A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány

1464 Budapest, Pf. 1578
+36-1-781-3236
info@magyarforum.hu


MEGJELENT

a MAGYAR FÓRUM

XXX. évfolyamának 38.
száma.





MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke: „A Jobbikban az elnökség háta mögött születtek meg a stratégiai döntések. Nem tudtunk előre a Spinoza-házbeli akcióról. Aki azt mondja, hogy bárkivel összefogunk, csak kerüljünk hatalomra, a vonaizmust képviseli.”

SZÉGYENFAL – A jelentés megszavazói, tartózkodók, távolmaradók




Találjunk egymásra, legyen előfizetőnk!

Heti Magyar Fórum előfizetési díja:
3211 Ft / negyedév.

Havi Magyar Fórum előfizetési díja:
1470 Ft / negyedév.


Tel.: +36-1-781-3236

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Kiadó:
Bp. IX., Ráday u. 32., I. em. 3.




Ha meghátrálunk, eltipornak

Az a nép, amelyet megfosztanak jogaitól, előbb-utóbb eléri béketűrésének határát

Ma az országos döntéshozásban, a törvényalkotásban való részvétellel tudjuk kisebbségi követeléseinket kiharcolni. De ez nem elég, mert éberen és felelősségteljesen kell kövessük minden szinten jogaink betartását – szögezte le Ambrus Izabella, Brassó megyei RMDSZ-es országgyűlési képviselő.

Milyennek tűnt parlamenti újoncként az első év?
 

–Nem sokkal a választások után, az RMDSZ-frakció képviseletében a jogi bizottságban foglaltam el a helyem. Szerencsés vagyok, mert testhezálló feladatot vállalhattam, mivel ügyvédi szakmai tapasztalatom ehhez jó alapként szolgált. Elmondhatom, hogy az RMDSZ frakció teljes erővel dolgozott az elmúlt évben, rengeteg munkánk volt. Sok esetben nem várt visszajelzések érkeztek, viszont én úgy érzem, hogy sok mindent meg tudtunk oldani. Sok nehézséggel kellett megküzdenem, első nekiugrásra ez a mandátum nagy próbálkozás volt. Tavaly kezdtük az anyanyelv-használati törvénymódosítás előkészületeit, ezeket többször bemutattuk, tárgyalásokon hosszan érveltünk a javaslatok mellett, ennek ellenére leszavazták. 2018-ra készülve mi párbeszédet javasoltunk, azonban helyette elutasítást kaptunk. Az anyanyelvhasználati küszöböt 20-ról 10 százalékra akartuk csökkenteni, melynek köszönhetően a magyarok több településen használhatták volna anyanyelvüket is a közigazgatásban. Ezt sem szavazták meg, de erről továbbra sem mondunk le. Emellett azt szeretnénk, ha március 15-e hivatalos ünnep lenne. Többször hangsúlyoztuk, hogy a kezdeményezésünk nem sérti a többség érdekeit, és semmi olyant nem tartalmaz, amit már nem biztosítottak volna más nemzeti kisebbségeknek. 2017 szeptemberétől az igazságügyi törvényekkel dolgoztam. Augusztusban értesítettek, hogy három törvényt módosítanának, és a tervezett változtatásokat be is mutatta az igazságügyi miniszter. Szeptembertől decemberig nehéz munka folyt, számos kihívással álltam szemben a szakbizottság tagjaként. A törvénymódosító javaslatok körül nagy vita volt, az RMDSZ-t is sok bírálat érte. Sokan elítéltek egyes intézkedések miatt, de nekünk, mint politikai pártnak, parlamenti frakciónak, a lelkiismeretünk tiszta. Azért támogattuk a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását, mert az ügyészállam felszámolását célozza. Ugyancsak támogattuk az igazságügy működéséről szóló törvényt és a Legfelsőbb Bírói Tanács működését szabályozó törvény módosítását, mert ezek a szakmaiságot és az átláthatóságot erősítik az igazságügyben. Emellett sok más feladatunk is volt, összesen eddig 29 törvényjavaslaton dolgoztunk.
 
Melyek azok a tervezetek, amelyeket kiemelne?
 

