytatódik, és a következő időszakban visszaállítják eredeti állapotába a diósgyőri várat.
Amellett, hogy ez az intézkedés kedvez Borsod lakóinak és az odalátogató turistáknak, két másik szempontból is jelentős. Egyrészt a diósgyőri vár jelképe annak a kornak, amelyben a magyar király keze alatt egyesült egész Közép-Európa, fölkészülve a török támadásra. Másrészt a térség legszebb gótikus várának emelt épület annak is tanúbizonysága, hogy Nagy Lajos országában béke volt és fejlődés, ahogy az sem véletlen, hogy a diósgyőri várat most építik újjá.