–Egészségügy terén egy fontos Brassó megyei ügyet emelnék ki, amelyet tavaly év végén sikerült elérjünk együtt, a kilenc Brassó megyei parlamenti képviselő. Kezdeményezésünkre a képviselőház döntőházként fogadta el egy 11,45 hektáros telek állami tulajdonból való átruházását Brassó város tulajdonába azért, hogy egy új sürgősségi kórházat építhessenek. Az RMDSZ-frakcióval javaslatot tettünk az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgák esetében a vizsgabizottság összetételére, ezt a képviselőház szakbizottsága tárgyalja.  Jelenleg a vizsgabizottságban csak megfigyelői szereppel bír a helyi közigazgatási intézmény, polgármesteri hivatal képviselője, ami azt jelenti, hogy nincs döntő szerepe, miközben beruházásokat eszközöl az illető oktatási intézményben. Mint tudjuk, az iskolák költségvetésének nagy részét a polgármesteri hivatalok biztosítják. A tervezet visszaállítaná azt, hogy a polgármesteri hivatal képviselője a vizsgabizottság tagjaként részt vegyen az iskolák vezetőinek kiválasztásában. Elégedettséggel tölt el frakciótársam, Csép Andrea képviselő sikeres munkája a nők elleni erőszak elleni mozgalom szervezésében, amely kapcsán törvénymódosító javaslatot fogalmaztunk meg. Ez jelenleg a szenátus asztalán van. Célunk, tudatosítani a nők ellen elkövetett erőszakos tettek mibenlétét, és megakadályozni azokat. Itt Brassóban sokan megkerestek, voltak olyan áldozatok, személyek, akiken tudtunk segíteni, és ez elégtétel számomra. Törvénytervezetet dolgoztunk ki az óvodai oktatás kötelezővé tételéről, amely szerint a kötelező 11 osztályt 15-re bővítenénk. Ez magába foglalja az előkészítő 2 évét is, kötelezővé tenné az óvodai oktatást középcsoporttól. Úgy gondoljuk, a szakszerű pedagógiai nevelés jelentősen befolyásolja a további iskolai éveket, ezért javasoltuk a változtatást. Fontos eredményünk, hogy javasoltuk az adóügyi eljárásról szóló törvénykönyv módosítását, amelyet elfogadott a szenátus és a képviselőház is, most az államelnöknél van. A módosítás szerint április 1-től a közepes vállalkozások az adóhivatal regionális központjai helyett ismét a megyei adóügyi hivatalokban intézhetik adóügyeiket. Az állam és az állampolgárok esetében ugyanolyanok legyenek a lehetőségek, ha a pénzügyi kötelezettségek behajtását nézzük. Jelenleg kedvezőbb helyzetben vannak a közintézmények, akinek az állampolgár tartozik, mint a magán- és jogi személyek, akiknek valamely állami intézmény tartozik. A magán- és jogi személyek számára minden jogi eszköz a rendelkezésére kell álljon, amely garantálja az állam kötelezettségeinek behajtását. A nagypénteket szabadnappá nyilvánító törvénytervezetünket több parlamenti párt számos képviselője aláírta. A nagypéntek az Európai Unió 28 tagállamából 16-ban munkaszüneti nap, így indokolt, hogy országunkba is az legyen. Mindenesetre sokat segít a munkámban az a tapasztalat, amit az ingyenes heti jogi tanácsadáson szereztem. Tudom, hogy enélkül a háttér nélkül nehéz lett volna teljesíteni. Továbbra is minden pénteken 10 órától fogadom a jelentkezőket, és ahogy tudok, segítek nekik.
 
Március 15-ének mi az erdélyi üzenete?
 

–A ’48-as forradalom ünnepe az erdélyi magyarok számára a jogaikért és szabadságukért folytatott harc egyik fontos pillanata mai napig is. Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Az a nép, melynek vezetőit félreállítják, nem szabad. Az a nép, amelyet megfosztanak jogaitól, előbb-utóbb eléri béketűrésének határát, és küzdeni fog. Ezt kell tennünk nekünk is. Ha meghátrálunk, eltipornak. Küzdenünk kell céljainkért, ki kell állnunk egymásért, önmagunkért. A végső cél nem változik, az akadályok és eszközök igen. Ezekhez kell alkalmazkodnunk. Ezek a legfontosabb törekvéseink. Ez a mi szabadságharcunk. Számunkra a szabadság a jogállam, a szabad anyanyelvhasználat, szabad szimbólumhasználat. A szabadság része az is, hogy jövőt tudunk biztosítani gyermekeinknek, a szabadság a biztos megélhetés. A mi szabadságunk a helyi közösségek döntési szabadsága is. Mi tudjuk a legjobban, mi kell nekünk. A 48-as márciusi ifjak 12 pontban kérték a jogaikat: sajtószabadságot, felelős minisztériumot, törvény előtti egyenlőséget, és folytathatnánk. Három szóval: legyen béke, szabadság és egyetértés. Akkor így követelték, de most is számtalanszor megfogalmazódik bennünk. Amíg nincs szabadság, addig létezik a harc a szabadságért. Ezek nem rémképek, hanem a mindennapok része: a vásárhelyi iskola működésének akadályozásától kezdődően, a kolozsvári magyar alpolgármester ellehetetlenítésén át, a magyar tisztségviselőink jogtalan megvádolásáig és zaklatásáig.
 
Volt olyan pillanat, amikor feltette a kérdést, hogy megéri vagy sem képviselőnek lenni?
 

–Be kell ismernem, hogy az igazságügyi törvény kapcsán kapott pofonok miatt nem egyszer tettem fel a kérdést a kollégáknak, a vezetőségnek is, hogy ez így megéri valójában vagy sem. Ellenszenvesek voltak a visszajelzések, erősek voltak a kritikák, elmérgesedtek a körülmények. Hiába próbáltunk, próbáltam érvelni az embereknek, hogy a médiában látottak félrevezetnek, itt nincs szó korrupcióellenes harcról, de úgy érzem, az emberek nem értették. Akkor tettem fel a kérdést, hogy ez így jó-e nekünk, vállaljuk vagy nem érdemes. Majd rájöttem, hogy a demokrácia erről is szól, hogy ha gond van, ha módosítani kell, akkor igenis azt fel kell vállalni. Valós vita volt, és olyan módosítások, amelyeket már a volt kormányok, a volt parlament fel kellett volna vállaljon, de nem tették meg. Valószínűleg pont azért, mert ezek érzékeny témák.
 
Többen elmarasztalták az RMDSZ-t a döntései miatt, ahogy mondta, főként az igazságügyi törvényjavaslatok megszavazása kapcsán. Mit gondol erről, hogyan lehetett volna kivédeni?
 

–Amint mondtam, a szeptembertől decemberig tartó időszak alatt sokat dolgoztunk az igazságügyi törvényjavaslatokon. Majdnem minden reggel 9-től este 9-ig ott voltunk, volt amikor este 11-ig, miközben folyamatos vita volt, ahol részt vettek a bírók és ügyészek szakszervezeteinek képviselői is, akik szakmailag véleményezték a javaslatokat. Én úgy látom, hogy a kommunikációval volt gond, ami nem az RMDSZ-en múlott. A kormánypárt nem megfelelően kezdte az évet a sürgősségi kormányrendelettel, ezért nagy bizalmatlansággal fogadják azt, amikor ilyen finomabb törvényeket akarnak módosítani. Nem a mi kezdeményezésünk volt, hanem a kormánypárté, az ő feladatuk lett volna az időbeni kommunikáció, amivel véleményem szerint megelőzhették volna a kialakult helyzetet. Tudni kell, hogy a változások közel háromnegyedét a szakmai szervezetek javasolták vagy tartották fenn, az igazságügyi reform törvénytervezetei közül ebben a jogszabályban szerepel arányaiban a legtöbb olyan javaslat, amelyet a szakma kezdeményezett. Ez a magas arány is azt bizonyítja, hogy fontos és szükséges módosításokat tartalmaz a tervezet, ezért támogattuk a parlamentben. Ezeknek nincs közük a korrupcióellenes harchoz. Úgy gondolom, emiatt jogtalanul érték a kritikák az RMDSZ-t. Ma az országos döntéshozásban, a törvényalkotásban való részvétellel tudjuk kisebbségi követeléseinket kiharcolni. De ez nem elég, mert éberen és felelősségteljesen kell kövessük minden szinten jogaink betartását.
 
Medveczky Attila